Deutsch Antal: A pesti Lloyd-társulat 1853-1903 (Budapest, 1903)
A helyzet a reakczió korában
Konstantinápolyba építsen vasutat. Ez a kísérlet is meghiúsult és csak negyedszázaddal később épült ki a budapest-zimony- belgrádi vasút. Megkezdődött a Tisza szabályozása is, illetőleg folytatódtak a negyvenes években kezdett csatornázási és töltési munkálatok. E munkálatokat az 1850-ben kinevezett központi Tisza-szabályozó bizottság vezette, mely a Tisza-szabályozó társulatokat erősen igénybe vette. Hogy erre a czélra mily összegek állottak rendelkezésre, abból láthatjuk, hogy 1850-től 1856. végéig a Tiszaszabályozás munkálataira összesen 3.430.000 főt fordíttatott. Tény az, hogy a vasútépítéseknél, valamint a vízszabályozó munkálatoknál a magyar vállalkozók jelentékeny részt vettek. A Tiszavidéki vasút vonalait kizárólag magyar vállalkozók építették. A kereskedelem csak lassan emelkedett. A gabonaforgalmat Győr versenye hátrányosan befolyásolta; míg Pesten 1856-ban a behozott gabona mennyisége 3.280.000 mérő volt, Győrött ugyanabban az évben a bevitt mennyiség 5.152.000 mérőt tett. Megmozdult a bányászat is. Nagyban dicsérték az ország ásványkincsét, különösen az itt található szenet és vasat, azok kiaknázására azonban végtelenül keveset tettek. Az állam