Pólya Jakab: A gazdasági válság (Budapest, 1890)
Tartalomjegyzék
Hiánya. Alapulhat a termelési költség apadásán. Napjainkban tett haladás a technika, a forgalom és szállítás terén. Különbség a régebb és mai kereskedelmi és forgalmi viszonyok közt. 100 A gabonatúltermelés. A termelés és fogyasztás kölcsönösségének mérésére hosszabb időszak szükséges. Nehézségek az ily időszak megállapításánál. Az időjárás befolyása. Mérési kísérletek. A terület növekedéséből még nem folyik nagyobb termelés. Mérvadó a hozadék. Az Angliában a búzatermeléstől elvont terület pótlására az Egyesült Államokban 848.600 hektárt, Punjaiéban 983.800, esetleg 1.316.500 hektárt kellett búzával bevetni. Európa népességének szaporodása már 42, millió hektoliter búza- és rozstermelést tett szükségessé. Európa termelése az átlagot nézve nem emelkedett. A termelési vidékeket tehát terjeszteni kellett. Az egyéni fogyasztás emelkedése. Európai államok nettó búza- és lisztbevitele összehasonlító adatokban. Mérleg az európai búzaszükséglet és az Egyesült Államok és India szállítóképessége közt. Még fedezendő szükséglet marad. Túltermelés tehát, nincs. A búzaárak leszállására különösen a szállítási költség hanyatlása hatott. Összehasonlító adatok az indiai és amerikai búzaszállítási költség fejlődéséről 1873-tól 1887-ig............................................................................................................... 109 Állattenyésztés. Árfejlődés, hanyatló árak. A minőségnek befolyása az árhanyatlásra. Európa állattenyésztésének fejlődése. A juh kivételével mindenfelé jelentékeny emelkedés. Az állatlétszám szaporodása a népszám gyarapodása mögött maradt, de jelentékeny javítások történtek a hozadék nagyobbítására. Egyes adatok a fogyasztás mérésére. Végeredmény, hogy túltermelésről itt sem lehet szó................................................................................................... 120 A nemes fémek. Különválasztandó az »ezüst« és az »arany« kérdés. Az ezüst kérdés. Az ezüst árának változásai. Kereslet és kínálat.. Termelési viszonyok. Az arany termelése apad, az ezüsté növekedik. Nemes fémek fogyasztása és felhasználása iparos czélokra. Nemes fémek kivitele keletre. A valutaviszonyok alakulása 1873. óta. Az ezüst ára hanyatlásának fő indoka a változott valutaviszonyokban keresendő. Igazolják ezt a franczia bimetallismus és az arany monometallisták nyilatkozatai. A tervezett bimetallismus. Az ezüst ára csökkenésének hatása az árakra, a nemzetközi forgalomra. Az ezüst árának hanyatlása előmozdította az árhanyatlást, akadályozta a forgalmat, az arany valutás államokkal, akadályozta különösen a tőkeberuházást, megzavarta az ezüst valutás államok pénzügyeit. Valótlan, hogy