Fenyvessy József: Az egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár ötven éves története 1846-1896 (Budapest, 1896)
II. Szervezet, igazgatás - a) a budai takarékpénztár
20 SZERVEZET, IGAZGATÁS Összeütközés a várerösítési igazgatósággal. A ház elkészül, kétszer előleget kér és az átalakítási terv benyújtásával is késlekedik. Hasonlóképen az építkezés alkalmából támadt vitája a takarékpénztárnak a várerősítési igazgatósággal. Rósa ugyanis az intézet nevében e hatóság beleegyezését kérte arra, hogy az «épülendő ház hátfalán kidűlő kőállványok egyikének alsó részét, mely anélkül is egészen már omlófélben áll, az intézet leronthassa». Ezt a várerősítési igazgatóság nem csak megtiltotta, de felelőssé tette az intézetet az építésből származó minden balkövetkezményért. A takarékpénztár ekkor kívánságával a városi tanácshoz fordult, mely erre a takarékpénztárt megnyugtatja, hogyminthogy az intézeti épület a városi hatóság oltalma alatt vétetett, e birtokjogot sértő megtámadás ellenében a városi telekhivatal szavatol, a várerősítő igazgatóságnak a lebontást letiltó megkeresése az intézet által figyelembe nem veendő». Egy hónap múlva meg is érkezik, Buda főváros tanácsa közbenjárására, a várerősítési igazgatóság értesítése, hogy «az intézeti háznak sem két emeletre leendő építése, sem az omladozó kőállványok felső részének 9 lábnyi lerontása iránt semmi észrevétele nincsen; csupán azt köti ki, hogy a főherczegi kertre ablak ne nyíljék. 1848 szeptember 15-ödikén Khauser jelenti, hogy a ház elkészült s abban a hivataloskodást október 1-én meg is kezdik. Minthogy az intézet az egész házat igénybe nem veszi, a második emeleten két lakást és a földszinten a bolthelyiségeket bérbeadják. Beszereznek vasládát és intézkednek őz kirendeléséről s minthogy így az intézeti vagyon biztosságáról kellőleg gondoskodtak, az előlegezést aranyra és ékszerekre újból megindítják.