Fenyvessy József: Az egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár ötven éves története 1846-1896 (Budapest, 1896)

II. Szervezet, igazgatás - a) a budai takarékpénztár

26 SZERVEZET, IGAZGATÁS Windischgrätz bevonul Budára. Hogy milyen zavar és ingadozás uralkodott e részben az intézetnél, mutatja a következő eset. Wo­dinner és ti a c­ég 15.000 írt átvételére ajánlkozik, de oly föltétellel, hogy a pénz neme a váltóban kitétessék. Az intézet azonban e föltételt nem fogadja el, mert az alapszabályok értelmé­ben a kölcsönök úgyis csak ezüst értékben számíthatók. Mindamellett három nap­ múlva a c­égnek 500 frtot ezüst húszasban és 5000 frtot ausztriai bankjegyekben adnak kölcsön, ugyanazon pénzértékben való visszafizetés föltétele mellett. Ekkor már a magyar kormány Debreczenbe költözött, Windischgrätz herczeg pedig bevonult Budára, hol királyi biztosnak Szögyény-t tette meg. Ez megtiltotta a gyülekeze­teknek falragaszok által való hirdetését, mi a takarékpénz­tárnak gondot okozott, mert alapszabályai értelmében a közgyűlést január havában kellett hirdetni s megtartani. Elhatározták, hogy levéllel megkeresik a királyi biztost, hogy a gyűlés megtartására engedélyt adjon, közölvén vele a tárgysorozatot, bizonyságául annak, hogy a közgyű­lésnek semminemű politikai színezete nincsen. Az engedély megadatik és sietve meg is tartják gróf Keglevich Gábor tárnokmester elnöklete alatt a közgyűlést, mely különben egyebet alig végzett, mint hogy jóváhagyta a lefolyt évben tett intézkedéseket és változtatásokat, így kimondja a többi között, hogy vasárnap és ünnepnapokon a hivatal, tekin­tettel a forgalom csekélységére, zárva maradjon; hogy a közgyűlés ezentúl márcziusban tartassák és végre, hogy azon választmányi tag, ki bejelentés vagy helyettesítésről való gondoskodás nélkül az ülésről vagy a napi­ biztosság­ról három ízben elmarad, kitöröltetik a választmányból.

Next