Fenyvessy József: Az egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpénztár ötven éves története 1846-1896 (Budapest, 1896)
II. Szervezet, igazgatás - a) a budai takarékpénztár
28 SZERVEZET, IGAZGATÁS A közönség osztrák pénzjegyekben követeli vissza betéteit. Buda vára védelmi állapotba helyeztetik. Intézkedések az ostrom idejére. Az intézet működését felfüggeszti. A közönség J Windischgrätz rendeletének hatása alatt, ausztriai pénzjegyekben követelte vissza betéteit és igy a választmány kénytelen volt a pénztárban 5 és 100 frtos magyar bankjegyekben levő 2300 frtját osztrák pénzre beváltani, mely művelet 697 frtnyi kárral járt. Hogy ez megtéríttessék, elrendeli, hogy ez összeg a folyó év január hó 5-ödikétől magyar pénzjegyekben történt betétek első félévi kamatjából bizonyos arány szerint leszámíttassék. Április 23-adikán a budai várparancsnokság falragaszok útján értesíti a főváros népét, hogy a várvédelmi állapotba helyeztetik. A takarékpénztári választmány ezen napon tartott ülésén elhatározza, hogy miután Hentzi tábornok megígérte, hogy az intézet vagyonát az ő katonái kímélni fogják, a ház pedig szakértői vélemények szerint a bombáztatást kiállja, a pénztár a fedezetül szolgáló értékpapírokkal, zálogtárgyakkal és irományokkal együtt az erős vasrostélyokkal körülvett pénztári szobában marad az ott levő vasládákba bezárva. Máskép alig is lehetett volna gondoskodni a pénztárról, egyrészt, mert terjedelmességénél fogva elszállítása nehézségekkel járt volna, másrészről, mert megóvását aligha lett volna hajlandó bárki más elvállalni. Kimondják továbbá, hogy az üzletet addig folytatják, míg csak az általános zavar azt lehetetlenné nem teszi; ha ez beáll, akkor az utolsó napi biztos a pénztárból a hivatalnokoknak egy hónapi fizetést folyósít és az intézeti pénztárt lezárván, a kulcsokat magával viszi. Az intézet azonban csakhamar kénytelen lett működését felfüggeszteni, az épületet a katonaság oltalmában hagyva. Az intézeti épület ugyan a várfalakon kívül esett, de benn volt abban az erődítési körzetben, melyet Hentzi védelmi