M. Schindler Gyula: A selmecbányai céhek élete (Selmecbánya, 1909)
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék. OUJalszám Előszó............................................................................................................... III Tartalomjegyzék..................................................................................... V Biwidlések magyarázata........................................................................... IX L. RÉSZ. A Selmecbányai céhek története. I. FEJEZET. A Selmecbányai céhek megalakulása és a céhbiztos. A céh fogalma, neve, célja. A céhszabályzatok szerkezete, kiállítói. A céhiratok fontossága. A Selmecbányai céhek német eredetűek, megalakulásuk. Független céhek. A fiók céh, szövetkezett céh, közös céh megalakulásának okai és fejlődésök. A fiók céh viszonya a főládához. A közös céh és falai. Szövetkezett céhek. A szövetkezés módja, célja, előnyei, szervezete, hatalma. Az elkülönülés szabályos módja. Az országos céh. Megalakulása. A kalmárok céhe. Zárt céh. A céhbiztos előfutárja. III. Károly törekvései. A céhbiztos megjelenése 1729. Feladatai. Hatásköre. Élete összeforr a céhrendszer életével. A céhrendszer megszűnése. 1954 II. FEJEZET. Vallásügy. A vallásügy fontos szerepe a céhek történetében. A Selmecbányai lakosság a XVI. sz. előtt vallásos. A reformatio Selmecbányán. A céhlevelek vallásos hangja. A protestánsok türelmetlensége. Jezsuiták megjelenése másodízben 1664. Sikeres működésük; ebben támogatást nyernek a kir. helytartó tanácstól. A lutheránus mesterek panaszai. Thököli alatt javul helyzetük. II. Rákóczi Ferenc alatt egyenjogúság uralkodik. 1709-től a hatalom a róm. kath.soké. A luth. mesterek elnyomása; a császári biztosok parancsai. Felekezeti villongások. A céhzászló és vallásos körmenetek. A sátoros ünnepi misén kötelező áldozás. A hitélet gondozása. Kath. céh. Keresztyén műemlékek. Sz. Háromság szobra és a Kálvária....................................................................................................55—74