Kováts S. János: A könyvnyomtatás története Vasmegyében (Szombathely, 1891)
Abádi Benedek, esztendőben Vitebergában a tanulók közé beírta a nevét. Onnan a Magyar földre visszajővén, hol lakott és mit cselekedett, azt eltemette a feledékeny régiség. Úgy látszik mindazáltal, hogy forgott nagyobbára a Baronnyaságon. Nevét a régi írók emlegetik a Reformátorok között, kik által Isten beszédének (a szentirásnak) világa a Magyar Nemzetben ujjabban meggyujtatott és széllyel hordoztatott, hogy azt láthatná a tudatlanság setétségében ülő nép.« Ehhez kiegészítőleg a következő adatokat fűzhetjük. 1534-ben a krakkói egyetemen tanult; az itt járt magyar deákok társulatának jegyzőkönyvében találkozunk nevével. Valószínűnek vehetjük, hogy Nádasdy Tamás költségén végezte egyetemi tanulmányait és szerezte meg a könyvnyomtatás mesterségében való kiváló jártasságát. Krakkóból 1540 táján Sárvárra ment a fölállított s már működésben levő sajtó vezetésére. Sárvárott nem volt hosszú maradása. Nádasdyt ugyanis a politikai viszonyok magukkal ragadták. Az akkori zűrzavaros időben az ország dolgai, mint országbírónak és később mint nádornak, figyelmét annyira lekötötték, hogy sárvári alkotásaira, a nyomdára és iskolára kevés ügyet vethetett. 1562-ben pedig a dögvész áldozatául esvén, utóda, a kiskorú Nádasdy Ferencz, nem volt arra alkalmas, hogy ily nagy fontosságú közmívelődési tényezők elfoglalhatták volna elméjét. Ennélfogva a nyomda rövid működés után eltűnt az örök felezékenység homályába. Ilyen körülmények között tehát Abádi sem ír ét .