Márton József: Három nyelvből készült oskolai lexicon, vagyis szókönyv 2. (Bécs, 1816)
F
Fel ιι3 Fedhetetlen , ιιπαιιΗόίΠφ, uner* flárbar ; inSolubitis , inexplicabilis. Fejtó, adj. és s. ber etroai gertren* lU’t: dissolutor , director , dissolvens. ' 2. eer Uufleger, her de toar erflárt ob. auflegt; explicator , interpres. Fejtótétel , bar Problem, problema , cuaestio. Fejtőzés , kifejtőzés , bie (2 thtPtcFctung: explicatio , evolutio. Fejtőzni, n. p. kifejtőzni, Ρφ ente mitfein /ΐφ Ιοί tömben, (ΐφ fret) ηιαφεη ·, se explicare , expedire , evolvire. Fék, bér stapplaumn : lupatam .fraenum, camus. et Fekély, bä» ©οΓφιιη'ΐΓ, bér Uuffafi,ulcus. Fekelyes, brrrefettPre (»at, »0(5 lee töefd;«!neit, auffá^ig : ulcerosus. Fékes, mitSapplaumocrfe&en.fraenatus. Fekete , fcf)!t(art : niger, ater, Fekete gyopár , ber 2Bullgemud) , &diien ·, Origanum vulgare. Fekete-Holló, ber Aolfrape, gemet* ne Stabe ; Corvus. corax. Fekete-Kömény , ber fφιpar coftm* mei, bie gemeine jungstringriin; Nigella saliva. Feketélleni, η. ρ. ρφίράφΐφ ob. |'φιυαι-3 auffeíjeπ, nigricare. Feketélni, a. farjit styipargalten; per nigram habere. Feketeló , fekete ló, bér Stilppe: enuiis ater. Fekete Madályló, bie ^BdillPUrj ; Symphitum officinale. Fekete nadályló , (idem). Fekete-l’eszterce , gemeiner roeijier Unborn ; Marrubium vulgare. Fekete-Rigó , bie Untfel, feepmarj* brojfel, 9Bere ; Turdus merula. Feketés , fφιι>árjUφ, sabater ,sub. niger, nigricans. Fekete-Sas, bergemeine ob. braune Ubier , Falco Melanaetus. Feketeség , bierífjtpárje ; nigritia , nigrities , nigredo. Feketésen , /'φIPάrj11φ , nigro colore. Feketeszími, (φιυαΓ} ·, niger , ater , nigri coloris. Feketétske, fφ!t(árjliφ , ettnaí follparj ; nigellus. Fekete-Ürpin , ,fcer Stepfus?, baratot()bucfelfraut; Artemisia vulgaris. Fekete-Varjú, bie ©φίραφΓίφε, 9 íu Geil Frál)C. Corvus corax. Feketíteni, α. ίφιοάρδϊη , fejjmarj ΐηαφοη , nigryfacéré , nigrare. Feketítés, bar ©cptD&rjcu, ©φίΡαΓ$* ΐπαφεη ·, denigratio , fuscatio. Feketító , bie «δφιοά,^β, nigredo , atramentum. Tsizmafeketne , bie ©φιφίρϊφί , cera calcearia , ο. atramentum sutorium. Fektetlen, offnerappjailtn ; infrenis , infrenatus. Fekelűlni, n. fφtparj IPi’rbett; nigre/i e ii. Fékezni, a. ben Sappidum aitlegen; infrenare, capistrare. Fektetni, a. lefektetni, legeit, reponere , collocare ,· az ágyba fektetni , ini Slett legen; in lectum reponere, collocare, st fektetve tenni le , ρ. ο. a’ könyvet, ’s a’ t. legen; deponere, collocare. Feküdni , feltűnni , η. ρ.ϊφ legen ,ΐφ nicberlegen; decumbere, se conferre in lectum , corpus sternere. 3. fekve lenni, liegen; ρ. 0. betegen feküdni, fratii liegen ; facere, culoare. 5. (l. lenni, a’ helyekről , városokról , tartományokról mondatik: fepn , liegen : jacere , situm esse , adjacere , esse. 4- neki feküdni: a. ρφ ijin, legen; adniti, inniti, b. fiirige* jireeft liegen; jacere. Feküvés , l. fekvés. Fekve, liegetib . jacens, cubane, repositus. ' Fekvés, bai Liegen ; cubitas, s. bie Sage: situs, positio, positura. Fekvó, liegend : jacens , cubans, situs; fekvó jószág , barimmobi* hatpermógen; bonum immobile , fundus , possessio. Fekvójószág, L Fekvó. Fel, auf, fjinauf, herauf, tu bier (r af»e ; sursum, sup’a , in, ad. 1. fi. téjfel, berátafim, 9)}{Γφ* ralim; fos lactic, a 3. ff. a’ iVk ύ .