Baloghy László: Nemzetiség és alkotmányi mozgalmak honunkban (Pest, 1841)
él, s rá nem ér a’ világ philosophiáját olvasgatni; jó ha írni, olvasni tud, mibe a’ magyar paraszt is (bár nem voxol, nem országos követ) ügyes. — Kossuth úr hát csak képzelt világból merítette ’e részbeni okoskodását; tán szeretné a’ norvégiai rendszert honunkba is rögtön indítványozni; mert hihető, hogy a’ paraszt rend’ egyik főnöke, ’s szószóllója ő volna, és O’conel szerepét játszana; nem megvető terv, — és jövedelmes is; de hevenyébe alig ha sikerül!! — J a wall at a’ köz adóra nézne. Minden, előkészületek nélküli rögtön változásoknak alkotmányunkban pártolója soha sem voltam, — nem is leszek; de emberiség’ ösztönéből indúlva, a’ köznép lényeges jobb létén tetlegesen segíteni, ott a’ hol a’ dolog már meg ért — igaz czélom. Miután az új űrbér parasztjainkra nézve éppen nem olly öldöklő teher, mint azt némellyek rajzolják, — viseli azt olly, vagy nagyobb mértékbe sok millió paraszt e’ földön; de hogy azokra is a’ nemessebb érzés balzám írja áradjon, és financziájok javuljon, — ’s ekkép a’ nagyobb kiterjedésü szabadságra elkészítessenek, a’ törvény előtti egyenlőségben akképen részesíteni kívánnám a’ magyar parasztot, hogy vagyona, és személye úgy biztosítassék, mint a’ nemesé; a’ büntető törvénynek olly erőt adnék, hogy ha a’ paraszt, a’ nemessel egyenlő bűnt követ el, az utóbbi, ugyan azon büntetés nemével mint az első, de kétszeres mértékbe ítéltessék el; ’s ha úgy sem javul, — személyére nézve nemesi jogát elvesztve, parasztok sorába essék. Más tárgy volna az adó, ez ugyan csiklandos kérdés, — mert igaz ugyan hogy az ország’ ’s megyék’ köz adóját, honunkba se-