Medicei Pál - Rosthy Miklós: A' zsidóknak szokási, és szer-tartási (Pécs, 1783)

XIX.§. A' Zsidkók jeles Innepiről, a' Husvétről, és a' kovásztalanokról

172 C­0 ) ^ tíz közül renddel minden tsapásnak említésére egy ke­vés bort öntenek­­ ki a’ kupából egy edénybe , a’ mellyet e’ végre el­készítettek, mondván: Ezek a’ tiz tsapások, a’ mellyeket eresztett az Isten az Egyptziusokra , tudni illik , a’ vér ’. És itten ki - kint a’ borból­­ a’ Békák ; és is­mét­­ ki -önt azon borból. A* Szuyogok. A’ Legyek. A­’ Barmok dögé. A’ Barmokon, íj Embereken­ lévő kelevények­. A’ Kö­esek, meny - dörgesek, meny-kövek. A’ Sáskáknak Serege. A’ barmai napig tartó setéség. Az í­jö siltlötteknek halálok. El­­­végezvén a* tsapásoknak számlálását­­ meg­­is­szák a’ Rubinusok­­ által parantsoltt második pohár bort. Ujjra meg­ mossák kezöket, és véván a’ három kis­ebb pogátsák közül az egészből, és abból , a’ melly immár két­felé törettetett , a’ házi Gazda az egészet meg­szegi , és abból­ is , a melly már "elébb szo­­kás szerínt meg­ volt ízegve hasonló­képpen egy ke­­verkek vészen , mondván : Áldott légy te Isten, mi Isté­­künk, Világ Királlyá, a’ ki­ meg-parantsoltad , hogy ko­­vásztalanokat együnk. És igy Egygyikbol­ is, másikból is eszik a’ jelen­lévőkkel egygyütt, az után belé­ mártya amaz édes lévbe, a’ mint fellyebb , a’ keserű füveket­­, mond­ván : Áldott­ légy te Isten , mi Istenünk Világ Királlyá, a­ ki parant­soltad, hogy együk a­ ke­seri füveket. És a’ je­len­ valókra osztya , hogy egyenek. Végre a’ harma­dik kovásztatlan pogátsát vészi , meg­töri, és a’ kese­­rű f­vekkel öszve kevervén eszi , és a’ többieknek­­ is ád belőle , hogy egyenek. El­végezvén a’ vatsorát, elé­veszik azt a’ kis darab pogátsát, mellyet mondánk , hogy az abrosz alá tettenek, és azt Ők jó izén falatnak, avagy asztali gyönyö­rűségnek hívják. Istennek hálákat adnak , és a’ harma­dik pohár bort ki­is­szák . A’ Trelédes Gazda azon­ban

Next