Medicei Pál - Rosthy Miklós: A' zsidóknak szokási, és szer-tartási (Pécs, 1783)
XXXII.§. A' Zsidóknak a' Messiás el-jöveteléről-való vélekedésök
29$ Htib ( ο ) d’ pusztába tétetik az utálatosság ezer két száz kilentven netpig. Boldog a ki várakozik, és eléri az e er három száz harmint öt napot. (Vedd észre, ha az elébbi 1290. számhoz 45. teszel, úgy lészen 1335.) az alatt az időalatt mind meg halnak, és elvesznek az Islentelenek líraélben, a’kik nem érdemlik, hogy meglássák a’ szabadulást. Azon kézben amaz Mintélén Armilus egész táborával Égyiptomra üt, és azt hatalma alá vészi. A’ mint írva vagyon: a) És a kezét a földekre veti, e és az Égyiptus földe meg min memkelik, si uralkodik Égyiptusnak arany, ά ezust kintiéin , fi minden drága Marháin. Onnand ismét Jerusdemre fordul, és bátorkodik még másodszor is meg-szállani azon Várad, és azt rablani, fartzolni. A mint írva vagyon. És fel vonnya Sátorát Apadtában a tengerek közötti t a* hires, és Szent Hegyen, és annak tetejéiglen mégyen, si sinki meg nem feg'ti etet. Nyólczadik jel: Akkor feltámad ama nagy Angyal Mihály, és háromszor megfusja ama nagy trombitát. A’ mint írva vagyon: b) Az napon meg fuvallyák a* nagy trombitát , és megjőnek, d’ kik elvejitik vala, Apynusok földéről , és a* Égyiptus földére ki - vettettek vala. Ismét c) jEí λζ Lír isin trombitani fog , fi f ’-jo a déli forgó é'ben. M'kor először szep gyengén , és egygyezö hanggal meg fújja a* trombitátt elé, jő amaz igaz Médiás a’ Dávid fia, és Illyés Próféta, és a’ Mesíiás magát ki - nyilatkoztattya amaz istén félő Israélitáknak, a’ kik a’ Juda pusztáira futottak , és igy ők ismét neki bátorodnak, az ő elbádgyadott kezeik megerősödnek, az Ő fáradott, és meglankadott tsontjak meg vaslagittatnak , és erőt vesznek. Sőt az egész világ a) Dán, 11. 42, fegy. b) Isai. »?, 13. c) Zách. 9. 14.