Borászati Lapok – 43. évfolyam – 1911. 27-52. sz.

1911-07-02 / 27. sz.

XLIII. évfolyam. 27. szám. Budapest, 1911. julius 7. BORÁSZATI LAPOK Előfizetési feltételek: Egész évre... 12 kor. Félévre ... ._­6 „ Negyedévre 3 „ A német birodalom államaiba egész évre 14 korona. Európa egyéb államaiba, valamint Afrika, Amerika és Ausztráliába 16 korona. A „Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületeinek hivatalos közlönye. A „Gazdasági Tanácsadó" kéthetenként megjelenő ingyenes mellékletével. Laptulajdonos: BAROSS KÁROLY örököse. Szerkesztésért és kiadásért felelős: Dr. DRUCKER JENŐ. Társszerkesztő : LIPTAI ALBERT. Megjelenik, minden vasárnapon. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Üllői­ út 25. (Köztelek). Hirdetéseket a lap kiadóhivatala vesz fel. Árjegyzék ugyanott kapható. Hirdetési mellékletek jatányot árban fogadtatnak el. TARTALOM. Oldal Az állami időhirszolgálat ... - 479 A pusztuló oltványok pótlásáról és a vesszőérés kérdéséről ..­­ 480 A bordói lé készítése­­ 481 Az édes- és az aszuborok kezeléséről ... ... '..'.' 482 Kérdések és feleletek 483 Különfélék 483 Vegyes hírek — — 484 A pénzügyminiszter a borital- és a szeszadóról. — Julius 1-ével. — Személyi hir. — Halálo­zás. — Gróf Serényi Béla a Kecskeméti Pincze­szövetkezetnél. — A szőlőmoly a pécsi szőlő­hegyekben. — A peronospora terjedése. — Vihar és jégverés. — A szerb szőlészek és borászok tanulmányi kirándulása. — Az uj agrárbank ... ... 485 Tudósítások ... ... ...­­ ... 485 Levélszekrény 485 Hirdetések 486 Előfizetési felhívás. .. előfizetőinket kérjük, terjeszszék isme­rőseik körében lapunkat. Hívják fel azok figyelmét arra, hogy lapunkhoz kéthetenként ingyenes mellékletként adjuk a „Gazdasági Tanácsadó" czímű lapot, mely a mező- és kertgazdaság minden ágával foglalkozik. Lapunk előfizetői azonkívül évenként több színes mízmellékletet is kapnak. A „Borászati Lapok" előfizetési ára: Egész évre 12 K. — 1. Félévre 6 , — „ Negyedévre 3 „ — „ Ü T Mutatványszámot díjmentesen kül­dünk három héten át. Az állami időhirszolgálat. Irta: dr. Molnár István. Budapest, jan. 28. Minden gazdát zsebbevágólag érdekel a leg­közelebbi időjárás ismerete. Ugyanezt a szőlős­gazdáról fokozott mértékben el lehet mondani. Kivált most a nyár elején, mikor a permetezés munkája sürgős és annak sikere néha óráktól függ, döntő fontosságú volna tudni: milyen időnk lesz holnap ? Mert a permetezés csak akkor felel meg lombvédő hivatásának, ha arra kellőleg reá­száradt. Erről majd külön írok, most az időhírek közlésére mondom el egy pár gondolatomat. A meteorológiai tudomány felvitte már annyira a dolgát, hogy 24 órára meglehetős pontosság­gal, száz közül mintegy 92 találattal, előre meg tudja mondani az időjárást. A tudásnak ezt az eredményét egy mező­gazdasági országban minél szélesebb körben kellene terjeszteni, még­pedig a nép által és érthető nyelven. Ez ugyanis nem kívánja meg, hogy a „depressziókról", az izobárok és izo­thermák helyéről, a maximumról és minimumról stb. tudákoskodjanak neki, érthetetlen idegen szókban. Hanem az kellene, hogy a holnap vár­ható hőfok, csapadék, felhőzet és szélirány tudo­mására jusson már ma. Ezzel tömérdek hiába­való munkától, kártól és csalódástól kímélhetnék meg épen legszegényebb népünket. Nem elég tehát, ha a vasúti állomásokon, postákon, községházakon drót alatt kifeszítik a meteorológiai állomás czifra mappáját, melyet a nótárius úr sem igen ért meg, annál kevésbbé a helyi meteorológus, a kisbíró, aki kezeli. Ha nem kellene olyan, költségbe nem igen kerülő, lehe­tőleg széleskörű és állandó közzétételről gondos­kodni, melyhez minden érdeklődő gazda könnyen hozzáférhet. Erre legczélszerűbb módul az ajánlkozik, ha a levelek bélyegének megsemmisítésére használt postai bélyegzők volnának, a feladó s leadó állomás községi neve (Budapest—Balatonhenye stb.) helyett, olyan betűkkel ellátva, amelyek egy bizonyos kulcs szerint elolvasva, tájékoznák az érdeklődőket a holnapi időjárásról. Az a napi tizenöt millió újság és egyéb posta­küldemény, mely állandóan szétszóródik és kéz­ről-kézre jár az országban, ugyanannyi időbírnök lehetne. Egyszerűen csak a pecsétnyomók betűit kellene napjában egyszer megigazítani. Német­országban ezt tavaly a parlamentben indítvá­nyozták s azóta nyilván már meg is valósítot­ták. Példájukat legújabban követte a mi mostoha tej testvérünk, Ausztria is, még pedig a követ­kező módon. Az osztrák császári és királyi középponti meteorológiai és földmágnességi intézet — vasár­nap és ünnepnapok kivételével (ami helyte­len) — minden nap öt betűcsoportból álló és összesen tízféle ilyen időjóslatot küld szét, egy­felől a táviróállomásoknak, másfelől a telegráf­fal és telefonnal felszerelt császári és királyi vasútállomásoknak. Elég hiba, hogy vasárnap, mikor épen rajzik a nép és így mindenki egy szálig tudomást ve­hetne a holnapi időről, ilyen jelentést ma még nem küldenek szét. Továbbá kár, hogy csak az államvasúti állomások vannak számbavéve, a többi nem, holott azok közül is ugyanazon állam­polgárok laknak hasonló jogokkal s igényekkel. De elég az hozzá, ilyen a rendelet s azért megy szét tízféle ötbetűs csoport, mert a biro­dalom területe Dalmáczia alsó sarkától Buko­vináig nagyon különböző vidékeket mutat s igen eltérő ingadozások jelentkeznek rajta. Nálunk is kellene legalább ötféle prognózis, dunántuli, északi, alföldi, erdélyi és talán észak­keleti felföldi. Osztrák földön külön van nyilván­tartva: 1. Alsó-Ausztria. 2. Felső-Ausztria és Salzburg. 3. Északi Tirol. 4. Vorarlberg. 5. Déli Tirol. 6. Északi Stájerország és éjszaki Karin­thia. 7. Déli Karinthia, Stájerország és Krajna, Görz és Gradiska. 8. Cseh- és Morvaország. 9. Szilézia és Nyugat-Galiczia. 10. Keleti Galiczia és Bukovina. Ebben a sorrendben érkezik min­den állomásra a tízféle ötbetűs jelzés, tehát mindegyik tudja már előre, hogy hányadik betű­csoport vonatkozik e reája. (Még biztosabban tudná, ha a többi kilencz országét, amelyhez neki semmi köze, nem is közölnék vele). A hivatalokban mindenütt fel van szegezve egy öthasábos táblázat, melyben az egyes idő­jósló betűk jelentése van elmagyarázva. Ez a táblázat ilyen fejeziteket visel: JL t^ víi^giititíif»Tf • tjffi^i iTTiiTfl^^^nltit ííéíw*"'4" ^ t j!i MWMjfiíi!?' I /)E2ÖGAIDAK B1m»'!í!ÍÍ!!í 'tsí liiSBii i '4 Ajánljuk a „Mezőgazdák" szőlőpermetezőinket, melyek kitűnőségét számos elismerőlevéllel igazoljuk, valamint a „Mezőgazdák" házi kénporozókat és a Fürkész franczia kézi futtatókat és Fogatos permetezőket. Mint a legmegbízhatóbb peronoszpora- és oidium-elleni védekező anyagokat: Pro­­fino, dr­ Aschenbrandt bordói és rézkénpor eredeti plombozott csomagokban és 98—99%-os l­a rézgaliczot. Kötözéshez l-a friss Majunga raffiaháncs és jutafonalat. Továbbá az összes szőlő- és pinczegazdasági anyagokat és gépeket megbízható minőségben. Ismertető füzeteket az Aschenbrandt-porok, Pro Vino, Pulvazuroról, valamint kimerítő tavaszi és szüreti árjegyzékeinket kívánatra ingyen, bérmentve megküldjük. Magyar MEZŐGAZDÁK Szövetkezete B­U­PEST, V., Alkotmány-utolsó 31. sz. Mai számunk 16 oldal

Next