Borászati Lapok – 53. évfolyam – 1921.

1921-05-05 / 18. sz.

19—20. SZÁM. 53-IK ÉVFOLYAM. bizonyos területen, mivel a tizedik sorokra is röpiti a szél a permeteget. Azonban vigye a szél bármerre is a szőlőben, olyan helyre ugy sem fogja röpiteni, ahol annak hasznát ne vehetnék. KÉRDÉSEK ÉS FELELETEK. Kérdések. 28. kérdés. Mily távolságra legyen a karó a tőkétől? Munkásaim a karók pótlásánál szí­vesen verik a karót közvetlenül a tőke mellé, amiyen közel csak lehet, vinczellérem utasítá­sára, aki azt tartja, hogy így a karó szilárdab­ban áll és kevesebb kötözőanyag kell. Én pedig azt tartom, hogy ez a közvetlen érintkezése a tőkének a karóval, a tőke súrlódását idézi elő, főleg szeles időben, ami ennek életképességét rontja, amellett pedig a metszés, kapálás sem végezhető tökéletesen, kérek erre vonatkozó gyakorlati útmutatást. Velencze, H. J. 29. kérdés. Hogyan kezeljük a fz idén elülte­tett vesszőket? Mint új telepítő kérnék szíves felvilágosítást, hogy az elültetett sima vessző meddig maradhat felcsirkézve és hogyan tör­ténjék a kibontása? végezzük. Azaz, először csak annyi földet veszünk le, hogy a fakadó hajtás könnyen kibújhasson. Későbben egészen kitakarjuk, úgy, hogy a hajtás legalsó részét is teljes napfény érje. A kitakarás időpontját egyszer­s mindenkorra meghatározni nem lehet, mert az a körülményektől függ. Minél több okunk van a hajtást elszáradástól, félteni, annál tovább várunk, a kibontással. Igen nedves és hozzá meleg időben azonban a duzzadó és fakadásnak induló rügy pállást szenvedhet a földtakaró alatt, azért legalább szellőztetés végett a legfelső földréteget már 2—3 hét múlva óvatosan levesz­szük, ugy hogy a szemet csak 1—2 cm magas földréteg borítsa. Hogy ha körülbelül arasznyi hajtás mutatkozik, akkor mindenesetre már vég­leges kitakarást kell végeznünk, mert a hosszú hajtás arra enged következtetni, hogy most már a gyökerek elegendő vizet tudnak szállítani s már ideje, a hajtás legalsó részét is teljes nap­fénynek kitenni. Ha a kibontással túlságosan késlekedünk, akkor a hajtás legalsó, betakarva maradt része napfény hiányában túlságosan hosszúra nyúlik s elzsengül. Azonkívül fontos szabály, hogy a harmatgyökereket is szorgal­masan irtsuk. De még helyesebb, ha hosszú harmatgyökerek kifejlődését meg sem engedjük, amit a kellő időben végzett alapos kibontással érünk el. B. J. Feleletek. 26. felelet. Hogyan lehet a szőlő fakadása­kor megállapítani, hogy a rügyben van-e a termés vagy sem ? A közönségesebb bortermő fajtáinknál a csercsapon álló s minden tekin­tetben ép, egészséges, erős csapból fakadó két-négy alsó szem rendszerint termést hoz. Kivétel, ha az egyik vagy másik szem valamely oknál fogva pl. pállás vagy téli fagy következ­tében félig-meddig vagy egészen elpusztult. A pállott szem már fakadás előtt is feltűnően­­ puha s könnyen letörik. Az elfagyott szem rövidebb-hosszabb ideig kemény, de ha elszá­radt, szintén könnyen letörik. Ha fakadás előtt valamely szemet kettévágunk s annak belseje nem szép zöldnek, hanem feketének mutatko­zik, akkor az elfagyott. Ha a közepén kisebb­nagyobb fekete folt van, de körülötte zöld szín is vehető észre, az annak a jele, hogy csak a szemben rejlő középrügy fagyott el, de az ol­dalrügyek még épek. Az ilyen félig-meddig fagykárt szenvedett szemből a rendesnél sokkal gyengébb hajtás fakad, amit már rügyfakadás­kor is észrevehetünk. Általában, ha a rügy nor­málisan fakad­ó hajtása vastag s széles már akkor, amikor még csak 2—3 c­m. hosszú, akkor rendes termést remélhetünk belőle. Ha azonban a fakadó hajtás feltűnően vékony, azon termés alig lesz. A tavaszi fagykárra való tekin­tetből a mélyen fekvő táblákat valóban czélszerű minél későbben meg­metszeni, vagy pedig elő-és utómetszést végzünk. Sőt mély fekvésekben, ahol a tavaszi fagy legkönnyebben kárt tehet, általában lehetőleg hosszúra metszünk, de kellő trágyázásról is gondoskodjunk. B. J. 29. felelet. Hogyan kezeljük az idén elülte­tett vesszőket? A szőlővesszőket elültetéskor felcsirkézzük, azaz földdel felhalmozzuk annyira, hogy a legfelső szem legalább 2—3 cm, vastag földréteggel be legyen takarva. Igen száraz időben sokkal jobban is betakarjuk a legfelső szemet. A felcsirkézéssel a legfelső szemet és a belőle fakadó hajtást elszáradás ellenében védjük meg. Ugyanis az elültetett vesszőn nincs gyökér (sima vessző), vagy ha van rajta gyökér­zet (gyökeres vessző), az az első hetekben vagy 1—2 hónapig még nem fogamzott meg any­nyira, hogy elegendő vizet tudna szívni a talaj­ból s a fakadó hajtást elegendő nedvességgel el tudná látni. Hogy azonban a fejlődő hajtás a reáhalmozott földrétegből ki tudjon bújni s hogy továbbá napfénynek ki legyen téve s kellőképpen megerősödhessen, azért előbb-utóbb kitakarást kell végeznünk. A kitakarást puszta kézzel s nem egyszerre, hanem fokozatosan 133 KÜLÖNFÉLÉK. A szőlőváltság kérdéséhez. Irta: Geréby György. Debreczen, ápr. 29. Csodálkozással olvastam le. lapjuk 17. számá­ban Száműzött vezérczikkét a szőlő vagyonvált­ságáról. Nem kell a pénzügyminisztert bátorí­tani, aminél magasabb adók kivetésére, fog az kivetni annyit a meggazdagodott szőlőbirtokos­ságra, hogy nagy része ki sem fogja fizetni tudni. Bankónk volt nekünk is elég, de a tavalyi esz­tendő a maga 3—400 literes átlagtermésével elvitte és most itt állunk, lerongyolódott épület- és eszközleltárral, tönkrement karóállománynyal és trágyázatlan földekkel. A mi gazdaságunk csak szappanbuborék volt, a dicsekedni szerető sző­lősgazdák kiáltották világgá. „Száműzött" a nagy váltsággal büntetni akarja azokat a gazdákat, kik sok agyagon vagy homo­kon virágzó szőlőültetvényeket mertek létesíteni. Neki kedvesebb a három mázsás rozstermés a 15 hektoliteres bortermésnél. Rozstermelés mel­lett egy család megélhetésére kell 30 hold, szőlőben kettő. Ezt a nagy közgazdasági hasz­not ő nem látja, csak siratja az elpusztult hegyi szőlőket, melyek finom bort termettek, de nem voltak jövedelmezők. Hát ez az ő egyéni nézete. Nem akarjuk mi magunkat a vagyonváltság meg a hadiadók alól kivonni. De amikor a 100.000 korona jövedelmű ügyvédre, orvosra — nem is ritka ez manapság — kivetnek 1000—2000 korona hadinyereségadót, miránk meg, folyton nyilvántartott szőlősgazdákra, kik nem is tudnánk eltitkolni a bevételeinket, a jog­szerűnek a háromszorosát, nagyon rosszul esik egy ilyen czikk olvasása. Arányos elbírálást kí­vánunk, a törvény helyes alkalmazását, de végze­tes hiba kiállani a fórumra is hirdetni, egy talán nem is létező gazdagságot. Az ingatlantulajdonosok vagyonváltsága lesz úgyis a legterhesebb. A váltságot a részvényre részvényben vetik ki, a betétre pénzben, de a földre, házra nem földben és házban, hanem pénzben. Hiába van nekem talán jogom, hogy az 50 hold szőlőből eladjak tizet, nem csonkíthatom meg a szőlő­birtokot. És ha nem tudom azonnal kifizetni a váltságösszeget, akkor végem van. A folyton javuló pénz mellett a ma befektetett — mond­juk — 20% váltságösszeg két év múlva az egész birtokot elnyelheti. Vagy el kell adni az egész szőlőt, ahogy veszik. „Száműzönt talán azt gondolja, ha ő mindent veszített, veszítsen más is mindent. De hogy a Borászati Lapok ezzel a felfogással azonosítaná magát, nem hiszem, sőt veszedelmesnek tartanám. * * * Lapunk szerkesztősége a „Száműzött" által írott czikk tartalmával teljesen nem azonosítja magát, de változatlanul közölte a pseudonym alatt szereplő egyik régi szakemberünk eszme­menetét. Hogy lapunk szerkesztőségének e tárgy­ban mi a felfogása, az a „Hétről-hétre" czímű rovatban már hozzávetőleg jelezve volt*) és egyúttal megemlítettük, hogy a kérdéshez be­hatóan hozzá fogunk szólani. A „Száműzött" czikkét épen a kérdésnek több oldalról való meg­világítása czéljából tettük közzé. A szer­. 1921. május 14. (LINDNER DÁNIEL LINDNER ANTAL: Budapest, I., Wien, 111/2., Bertalan-utca 26. szám. Rudolf von Alt-Platz 3. Telefon : József 86—54. Telefon : 26—83/VIII. SürgOnycim: „Lindaoid,Budapest" Sürgönyeim: „Crernor, Wien" állandóan vásárolnak 616 . BORKŐSAV tartalmú NYERSANYAGOKAT mint BORKÖVET (hordó- és törkölyborkövet), borkősavas MESZET S£ju din BORSEPRŐT. A SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI ALKALMAZOTTAK SZAKOSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI. Czimváltozásokat pontosan be kell jelenteni, mert különben a szakosztály postája vissza­érkezik a központba és így a kettős porta sok felesleges költséget okoz a szakosztálynak. Ujabb adományok a szakosztály részére. Zakály Antal, szentmártonkátai szőlőkezelő 250 koronát küldött a szakosztály költségeire. Hason­lóan Oláh Sándor káli szőlőkezelő is 300 koronát *) L. lapunk f. é. 11. és 12—13. számát. Javításra elfogadok bármilyen szerkezetű permetezőt. 0 A E* 5T8 85! I" 6 fí gummiszelepek és tömlők békebeli minőségben 1 6­0 IK­ U LG­­ U vászonbetéttel kaphatók. 1281 vörösréz-és sárgarézalkatrészek, valamint ,,Sirocco" (Vermorel) permetezők és „Tourbillon" házi kénporozók­­ állandóan raktáron. KIRÁLY ALAJOS UTÓDA KIRÁLY SÁNDOR ELSŐ MAGYAR SZŐLŐGAZDASÁGI GÉPGYÁRA BUDAPEST, VI. KER., FELSŐ-ERDŐSOR 6. SZÁM.

Next