Borászati Lapok – 53. évfolyam – 1921.
1921-05-05 / 18. sz.
19—20. SZÁM. 53-IK ÉVFOLYAM. bizonyos területen, mivel a tizedik sorokra is röpiti a szél a permeteget. Azonban vigye a szél bármerre is a szőlőben, olyan helyre ugy sem fogja röpiteni, ahol annak hasznát ne vehetnék. KÉRDÉSEK ÉS FELELETEK. Kérdések. 28. kérdés. Mily távolságra legyen a karó a tőkétől? Munkásaim a karók pótlásánál szívesen verik a karót közvetlenül a tőke mellé, amiyen közel csak lehet, vinczellérem utasítására, aki azt tartja, hogy így a karó szilárdabban áll és kevesebb kötözőanyag kell. Én pedig azt tartom, hogy ez a közvetlen érintkezése a tőkének a karóval, a tőke súrlódását idézi elő, főleg szeles időben, ami ennek életképességét rontja, amellett pedig a metszés, kapálás sem végezhető tökéletesen, kérek erre vonatkozó gyakorlati útmutatást. Velencze, H. J. 29. kérdés. Hogyan kezeljük a fz idén elültetett vesszőket? Mint új telepítő kérnék szíves felvilágosítást, hogy az elültetett sima vessző meddig maradhat felcsirkézve és hogyan történjék a kibontása? végezzük. Azaz, először csak annyi földet veszünk le, hogy a fakadó hajtás könnyen kibújhasson. Későbben egészen kitakarjuk, úgy, hogy a hajtás legalsó részét is teljes napfény érje. A kitakarás időpontját egyszers mindenkorra meghatározni nem lehet, mert az a körülményektől függ. Minél több okunk van a hajtást elszáradástól, félteni, annál tovább várunk, a kibontással. Igen nedves és hozzá meleg időben azonban a duzzadó és fakadásnak induló rügy pállást szenvedhet a földtakaró alatt, azért legalább szellőztetés végett a legfelső földréteget már 2—3 hét múlva óvatosan leveszszük, ugy hogy a szemet csak 1—2 cm magas földréteg borítsa. Hogy ha körülbelül arasznyi hajtás mutatkozik, akkor mindenesetre már végleges kitakarást kell végeznünk, mert a hosszú hajtás arra enged következtetni, hogy most már a gyökerek elegendő vizet tudnak szállítani s már ideje, a hajtás legalsó részét is teljes napfénynek kitenni. Ha a kibontással túlságosan késlekedünk, akkor a hajtás legalsó, betakarva maradt része napfény hiányában túlságosan hosszúra nyúlik s elzsengül. Azonkívül fontos szabály, hogy a harmatgyökereket is szorgalmasan irtsuk. De még helyesebb, ha hosszú harmatgyökerek kifejlődését meg sem engedjük, amit a kellő időben végzett alapos kibontással érünk el. B. J. Feleletek. 26. felelet. Hogyan lehet a szőlő fakadásakor megállapítani, hogy a rügyben van-e a termés vagy sem ? A közönségesebb bortermő fajtáinknál a csercsapon álló s minden tekintetben ép, egészséges, erős csapból fakadó két-négy alsó szem rendszerint termést hoz. Kivétel, ha az egyik vagy másik szem valamely oknál fogva pl. pállás vagy téli fagy következtében félig-meddig vagy egészen elpusztult. A pállott szem már fakadás előtt is feltűnően puha s könnyen letörik. Az elfagyott szem rövidebb-hosszabb ideig kemény, de ha elszáradt, szintén könnyen letörik. Ha fakadás előtt valamely szemet kettévágunk s annak belseje nem szép zöldnek, hanem feketének mutatkozik, akkor az elfagyott. Ha a közepén kisebbnagyobb fekete folt van, de körülötte zöld szín is vehető észre, az annak a jele, hogy csak a szemben rejlő középrügy fagyott el, de az oldalrügyek még épek. Az ilyen félig-meddig fagykárt szenvedett szemből a rendesnél sokkal gyengébb hajtás fakad, amit már rügyfakadáskor is észrevehetünk. Általában, ha a rügy normálisan fakadó hajtása vastag s széles már akkor, amikor még csak 2—3 cm. hosszú, akkor rendes termést remélhetünk belőle. Ha azonban a fakadó hajtás feltűnően vékony, azon termés alig lesz. A tavaszi fagykárra való tekintetből a mélyen fekvő táblákat valóban czélszerű minél későbben megmetszeni, vagy pedig elő-és utómetszést végzünk. Sőt mély fekvésekben, ahol a tavaszi fagy legkönnyebben kárt tehet, általában lehetőleg hosszúra metszünk, de kellő trágyázásról is gondoskodjunk. B. J. 29. felelet. Hogyan kezeljük az idén elültetett vesszőket? A szőlővesszőket elültetéskor felcsirkézzük, azaz földdel felhalmozzuk annyira, hogy a legfelső szem legalább 2—3 cm, vastag földréteggel be legyen takarva. Igen száraz időben sokkal jobban is betakarjuk a legfelső szemet. A felcsirkézéssel a legfelső szemet és a belőle fakadó hajtást elszáradás ellenében védjük meg. Ugyanis az elültetett vesszőn nincs gyökér (sima vessző), vagy ha van rajta gyökérzet (gyökeres vessző), az az első hetekben vagy 1—2 hónapig még nem fogamzott meg anynyira, hogy elegendő vizet tudna szívni a talajból s a fakadó hajtást elegendő nedvességgel el tudná látni. Hogy azonban a fejlődő hajtás a reáhalmozott földrétegből ki tudjon bújni s hogy továbbá napfénynek ki legyen téve s kellőképpen megerősödhessen, azért előbb-utóbb kitakarást kell végeznünk. A kitakarást puszta kézzel s nem egyszerre, hanem fokozatosan 133 KÜLÖNFÉLÉK. A szőlőváltság kérdéséhez. Irta: Geréby György. Debreczen, ápr. 29. Csodálkozással olvastam le. lapjuk 17. számában Száműzött vezérczikkét a szőlő vagyonváltságáról. Nem kell a pénzügyminisztert bátorítani, aminél magasabb adók kivetésére, fog az kivetni annyit a meggazdagodott szőlőbirtokosságra, hogy nagy része ki sem fogja fizetni tudni. Bankónk volt nekünk is elég, de a tavalyi esztendő a maga 3—400 literes átlagtermésével elvitte és most itt állunk, lerongyolódott épület- és eszközleltárral, tönkrement karóállománynyal és trágyázatlan földekkel. A mi gazdaságunk csak szappanbuborék volt, a dicsekedni szerető szőlősgazdák kiáltották világgá. „Száműzött" a nagy váltsággal büntetni akarja azokat a gazdákat, kik sok agyagon vagy homokon virágzó szőlőültetvényeket mertek létesíteni. Neki kedvesebb a három mázsás rozstermés a 15 hektoliteres bortermésnél. Rozstermelés mellett egy család megélhetésére kell 30 hold, szőlőben kettő. Ezt a nagy közgazdasági hasznot ő nem látja, csak siratja az elpusztult hegyi szőlőket, melyek finom bort termettek, de nem voltak jövedelmezők. Hát ez az ő egyéni nézete. Nem akarjuk mi magunkat a vagyonváltság meg a hadiadók alól kivonni. De amikor a 100.000 korona jövedelmű ügyvédre, orvosra — nem is ritka ez manapság — kivetnek 1000—2000 korona hadinyereségadót, miránk meg, folyton nyilvántartott szőlősgazdákra, kik nem is tudnánk eltitkolni a bevételeinket, a jogszerűnek a háromszorosát, nagyon rosszul esik egy ilyen czikk olvasása. Arányos elbírálást kívánunk, a törvény helyes alkalmazását, de végzetes hiba kiállani a fórumra is hirdetni, egy talán nem is létező gazdagságot. Az ingatlantulajdonosok vagyonváltsága lesz úgyis a legterhesebb. A váltságot a részvényre részvényben vetik ki, a betétre pénzben, de a földre, házra nem földben és házban, hanem pénzben. Hiába van nekem talán jogom, hogy az 50 hold szőlőből eladjak tizet, nem csonkíthatom meg a szőlőbirtokot. És ha nem tudom azonnal kifizetni a váltságösszeget, akkor végem van. A folyton javuló pénz mellett a ma befektetett — mondjuk — 20% váltságösszeg két év múlva az egész birtokot elnyelheti. Vagy el kell adni az egész szőlőt, ahogy veszik. „Száműzönt talán azt gondolja, ha ő mindent veszített, veszítsen más is mindent. De hogy a Borászati Lapok ezzel a felfogással azonosítaná magát, nem hiszem, sőt veszedelmesnek tartanám. * * * Lapunk szerkesztősége a „Száműzött" által írott czikk tartalmával teljesen nem azonosítja magát, de változatlanul közölte a pseudonym alatt szereplő egyik régi szakemberünk eszmemenetét. Hogy lapunk szerkesztőségének e tárgyban mi a felfogása, az a „Hétről-hétre" czímű rovatban már hozzávetőleg jelezve volt*) és egyúttal megemlítettük, hogy a kérdéshez behatóan hozzá fogunk szólani. A „Száműzött" czikkét épen a kérdésnek több oldalról való megvilágítása czéljából tettük közzé. A szer. 1921. május 14. (LINDNER DÁNIEL LINDNER ANTAL: Budapest, I., Wien, 111/2., Bertalan-utca 26. szám. Rudolf von Alt-Platz 3. Telefon : József 86—54. Telefon : 26—83/VIII. SürgOnycim: „Lindaoid,Budapest" Sürgönyeim: „Crernor, Wien" állandóan vásárolnak 616 . BORKŐSAV tartalmú NYERSANYAGOKAT mint BORKÖVET (hordó- és törkölyborkövet), borkősavas MESZET S£ju din BORSEPRŐT. A SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI ALKALMAZOTTAK SZAKOSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI. Czimváltozásokat pontosan be kell jelenteni, mert különben a szakosztály postája visszaérkezik a központba és így a kettős porta sok felesleges költséget okoz a szakosztálynak. Ujabb adományok a szakosztály részére. Zakály Antal, szentmártonkátai szőlőkezelő 250 koronát küldött a szakosztály költségeire. Hasonlóan Oláh Sándor káli szőlőkezelő is 300 koronát *) L. lapunk f. é. 11. és 12—13. számát. Javításra elfogadok bármilyen szerkezetű permetezőt. 0 A E* 5T8 85! I" 6 fí gummiszelepek és tömlők békebeli minőségben 1 60 IK U LG U vászonbetéttel kaphatók. 1281 vörösréz-és sárgarézalkatrészek, valamint ,,Sirocco" (Vermorel) permetezők és „Tourbillon" házi kénporozók állandóan raktáron. KIRÁLY ALAJOS UTÓDA KIRÁLY SÁNDOR ELSŐ MAGYAR SZŐLŐGAZDASÁGI GÉPGYÁRA BUDAPEST, VI. KER., FELSŐ-ERDŐSOR 6. SZÁM.