Bőripari Dolgozó, 1970 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1970-01-01 / 1. szám
Tanácskozott szakszervezetünk Központi (Folytatás az L oldalról) legjobbak, a legnagyobb fejlődés is itt tapasztalható. Az elmúlt két év bizonyítja, hogy a hatáskörök és jogkörök elhatárolása jó. Az alapvető kérdések a dolgozók egészét, vagy nagy többségét érintő kérdések, a tanácsok, az operatív irányítás és ügyintézés pedig a, szakszerv Ha figyelembe vesszük, hogy különböző jogkörök, különböző hatékonysággal érvényesülnek, akkor megállapíthatjuk, hogy a legeredményesebben a döntési és egyetértési jogkör érvényesül a szakszervezeti szervek munkájában. Ehhez hozzájárult az is, hogy ezek a hatáskörök gyakorlása közvetlenül érintik a dolgozókat, és a gazdasági vezetők sem nélkülözhetik. Az volt az általános tapasztalat és vélemény, hogy ebben a kérdésben mindenhol nagy felelősséggel, és a dolgozók véleményét kikérve döntöttek. Szakszervezeti szerveink nagy érdeme, hogy a központi célkitűzéseket az 1967. évi béren kívüli juttatások szinttartását mindenhol érvényesítették, sőt a termelési és gazdasági eredményekkel arányosan növelték. Véleményezési hatáskör A gazdasági vezetés, mielőtt az alapvető döntéseket meghozná, kikéri a szakszervezet véleményét. Ez a hatáskör éppen azért fontos, mivel elősegíti a dolgozók bevonását a vállalat vezetésébe, szélesíti a demokráciát. Sajnos ez a jogkörgyakorlás egyértelműen nem mondható kedvezőnek. Itt jelentkezik ma még a legtöbb helytelen szemlélet, a működési és módszerben fogyatékosság is. Igaz, hogy a korábbi időszakhoz viszonyítva, itt is nagy a fejlődés. A véleményezési hatáskör gyakorlására általában az útkeresés a jellemző. A vállalati tervezés újszerűsége esetenként a mozgalmi szervek és gazdasági vezetők túlzott óvatossága még sok bizonytalan tényezőt takar. Egyes helyeken nem tartják szükségesnek pl. a termelési programról kikérni a szakszervezeti tanácsok véleményét. Úgy gondolják, elég, ha az szb-titkárral vitatják meg a kérdést. De hozzájárul ehhez az is, hogy egyes gazdasági vezetők nehézkesnek, lassúnak tartják a testületi tevékenységet, mondván, ez lelassítja a sürgős vállalati kérdések eldöntését. Vevezeti bizottságok hatáskörébe tartoznak. Szakszervezeti szerveink az elmúlt két évben a feladatokkal való ismerkedés, az új módszerek kialakítása, keresése közben gyakorolták jogaikat, hatásköreiket Ezt pozitívan kell értékelni, mivel a vállalatok önállósága folytán alapvető kérdések sokaságában kellett állást foglalniuk és dönteniük. reményünk szerint ezt a magatartást a gazdasági vezetés előrelátásának kellő hiánya okozza. Az ellenőrzési hatáskör tapasztalatai A végrehajtás realizálásának eszköze az ellenőrzés. Ezt a munkát általában pozitívan lehet értékelni, mivel szakszervezeti szerveink rendszeresen ellenőrzik a dolgozókat érintő határozatokat. Jó néhány példát lehetne elmondani, amikor pl. a kell. szerződés egyes jogszabályainak elmulasztására hívták fel az igazgatók figyelmét. Ennek ellenére mégis azt kell mondanunk, hogy az ellenőrzési hatáskör kisebb súllyal szerepel a vezető testületek és tisztségviselők munkájában, mint pl. a döntési, vagy egyetértési jogkör. A kifogásolási jog gyakorlásával kapcsolatban is nagyon differenciáltak a tapasztalatok. A kifogásolási jog módot ad arra, hogy a törvények be nem tartása, a kellőszerződések megszegése, vagy a szocialista erkölcsnek ellentmondó vezetés megnyilvánulása esetén a szakszervezeti szerv kifogásolási jogával élhet. Szakszervezeti szerveink többségében helyesen értelmezik, hogy e jog lényege nem azt jelenti, hogy elhamarkodottan, mechanikusan alkalmazzuk, hanem hogy a vitákat, problémákat politikai eszközökkel, meggyőződéssel, helyes érveléssel oldják meg. Tapasztalható azonban, bizonyos bátortalanság is. Helyenként a gazdasági vezetéstől való függőségi viszony is visszatartja a tisztségviselőket, hogy akkor, amikor törvénytelenséget tapasztalnak ilyen esetekben gyorsan cselekedjenek. Alapszerveinkben a különböző jogkörök és hatáskörök érvényesülését vizsgálva megállapíthatjuk, hogy egyre jobban gyakorolják feladataikat és jogaikat, egyre inkább a tagság jogaiként fogják fel. Bár a szakszervezeti tanácsok rövid múltra tekintenek viszsza, tevékenységükkel jelentős tekintélyre tettek szert, munkájukban, működésükben javult a tervszerűség — fejezte be beszédét Bihari Sándorné. Hának illetve stagnálásának jó néhány oka van. Így többek között: a) a munkaidő-csökkentési tervben előirányzott műszaki, szervezeti intézkedések megvalósulásának elhúzódása. b) Kedvezőtlenül hatott a munkaerőmozgás mértéke is, amely a cipőiparban 17,6%, a bőriparban pedig 28%-ot tett ki. c) A túlórák növekedése az I—III. negyedévben már elérte az 1968. évinek a 96,5 %-át. A fenti néhány példa is bizonyítja, hogy sok tényező befolyásolja jelen időszakban a termelékenységi mutató alakulását. Ezen mutatók javítása a jövő időszak egyik nagyon nehéz, de fontos feladatai közé sorolandó. A vállalati nyereség várható alakulása A bőr-, cipőipari vállalatok 1969. évi I—III. n. évében 634 millió Ft vállalati eredményt értek el, amely az 1968. évi azonos időszakának 81,5%-a. Ha figyelembe vesszük, hogy az utolsó negyedévben valószínűleg növekedett az értékesítés és árbevétel, akkor az 1969. évi összes vállalati eredmény — kisebb eltéréssel — azonos lesz az 1968. évivel. Kivételt képez a Duna Cipőgyár, ahol az ebből képződő részesedési alap azonban csak a bérfejlesztés fedezésére lesz elegendő. Az 1969-ben az alapbér fejlesztés az előirányzatnak a cipőiparban a duplája, míg a bőriparban háromszorosa. Természetesen az alapbér-növekedés arányában csökkent a felhasználható év végi részesedés, mivel a dolgozók már év közben alapbérnövekedésként megkapták. A felhasználható részesedési alap, a bérfejlesztés levonása után kb. 23 napi munkabérnek megfelelő öszszeg lesz átlagosan mindkét iparágban. A vállalati munkarend általános tapasztalatai Az MT-nek rendelkezése alapján a munkaidő kereten belül, a munkaidő-beosztás feltételeit, korlátait, és módját a vállalati kollektív szerződésben kell szabályozni. A vállalatok a szakszervezeti szervvel egyetértésben olyan munkaidő-beosztást alkalmaznak, amely a gazdaságos termelés érdekében a legcélszerűbb, de ugyanakkor a dolgozók egyéni alapvető érdekeinek is megfelel. A gyakorlati tapasztalat ezzel szemben, különösen az utóbbi időben jelentősen megnövekedtek a túlórák, valamint a szabadszombatokon elrendelt munkavégzések. Helyenként még az egészségre ártalmas munkakörökben is túlóráztattak. A jogok és kötelességek betartásával véleményünk szerint sokkal jobb eredmény érhető el, mintha a szabadszombatokon kívánnák a mulasztásokat pótolni. Nagy jelentőségű intézkedésnek tartják dolgozóink a rövidített munkaidőre való átállást. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a kollektív szerződésben szabályozott munkarendet következetesen betartsák. Az 1970. évi terv-célkitűzések A bőr és cipőipari vállalatok 1970. évi termelési tervüket a feldolgozó iparágak és a kereskedelmi szervek igényeinek figyelembevételével határozzák meg. Az 1969. évi tényleges termeléshez viszonyítva, a bőriparban 10,9%-os, a cipőiparban 5,8%-os termelési növekedést irányoztak elő. Ahhoz, hogy e tervet teljesíteni tudják a vállalatok, igen nagy erőfeszítésre van szükség, mivel lényegében a meglevő kapacitással kell a többletet teljesíteni. Az 1970. évi vállalati tervvel összefüggő szakszervezeti feladatok A vállalati tervezésben, fontos feladata a szakszervezeti szerveknek, hogy a dolgozók észrevételeit és javaslatait figyelembe véve véleményt mondjanak a vállalati és gyáregységi terv célkitűzésekről és termelési programokról. Az aktív részvétel lényeges politikai kérdés, mivel erősíti az üzemi demokráciát, és a vállalati tervek megalapozottságát. A továbbiakban az előadó foglalkozott még a felszabadulási munkaverseny feladataival, amelynek fő célkitűzéseként a vállalat gazdasági eredményeinek teljesítése, és ezen belül a fogyasztók igényeinek maximális kielégítése, az önköltség csökkenés, és biztonságos munkavégzés szabta meg. Majd így folytatta: Különösen nagy jelentőséggel bír az 1969—70. évi kollektív szerződések módosítása. Lényeges változások, amelyeket figyelembe kell vennünk a következők: — a részesedési alap vállalaton belüli módosítása, —■ a bérfejlesztés feltételei mértéke, továbbá a bérformákban történő változtatások, — munkarend és túlóra szabályozása meghatározása, a tapasztalatok alapján, — jogszabállyal ellentétes és pontatlan szabályozások rendezése, — az 1969. január óta megjelent újabb jogszabályok, amelyek kihatással vannak a kollektív szerződés tartalmára. 1970. év hazánk felszabadulásának jubileumi esztendeje, legméltóbban akkor ünnepelhetjük, ha az 1970. évi terv célkitűzések teljesülnek, és a bőr-, cipőipari vállalatok gazdálkodása még eredményesebb lesz, fejezte be beszédét Szatmári László. * A vitában többek között felszólaltak: Kálmán Sándor, Liebe István, Hatvan József, Perger Imre, Pardi Kiss Tibor és Vámos Géza elvtársak. A vita után a Központi Vezetőség az alábbiakban foglalta össze az 1970. évre szóló tennivalókat. a Központi Vezetőség elfogadja és az alapszerveken keresztül segíti, támogatja a vállalati, gyáregységi, 1970-re vonatkozó termelési feladatokat, ez irányban szervezi a dolgozókat hazánk felszabadulásának 25. évfordulójára indított szocialista munkaversenyre. 2. A termelékenység javítását elsősorban a műszaki, technikai és technológiai intézkedésekkel, a munka folyamatos biztosításával, a munkafegyelem javításán keresztül kell elérni. Vigyázni kell arra, hogy a termékek minősége tovább javuljon. Ezt kell minden eszközzel elősegíteni. 3. A 44 órás munkaidőt és a kéthetenkénti szabadszopiratot biztosítani kell. Ezt a szakszervezeti bizottságok mindenütt követeljék meg. Ettől eltérni a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben csak előre nem látható termelési akadályok esetén lehet. 4. A kollektív szerződést módosítani kell. Különösen ügyelni kell arra, hogy a nyereséget differenciáltan úgy osszák el, hogy a jobb munkát végző dolgozók és vezetők olyan arányban kapjanak többet, amilyen arányban ők munkájukkal a nyereséghez hozzájárulnak. A Központi Vezetőség bízik abban, hogy az 1970-es vállalati célkitűzéseket a fizikai, műszaki, adminisztratív dolgozók összefogásával teljesíteni fogják. Egyes jogkörök érvényesítésének főbb tapasztalatai és azok hatása a tagság élet- és munkakörülményeire A bőr-, cipőipari vállalatok 1969. évi várható gazdasági eredményeiről, 1970. évi termelési célkitűzésekről, valamint az ezzel összefüggő szakszervezeti feladatokról Szatmári László a Közgazdasági Osztály vezetője részletes tájékoztatást adott az elmúlt évek gazdasági, politikai helyzetéről. A termelési eredmények alakulásáról egyes meglevő hiányosságokról, valamint az 1989. év várható eredményeiről, és az 1970. év feladatairól. Többi között ezeket mondotta: — A bőr- és cipőipari vállalatok 1969. évi gazdálkodásának eredményei — a kereskedelmi rendelés bizonytalanság ellenére — mennyiségben és értékben várhatóan azonos lesz az 1968. évivel. Kisebb csökkenés várható a BIV-nél, amelyet a bőráruk árcsökkenése, és a cipőgyárak rendeléshiánya okozott. A Duna Cipőgyárnál viszont e kereskedelmi igény, létszámhiány, valamint különböző vezetési problémák miatt valószínűleg alatta marad az 1968. évinek. Ha figyelmesen vizsgáljuk az 1969. évi termelést iparágunkban, akkor megállapíthatjuk, hogy a termelésnövekedés lelassult és egyenetlen volt. Az első félévben az iparág rendeléshiánnyal küszködött, addig a második félévben a növekedés fokozódott, ennek következtében valamennyi vállalatnál sok problémát okozott az anyag és munkaerő biztosítása. A termelékenység alakulása A változatlan termelés mennyisége mellett 2,5%-kal emelkedett a létszám, amelynek következtében az egy foglalkoztatott főre átszámítva 6—7%-os a csökkenés. A termelékenységi mutató romló- Szellemi vetélkedő a Pécsi kesztyűgyárban Felszabadulásunk 25. évfordulójának méltó megünneplését azzal is szeretnénk emlékezetessé és színessé tenni, hogy ebből az alkalomból szellemi vetélkedőt rendeztünk. E vetélkedő anyaga többek között felöleli az elmúlt 25 év politikai életét. Lenin munkásságát, 1944 és 1960 között a nemzetközi helyzet alakulását, irodalom, kollektívszerződés, 25 év a sportban, szakmai, valamint közgazdasági és kulturális kérdések szerepeltek a műsorban. Az elődöntők december hó folyamán kerültek lebonyolításra. Igen nagy érdeklődés előzte meg e rendezvényeket és a vártnál nagyobb sikert hozott. Meglepő volt, hogy a részt vevő brigádok milyen alaposan felkészültek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy az első négy brigád között holtverseny alakult ki. Azt lehet mondani, hogy sokszor az árnyalati különbséget csak a szerencsének köszönhették egyes brigádok, hogy a döntőbe kerültek. Ez a vetélkedő nagyban hozzájárult a jó kollektív szellem kialakításához. A brigádok tagjai szinte egy emberként küzdöttek, és a sikerekben, kudarcokban egyaránt osztozva még jobban összekovácsolódtak. Bízunk abban, hogy a döntők során még sok szép élményben lesz részünk Karácsonyi csomag Kedves Hagyomány üzemünkben, hogy a szakszervezet karácsonyi csomagokat készít dolgozóink gyermekeinek. Az ajándékozásnak az emberek között ma már nem anyagi, hanem erkölcsi értéke van. Törődést és figyelmességet éreznek ki dolgozóink ebből és ez így igaz. Ma már egyre kevesebb az olyan család, ahol e kedves kis figyelmességnek az anyagi oldalát néznék. Az édességcsomag belekerül a szülők táskájába, és haza érve minden szülő kicsit pot-terapóvá válik a gyermekek nagy örömére. Az év vége nemcsak az ünnepek, hanem a számadások ideje is. Szakszervezeti bizottságunk jól gazdálkodott a rendelkezésre álló összeggel, mert minden kisgyermeknek készített csomagot. Szakszervezetünk e régi jó szokását dolgozóink örömmel és jó érzéssel fogadták. „Kese" Tatai Cipőgyár Kiállítás a szocialista brigádok történetéről Érdekes és tanulságos kiál- az eredményeket és a kitülitó lítás megnyitására került sortéseket mutatja be. A Dózsa a Pannónia Szőrme központi brigád tagjai a szép zászlók gyárában. A szocialista brigád mellett szemléltetően ismertemozgalom tízéves jubileumaik, hogyan harcolnak a felei- és felszabadulásunk közelgő 25 évős munka ellen, éves évfordulója alkalmából. Az üzem szocialista brigádjai kiállítást rendeztek eddigi életükről. Az üzem nyolc legrégibb brigádja egy-egy nagyméretű tablón mutatja be, sok-sok ötlettel a brigád tízéves munkájának eredményeit, üzemen belüli és üzemen kívüli életét. Egyik legötletesebb tablót a vadbőr-műhely tízszeres, aranyjelvényes Béke brigádja állította ki. A brigád tagjainak fényképeivel díszített, valamint a Hold felé repülő űrhajó azt a nagy fejlődést és eredményt szimbolizálja, amelyet az elmúlt évtized folyamán elértek. Különösen színessé és változatossá teszi a tablót a szépen kikészített különböző vadbőrök. Hasonlóan szép a karbantartás Ságvári brigádja részéről kiállított tábla is, a méh A zsűri a kiállított tablók közül az első hármat oklevéllel tüntette ki, és ezek tagjait könyvjutalomban részesítette. A brigádok nagy többsége igen nagy szorgalommal, lelkesedéssel készült erre a kiállításra. Számtalan újságcikk, társadalmi munkát és kirándulást megörökítő fénykép, és a selejt elleni küzdelem teszi színessé a kiállítást. A bejáratnál elhelyezett vendégkönybe beírt sok-sok dicsérő sor és a nagyszámú látogatottság bizonyítja, hogy érdemes volt megrendezni ezt a kiállítást. Úgy gondoljuk, hogy e szerény szemléltető kiállítás hozzájárul a brigádmozgalom további fejlődéséhez, valamint a felszabadulásunk 25 éves méltó megünnepléséhez. Presse György Pannónia Szőrme I