Bőripari Dolgozó, 1979 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1979-08-01 / 8. szám

2 Minőség, anyagtakarékosság és gazdaságosság (Folytatás az 1. oldalról) Hegedűs Sándorné, a debreceni gyáregység első félévi tevékenységéről elmondta, hogy mennyiségben kisebb lemaradás történt, viszont a minőség 1,2 százalékkal emelkedett. A második féléves feladatokkal kapcsolatban hangsúlyozta: — Szocialista brigádjaink az év hátralevő idejében mindent elkövetnek, hogy elképzeléseink valóra váljanak. Vállalatunk vezetői számíthatnak a brigádok erejére, lelkesedésére. — Fő feladatként az 1979. évi vállalásainkban a minőség, az anyagtakarékosság és a gazdaságos termelés szerepel — hangsúlyozta Balasi Mihályné, a Petőfi Sándor és a Dimitrov brigád nevében. — Műhelyünk a tervet 10,933 párral, a minőséget 1,1 százalékkal teljesítette túl. A reklamáció mindössze 0,25 százalék. Petrák Ferenc szakszervezetünk főtitkára is felszólalt és jelentős eseménynek nevezte a brigádvezetők tanácskozását, mivel a Tisza Cipőgyár megkülönböztetett helyet foglal el a bőr- és cipőiparon belül, majd így folytatta : " Ha figyelembe vesszük a vállalat gazdasági mutatóit, dolgozóinak számát, termékeinek mennyiségét, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy a Tisza Cipőgyárban zajló események nagymértékben kihatnak az egész cipőiparra. A Tisza Cipőgyár teljesítményei jók és az elért eredményekben elévülhetetlen szerepük van a jelenlevőknek, a szocialista brigádoknak, a társadalmi aktivistáknak, s nem utolsósorban a gazdasági vezetésnek. A jelenlevő brigádvezetők igen nagy felelősséggel szóltak a gondok, kifejezték szándékukat a hiányosságok felszámolására, s mindez reményt ad arra, hogy a vállalat ez évben is komoly eredményeket érhet el A főtitkár a továbbiakban azt hangsúlyozta, hogy a brigádvezetők felszólalásai egyetértésről, a jövő feladatainak sikeres teljesítése iránti áldozatvállalásról tanúskodtak, majd a következő szavakkal fejezte be beszédét: " A Tisza Cipőgyár kollektívájának kezdeményezése méltó az eddigi tevékenységéhez. Nagyon jó érzés egy ilyen tanácskozáson részt venni, ahol ilyen nagy felelősségérzés nyilvánul meg a vállalat és a népgazdaság tevékenysége iránt, és elképzeléseik egybevágnak dolgozó népünk érdekeivel, elképzeléseivel. Az egész kollektíva munkájához kívánok erőt, egészséget és sok sikert. A tanácskozáson felszólalt még Takács Károly, Jenei Ferenc, Farkas József, Kovács Gáborné és Pápai János. A felszólalásokra Spáczay Gyula válaszolt, majd Enyedi Lajosné felolvasta a Tisza Cipőgyár kollektívájának munkaverseny-vállalását, amelyet az MSZMP XII. kongresszusa és ha-zánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére tett. A brigádvezetők tanácskozása a felhívást elfogadta. Szavaznak a brigádvezetők A Tisza Cipőgyár kollektívájának munkaverseny-vállalása Az MSZMP Közponffő"Bizottsága 1979. június 29-i ülésén megvizsgálta az ország gazdasági helyzetét és meghatározta az előttünk álló feladatokat. Ennek alapján a Tisza Cipőgyár szocialista brigádjainak kezdeményezésére — az MSZMP XII. kongresszusának és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére — 1979. évre tett munkaversenyvállalását felülvizsgálta és kiegészíti az alábbiak szerint: 1. 1979. évi munkaverseny-vállalásainkban vállaltuk, hogy tervezett bőrcipőminőségi tervünket 0,1 százalékkal túlteljesítjük. Vállalásunknak ezt a pontját módosítjuk és a minőségi tervünket 0,2 százalékkal teljesítjük túl. 2. Vállaltuk továbbá, hogy az alapanyagok jobb kihasználásával kellék- és segédanyagok ésszerű gazdálkodásával, és a tőkés importanyagok csökkentésével 7,3 millió forint értékű anyagot takarítunk meg. Vállalásunknak ezt a pontját kiegészítjük, és 1979. évben gazdálkodási munkánk javításával 12 millió forint értékű anyagot fogunk megtakarítani. 3. Az új technika nyújtotta lehetőségek ésszerű kihasználásával, a munkaszervezettség növelésével, valamint a veszteségidő csökkentésével vállaltuk, hogy 5,5 százalékos termelékenység-növekedést érünk el. A munkaszervezésben rejlő tartalékok további feltárásával a termelékenység növelését 9 százalékra növeljük. 4. 1979. évre 20 000 óta társadalmi munkát vállaltunk vállalati szinten. Vállalásunkat kiegészítjük és 1979. évben 45 000 óra társadalmi munkaórát teljesítünk. 5. 1979. évre szorgalmazzuk a 18 munkáslakás felépítését és annak átadását. 1980. évi munkaverseny-vállalásunk kiemelt pontjai 1. 1980. évi gyártmányfejlesztésünket és ezen keresztül értékesítésünket úgy irányítjuk, hogy növeljük 10 százalékkal a bőrhelyettesítő anyagból készülő lábbelik termelését és értékesítését 1979. évhez viszonyítva. 2. A cipőipar a nem rubel elszámolású importból származó anyagok nagy mennyiségét használja fel a készáru gyártásához, ezért igen fontos feladat, hogy ennek mennyiségét szinten tartsuk, illetve megtaláljuk annak lehetőségét, hogy helyettesíthető legyen. A gazdálkodás megszigorításával 20 millió forintos megtakarítást tervezünk ezen a területen az 1980-as évre. Az V. ötéves tervben megvalósult rekonstrukció lehetővé teszi a kapacitások egy részének konvertálhatóságát. A létrehozott kapacitások optimális kihasználására a termékszerkezet átalakításával a belföldi fogyasztói és kereskedelmi igényeket megfelelően elégítjük ki mennyiségben, minőségben és választékban. Külön kiemelt gondot fordítunk a gyermekcipők gyártására. 4. 1980. évi bőrcipőtervünket 0,2 százalékkal tervezzük túlteljesíteni és tőkés piacon értékesíteni, így a nem rubel elszámolású exportunkat tovább fokozzuk és 1979. évhez viszonyítva 1 millió dollárral növeljük. 5. Szocialista exportmegrendeléseinket 1980. évben határidőre és jó minőségben teljesítjük. 6. A feladatok megoldásához tovább kell növelni a dolgozó ember megbecsülését. — 1980. évben 25 munkáslakás felépítését tervezzük. — 1980. IV. n.évben az eddigi lemaradások pótlásával, jobb kooperációval befejezzük az „A”-gyári szociális épületet, amely 41 millió forint értékű beruházás, valamint az üzemorvosi rendelő bővítését, amelyre 2,5 millió forintot fordítunk. Meg kell valósítanunk 1980. év végéig a debreceni gyáregységben felépülő új szabászati csarnok befejezését, valamint a régi csarnok átalakítását amelyet kulturális célokra fogunk felhasználni. Az 1980. évi gazdaságpolitikai terv konkrét ismerete alapján, amennyiben szükséges az 1980. évi munkaverseny-vállalásunkat módosítjuk, illetve kiegészítjük. Vállalatunk munkáskollektívája pártunk XII. kongresszusára és hazánk felszabadulásának 35. évfordulójára tett vállalásaink sikeres teljesítésével kíván hozzájárulni az V. ötéves terv eredményes befejezéséhez. A vállalást a brigádvezetők tanácskozása elfogadta. BŐRIPARI DOLGOZÓ Pécsi Bőrgyár: Elképzeléseinket meg kell valósítani A Pécsi Bőrgyár 1979. évi szociálpolitikai tervének időarányos teljesítése jónak mondható. Szükséges azonban, hogy az elmúlt évi tevékenység alapján vonjunk mérleget. A tavalyi év és az ezévi munkáról beszélgettünk Hatvan József szb-titkárral. — A Bőripari Dolgozók Szakszervezete Elnöksége is megtárgyalta a vállalat 1978. évi szociálpolitikai tevékenységét. Milyen megállapítások születtek, vannak-e újabb elképzelések a szociálpolitika vonatkozásait? — A szakszervezet elnöksége valóban megtárgyalta a szociálpolitikai terv múlt évi teljesítétését, tevékenységünket. Az elnökség pozitívnak értékelte munkánkat. Mert sok olyan szociálpolitikai vonatkozású elképzelés valósult meg, amelyeket már a korábbi években magunk elé tűztünk. Nincs szó különleges dolgokról, lényegében a középtávú szociálpolitikai intézkedéseinket kell nagyon megfontoltan és szisztematikusan tovább vinni és megvalósításukon munkálkodni. — Melyek a legfontosabb feladatok ebben az időszakban? — Az elmúlt évről áthúzódott a meszes üzemrész — úgynevezet „hasoló utca” — befejezése, amit rajtunk kívül álló okok miatt nem tudunk teljesíteni. Ezenkívül néhány kisebb munkakörülményt javító beruházást kell megoldanunk. Sokat tettünk viszont annak érdekében, hogy csökkenjen a nehéz fizikai munkát igénylő anyagmozgatás. Ezért a munka gépesítésére közel 400 ezer forintot fordítottunk. Több területen szükséges javítani a légállapotokat, elsősorban a kikészítő hármas üzemrészben. Korszerűsíteni kívánjuk továbbá a közlekedési útjainkat, amely szintén több mint millió forintba kerül. Kora tavasszal átadtuk a sertésbőr-üzemrész dolgozói részére a minden igényt kielégítő új vállrás öltözőt. Jelenleg a kultúrterem teljes felújítása van folyamatban, amely szintén több millió forintba kerül. — Valamennyi szociálpolitikai vonatkozású elképzeléshez rendelkezésre áll-e a szükséges anyagi eszköz, magyarul mondva a pénz? — Véleményem szerint egy szociálpolitikai terv végrehajtásának anyagi kihatása van. Annak teljesítése elsősorban a vállalat gazdaságos és eredményes munkájától függ. Ugyanis a képezhető fejlesztési alap korábban is a vállalat gazdaságosságától függött és ez az elv jelenleg még jobban érvényesül. Egy biztos, hogy elképzeléseinket szerényebb keretek között kell megvalósítani az elkövetkezendő években. — Ez azt is jelenti, hogy 1979- ben a szociális létesítmények megvalósítására kevesebb pénz jut? — Nem. 1979. évi szociális kiadásaink mintegy 10 millió forint feletti összeget tesznek ki. Ez a korábbi évek átlagának felel meg. Én inkább 1980-ra és az utána következő évekre gondolok. — Juttatások és kedvezmények vonatkozásában tudják-e tartani az 1978-as szintet? — Igen. A vállalati üdültetés, lakástámogatás, kulturális kiadások, valamint a munka- és a védőruha szükségleteinket eddig valóra váltottuk. Problémák mutatkoznak az üzemi étkeztetés vonatkozásában, mivel a jelenleg biztosított összegből, nagyon szerény ételféleségeket tudunk csak előállítani. Ezért azon gondolkozunk, hogy jelenlegi terítését minimálisan felemeljük. A szociálpolitikai terv tartalmaz egyéb olyan feladatokat is, amely fontos, de nem különösen pénzigényes, és annak megvalósítása a vállalat és a társadalom szempontjából nem elhanyagolható. Ezeket a feladatokat, mint például a munkások, a nők helyzete, az ifjúsági törvény végrehajtása, a közművelődésre vonatkozó tervek, továbbá a bér- és jövedelemvonatkozású elgondolásainkat folyamatosan végezzük. Vállalatunk párt, és szakszervezeti bizottsága a fenti feladatokra, azoknak végrehajtására megkülönböztetett figyelmet ferdít és a saját eszközeivel segíti. A bér- és jövedelem vonatkozásában jelentkeznek problémák, mivel ebben az évben csak 3 %-os bért tudtunk kiadni. Ezt kevésnek tartjuk és az elkövetkezendő hónapokban nagyon jól kell dolgozni, hogy az év hátralevő részében legalább ennyit tudjunk adni, bár a terv erre az évre csak 5 %-os béremelést bírna ki. Az is igaz, hogy az V. ötéves tervben előirányzott béremelést már túlteljesítettük. De azt is meg kell mondani, hogy jelentős árszínvonal-emelkedés is volt az elmúlt években. Mivel a fejlesztési alaptól függnek a jövő évi szociálpolitikai, anyagi — pénzigények — elgondolások, van-e remény arra, hogy ez évi munkánk alapján jövőre egy-két igen fontos beruházást, vagy munkakörülményt javító intézkedést tehessünk? — Mint mondottam, a vállalat fejlesztési alapja nagymértékben meghatározna a szociális létesítmények megoldását. A vállalat gazdasági helyzete ma még jó. A különböző felsőbb intézkedések azonban negatív irányban befolyásolhatják a vállalat pénzügyi tevékenységét is, nem utolsó sorban a gazdaságosságát. Reméljük azonban, hogy végül is a középtávú szociális terveinket sikerül megvalósítanunk. A rövid beszélgetésből is kitűnik, hogy a vállalat gazdasági vezetése a szakszervezettel közösen mindent megtesz annak érdekében, hogy a dolgozók részére messzemenően biztosítsák a megfelelő munkakörülményeket, a biztonságos munkavégzést, még akkor is, ha ennek megvalósítása sokkal nehezebb feladatokat ró a vállalatra, mint az elmúlt években. A Pécsi Bőrgyár kollektívája szorgalmas munkával bizonyára megteremti az ehhez szükséges hátteret és anyagi fedezetet. Bartal Lőrinc tudósító Pécsi Bőrgyár 1979. augusztus hó AZ ADIDAS-CIPŐK SOROZATGYÁRTÁSA A SZOVJETUNIÓBAN A moszkvai Sport kombinátban a nyugatnémet vállalattal tavaly kötött és még 1978 decemberében életbe lépett licencszerződés alapján megkezdték az Adidas-sportcipők sorozatgyártását. A tervek szerint évi 1 millió pár cipő készül. A gyártáshoz szükséges gépeket az NSZK-ból szállították. A kezdeti időszakban az alapanyag is onnan érkezik. A Szovjetunióban készült sportcipőket a belföldön kívül csak a kelet-európai szocialista országokban lehet értékesíteni. A licenc alapján készült mennyiség egy részét az Adidas veszi át. A licenc és a know-how átengedéséért járó díjazást a nyugatnémet cég devizában kapja. Az Adidas moszkvai szóvivője szerint a vállalat eddig nem ért el komoly forgalmat a szovjet piacon. Most azonban a moszkvai olimpiai játékok hivatalos szállítójaként különböző sportfelszereléseket (cipőt, nadrágot, szoknyát, nyakkendőt, farmernadrágot stb.) szállít a Szovjetunióba. Generálszerződés jött létre a szovjet olimpiai bizottsággal. A szerződés értelmében 1985-ig az összes szovjet válogatott csapatot Adidas-gyártmányokkal szerelik fel.