Abaúj-Torna vármegye és Kassa (Magyarország vármegyéi és városai, 1896)

A SZINÉSZET KASSÁN - Udvarhelyi Miklós - Kassai szinészet válsága. Német szintársulat - Magyarok visszatérése - Szinigazgatók 1861. óta - Uj szinház - Szinészek

200 A színészet Kassán. Udvarhelyi Miklós: Kassai színé­szet válsága. Német színtársulat. Magyarok visszatérése. Színigazgatók 1801. óta. Uj színház. Színészek, színpadi építész egy személyben. 1828-tól 1833-ig állandóan Kassán működött. Sokoldalúsá­gát még az irodalmi téren is érvényesítette, mert színműveket írt és fordított. Eredeti szín­művei : A munkácsi vár, Vadon titka, A hankóczi pusztavár, Erdői veszedelem, A hívat­lan képíró. Udvarhelyi Miklós 1790-ben Tisza-Abádon, Heves megyében született. Atyja ref. segédlelkész és tanító volt. Mint a debreczeni főiskola tanítványa csapott föl színésznek 1810-ben. Pestről a társulat ismert bukása miatt távozni kellvén, maga szervezett társulatot s bejárta vele az ország keleti megyéit. 1824-től fogva Kolozsvárott találjuk, hol jelenté­keny érdemet szerzett az opera megteremtésével. 1828-ban Kassára ment s 1835-ig állandó tagja maradt az ottani társulatnak. Nem volt nagy művész, de lelkiismeretes, szorgalmas, néha túlontúl is óvatos, de mindenben használható. Vígjátékban, tragédiában, operában egyaránt játszott. A magyar közművelődés apostolainak törekvése teljesült: megnyílt az ország fővárosában az állandó magyar színház. Ezzel megszűnt a vidéki centrumoknak a színészetre gyakorolt jelentősége. A kassai magyar színé­szet hanyatlása meg éppen szembeötlő. Előbb derék társulatot nevelt a Nemzeti színház számára, most meg az ébredő, tevékeny nemzeti szellem daczára újra a németnek engedte át a tért. 1838-tól 1840-ig még a megye igazgatta a színházat. De a közérzület, mely ezelőtt oly lelkesen istápolta a magyar színészetet, annyira megromlott már, hogy a városi tanácsnak 1840-ben bátorsága volt nyilt kérdést intézni a lakossághoz: magyar vagy német társaságot óhajt-e inkább? Az aláírásokat gyűjtő városi tanácsos még tovább mert menni : elsikkasztotta a magyar aláírásokat, csupán a németeket kívánók aláírásait vette át. A téli időre tehát megint a németek foglalták el a színházat. E társulatok működésének a budapesti Nemzeti színház vendégművészei adtak fényt és érdekességet. Többnyire azok az előkelő színészek, a­kik azelőtt már szerepeltek Kassán, s akiket a közön­ség örömmel látott viszont. 1861-ben, az alkotmányos élet földerültekor Kassa méltó kívánt lenni tradícziójához. Újra magyar társulatnak adta ki a színházat, s azóta a téli időszakban nem játszott többé német társulat. A város nem csak ingyen adta a színházat, de kezdetben 1500 forinttal, később többel segélyezte. Színigazgatók voltak 1861-től fogva : 1861—63. Latabár Endre, 183­­— 65. Szabó József, 1865—1873. Latabár Endre, 1873— 1875. Tömösváry Lajos, 1875—1878. Lászi Vilmos, 1878. Gertf­fi Andor, 1879—1881. Krecsányi Ignácz, 1882. Gerőfi Andor. Ez időtől Jakab Lajos, Tiszay Dezső és Halmay Imre társu­latai játszottak ; 1894-ben R­ikodczay Pál, 1895-ben Hatvani Károly. Az utóbbi években ideiglenes színházzal voltak kénytelenek beérni a kassaiak. A régi színházat ugyanis 116 évi fenállása után tűzve­szélyes volta miatt a belügyminiszter 1894. tavaszán bezáratta. Ekkor már azonban el volt határozva az uj színház fölépítése. Csak a helyre nézve merültek föl véleménykülönbségek, mig végre eldöntötték a vitát s az uj színház legméltóbb helyén épül föl, ugyanott, a­hol a régi állott. Az 1861. óta Kassán hosszabb időn át működő jelesebb színészek közöl fölemlítjük Pálmay Ilkát, jelenleg gróf Kinsky Jenőnét, a­ki Kassán nevelkedett, Szabó Pepit, Gerőfinét, Lánczy Iikát, Ditróinét, Tolnainét, Abonyi Gyulát, Beődy Gábort, Bercsényi Bélát, Dalnoki Bénit, Gabányi Árpádot, Halmi Ferenczet, Molnár Györgyöt, Szathmáry Árpádot és Károlyt, Tihanyi Miklóst, Ujházy Edét, Németh Józsefet, Szac­svay Imrét, Tolnait (gr. Festetich Andor), a Nemzeti színháznak 1895-től fogva kinevezett igazgatóját. Legnagyobbrészt a Nemzeti színház tagjainak sorában találjuk őket. Molnár György, Halmi, Tihanyi a buda­pesti kerepesi­ úti temetőben nyugosznak immár ; a Gerőfi pár szintén meghalt.

Next