Bihar vármegye és Nagyvárad (Magyarország vármegyéi és városai, 1901)
Bihar vármegye községei - Inánd - Izsópallaga - Jákó-Hodos - Jancsesd - Jankafalva - Jánosda
104 Bihar vármegye községei: Inánd, Izsópallaga. Jákó-Hodos. Jancsesd. Jankafalva. Jánosda. Inánd, az alföldi síkságon, az inándi patak mellett, a nagyvárad—gyulai vasútvonal mentén fekvő kisközség, kevesebb magyar, mint oláh, és túlnyomóan gör. keleti vallású lakosokkal. Házainak száma 92, lakosaié 718. Postája, távírója és vasúti állomása Cséffa. Földesurai századokon át a gr. Csákyak voltak, most pedig Markovits Antalnak van itt nagyobb birtoka és csinos úrilaka, melyet Markovits Emmánuel 1854-ben építtetett. Gör. keleti temploma 1825-ben épült. Izsópallaga, a Rézhegység alatt, a nagyvárad kolozsvári vasútvonal közelében fekvő kisközség, gör. keleti vallású, oláh lakosokkal. Házainak száma 165, lakosaié pedig 940. A török világ előtt a nagynevű Telegdi családot uralta; a mult század elején a Beöthy család volt a földesura, most pedig Zathureczky Istvánnak van itt nagyobb birtoka. Gör. keleti templomának építési ideje ismeretlen. Jákó-Hodos, az alföldi síkság szélén, a Berettyó mellett fekvő nagyközség, túlnyomóan ev. ref. vallású, magyar lakosokkal. Házainak száma 178, lakosaié pedig 1083. Postája Szalárd, távírója és vasúti állomása Pap-Tamási. E község a XIII. század végén a püspöki tizedlajstromokban már mint egyházas hely szerepel. Hajdan egyszerűen Hodos volt a neve, 1349-ben azonban a Jákó család után felveszi a Jákó-Hodos nevet. A XVI. században a Zólyomiak, a mult század elején és közepén a Lévay, Szilágyi, Ilosvay, Vincze, Jármy, Kiss örökösök, Ercsey, Pesti és Bartos családok voltak a birtokosai, most pedig Bartos Gyula örököseinek és a nagyváradi I. sz. püspökségnek van itt nagyobb birtoka. A községben levő ev. ref. templom részben középkori építmény. Falainak mészrétege alatt 1848-ban Lugosy József debreczeni tanár érdekes falfestményeket fedezett fel. A templomot 1818-ban alakították át. Ide tartoznak Szárazerdő, Felső-Bartos, Nagy-Bartos, Süvegd és Nagy-Eperjes puszták. Ezek közül Süvegd puszta hajdan egyházas község volt, mely már 1307-ben mint az Osl nembeli András birtoka szerepel, a kitől azt Teletlen Péter, Pál és György testvérek vették meg. 1341-ben az egész község Nadányi János birtokában van, de 1357-ben már fele a váradi püspöké. Jancsesd, a Királyerdő alatt fekvő kisközség, gör. keleti vallású, oláh lakosokkal. Házainak száma 97, lakosaié pedig 568. Postája és távírója Drág-Cséke, vasúti állomása Magyar-Cséke. A mult században a nagyváradi latin szertartású püspökség volt a földesura, mely itt most is birtokos. Gör. keleti temploma a XVIII. sz. közepén épült. Jankafalva, az érmelléki hegyek alatt, a nagyvárad—székelyhídi vasútvonal mentén fekvő kisközség, ev. ref. vallású, magyar lakosokkal. Házainak száma 97, lakosaié 518. Postája, távírója és vasúti állomása Bihar-Diószeg. XIV. századi oklevelek Ivánkaháza néven említik. A Károlyi-oklevéltárnak egy 1408-iki oklevelében Jankaháza néven, az 1438-iki összeírásokban már a mai nevén szerepel. 1393-ban a Vetési család volt a földesura, 1397-ben a Jankafalvi vagy Ivánkafalvi család, 1438-ban Marosfi Péter, 1480-ban a Zólyomiak voltak a birtokosai. A magtalanul kimúlt Makó család itteni részét 1563-ban János Zsigmond Varkocs Tamásnak adományozta. A mult század első felében a Lévay, Szeremley, Bay, Bereczky, Paksy, Vincze, Szilágyi, Jármy, Komáromy és Dömsödy családok osztoztak birtokán, most pedig a dr. Szabó Józsefé. Templom a községben nincsen. Ide tartozik Kis-Janka puszta. Jánosda, az alföldi síkságon, Nagy-Szalonta közelében fekvő nagyközség, túlnyomóan gör. keleti vallású, oláh lakosokkal. Házainak száma 268, lakosaié pedig 1711. Postája, távírója és vasúti állomása Nagy-Szalonta. Ősi egyházas község, mely a görbedi birtoktesthez tartozott és egyike volt annak a négy községnek, a melyeknek a vásárvámját Imre király nem adományozta a váradi egyháznak, hanem megtartotta magának, ami azt bizonyítja, hogy e község már akkor jelentékeny hely volt, 1340 előtt Baruch fia István.