Gömör-Kishont vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1903)

Gömör-Kishont vármegye községei - Henczkó - Henzlova - Hét - Hisnyó - Horka - Hosszúszó - Hrussó

50 Gömör-Kishont vármegye községei: 49 Henczkó. Henzlova. Hét. Hisnyó. Horka. Hosszúszó. Henczkó, a Sajó mentén fekvő tót kisközség, 63 házzal és 397, nagyobb részben ág. ev. h. vallású lakossal. Hajdan Krasznahorka vár tartozéka volt és ezzel együtt jutott az Andrássyak kezére. 1760-ban a község és a birtok hatoda az egri káptalané, két évvel később pedig felét Gömöry János veszi zálogba. E község a mult század húszas éveiben szomorú nevezetességre tett szert az által, hogy ide való volt Dovecz Mihály, a híres haramia, a ki akkortájt az egész Sajó-völgyét rettegésben tartotta. A XVIII. században Henczkovcze tót néven is emlegetik a községet. Ez időben már nevezetes bányászata volt, most pedig Sárkány Károlynak van itt nagyobb vasolvasz­tója és a községben úrilaka. A községben két templom van. A róm. kath. templom építési idejét megállapítani nem sikerült, az ág. h. ev. templom 1798-ban épült, 1900-ban az egész község leégett. Postája, távírója és vasúti állomása Alsósajó. Henzlova, a hasonnevű völgyben fekvő tót kisközség, 53 házzal és 235 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan szintén a krasznahorkai vár tartozéka volt, melynek uraival e község urai is változtak. Most gr. Andrássy Gézának van itt nagyobb birtoka. Lakosainak legnagyobb része bányászattal foglalkozik. Róm. kath. temploma 1889-ben épült. A község postája, távírója és vasúti állomása Merény. Hét, sajóvölgyi magyar kisközség, 82 házzal és 354 ev. ref. vallású lakossal. Régi köznemes község, a Héthy család fészke, mely már 1427-ben szerepel Helith­y néven. Későbbi birtokosai a Héthy családon kívül a Lökös, Ujváry, Kovács, Dienes és a Forgon család. A mult században dohányterme­léséről volt ismeretes. Határában savanyúvízforrás van. Ref. temploma 1787-ben épült. A község postája, távírója és vasúti állomása Putnokon van. Hisnyó, murányvölgyi tót kisközség, 96 házzal és 598 ág. ev. és róm. kath. vallású lakossal. Hajdan a murányi vár, illetőleg Jolsva tartozéka volt. 1413-ban Hwrnosw, 1427-ben pedig Hysnoro-nak írják nevét. 1435-től 53-ig Hysnoro néven említik az akkori iratok. Murányvár többi tartozékai­val együtt ez a község is a Coburg h­erczegi család birtokába került. A mult század elején még Chizsnó néven szerepel. A községben két templom van. Az ev. templom 1785-ben épült, a katholikus pedig Árpád-korbeli építmény, érdekes régi falfestményekkel. Oltára 1508-ból, egy kelyhe pedig 1535-ből való. Postája, távírója és vasúti állomása Hisnyóvíz. Horka, sajóvölgyi magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 157 házzal és 899, túlnyomó számban ev. ref. vallású lakossal. E községet már 1411-ben említik, a mikor a mellétei Barna család volt az ura. 1413-tól 1488-ig a Dancs családot, de 1483-ban a Szentkirályi családot találjuk itt. 1449-ben a község neve Harka alias Malach alakban van említve. Későbbi birtokosai a Ragályi, Diószeghy, Tornallyai, Sárközy, Losonczy, Fáy, Putnoky, Vadnay, Hevessy, Hámos, Czékus, Székely, Farkas, Bakó, Ambrus és Gaál családok. Most Hevessy Bertalannak van itt nagyobb birtoka. A községben régi kúria is van, mely még a mult század elején épült és most a rozsnyói takarékpénz­táré. A község határában valamely régi templom maradványai láthatók. Itt feküdt hajdan Özörény község is, melynek azonban már nyoma sincsen. Ide tartoznak Ivánka, Sós és Vendégfogadó puszták is. A község ev. ref. temp­loma 1786-ban épült. A faluban van posta, távíró és vasúti állomás. Hosszúszó, a dobsina-bánrévei vasútvonal mentén fekvő magyar és tót kisközség, körjegyzőségi székhely, 111 házzal és 540, nagyobbára ág. ev. h. vallású lakossal. A község neve 1425-ben Hozywzow és Hozwzó, 1435-ben Hozywazow. Ez időben vámhely volt és a Bebek család bírta. A Bebekektől a Bejei család szerezte meg, de 1496-ban már a Tornallyay család a birto­kosa, később pedig a Ragályi, Jekelfalussy, Kerepesy, Gotthard és Szeleczky családok, most pedig Hegyessy Sándor örököseinek van itt nagyobb birtokuk. A községet a törökök több izben feldúlták , később a Rákóczy-féle mozgalmak alatt is újra elpusztult. 1714-ben éhhalál ütött ki a községben, 1789-ben pedig az egész község porrá égett. Ág. h. ev. temploma 1792-ben épült. A község határában ered a ragályi patak. A falu postája, távírója és vasúti állomása Pelsőcz. Hrussó, a Balog patak mellett fekvő tót kisközség, körjegyzőségi szék­hely, 62 házzal és 240 ág. ev. vallású lakossal. 1433-ban Hurusua és Hrwswa

Next