Komárom vármegye és Komárom (Magyarország vármegyéi és városai, 1907)

KOMÁROM VÁRMEGYE TÖRTÉNETE - III. A XVIII. SZÁZAD ÉS A FRANCZIA HÁBORÚK KORA - I. Napoleon - Csokonai Vitéz Mihály - A felkelt nemesség

494 Komárom vármegye története. 478 I. Napoleon. Csokonai Vitéz Mihály: A felkelt nemesség­ szedését is s a német nyelvnek azonnali kiküszöbölését rendelte el. Készsé­gesen teljesítik Somogyi Dániel volt szentmártoni apát kérvényét, a ki a Benedek­rend helyreállítása érdekében fordult a vármegyéhez, mely a szomszéd Győr és Veszprém vármegyéket is támogatásra hívta fel. A visszaérkezett korona tiszteletére gróf Esterházy Károly vezetése alatt koronaőrző bandériumot kül­dött fel Budára, mely bandérium május 1-étől Győr és Moson vármegye bandé­riumaival egyetemben május 12-éig teljesített szolgálatot. (Századok, 1881. 339.1.) A nemzeti visszahatás, mely II. József uralkodásának végszakában a vármegyében nyilvánult, az 1790. június 6-ára egybehívott országgyűlésre kibo­csátott követi utasításban is kifejezésre jutott. A két protestáns felekezet nem elégedett meg a türelmi rendelet fen­tartásával, hanem követelte annak törvényerőre emelését. A vármegye közön­sége nem zárkózott el II. József reformjai elől, de mindenkor hangsúlyozza a nemzeti szellem érvényesülését, így a követi utasítások 23. és 42. pontjaiban sürgeti a magyar viszonyoknak megfelelő büntetőtörvénykönyv szerkesztését, de kiköti, hogy a hozandó törvény magyar legyen. A követi utasítás 29. pontjában a vármegye a főrangú családok bécsi tartózkodása ellen emeli fel szavát s annak meggátlását, illetőleg megszünte­tését sürgeti. De a közjogi kérdések mellett a gazdasági viszonyokra is kiterjeszkedett a követi utasítás. A követi utasítás 26. pontjában a vármegye a termény-, de különösen a marhavám leszállítását sürgeti s tiltakozik az ellen, hogy a kincstár csupán nyerészkedésből vásárolja össze a marhát. A czéhek fentartása ügyében pedig hangsúlyozza a vármegye, hogy a czéhek akadályozzák az ipar fellendülését, mert a felvétel a czéhbe sokba kerül és így a legügyesebb mesteremberek, ha nem tudják lefizetni a felvételi díjat, vagy pedig ha a czéhbelieknél jobban értik a mesterségüket, kizáratnak a felvételből. Végül felkelti figyelmünket a követi utasítás 24. pontja, mely Komárom várának erődjellegét kívánja továbbra fentartani. II. József megszüntette a vár erődjellegét, de halála után a vármegye tiltakozott az ellen, hogy az egyes komáromi polgárok, a­kik a vár falait építő­anyagul megvették, azt lerombolni merészeljék. A vármegye közönsége e tilta­kozásával mintha a jövőbe látott volna, midőn a természettől is védett, szinte bevehetetlen komáromi vár fentartása érdekében az országgyűléshez fordult. Pedig alig telt el két évtized s az uralkodócsalád minden kincseivel Komárom falai közt talált menedéket. II. Lipótnak 1792-ben bekövetkezett halálával a trón fiára, I. Ferenczre, szállott, a ki egyúttal a kitörőfélben levő franczia háborút örökölte. Bár a francziák elleni háború 1793 óta szinte szakadatlan tartott, nagyobb veszedelem csak akkor fenyegette az országot, midőn a direktórium 1796-ban az ifjú Bonaparte Napoleonra bízta az olaszországi hadsereg vezérletét. A franczia hadak közeledtére Ferencz király az 1796. évi november 6-ára egybehívott országgyűléstől nyert felhatalmazás alapján az 1797. év tavaszán fegyverbe szólította a nemességet. Komárom vármegye gróf Nádasdy Mihály parancs­noksága alatt két lovasszázadot állított ki, melyet a III. dandárhoz osztottak be. Április havában már együtt találta Komáromban a felkelt nemességet­­ Csokonai Vitéz Mihály, a­ki ez időtájt érkezett ide a pozsonyi diétáról. Ekkor írta »A nemes magyarságnak felülésére« czímű ódáját. Itt ismerkedett meg Vajda Juliannával, a­kihez a Lilla-dalokat intézte. A felkelt nemesség felkészülvén, el is ment a szombathelyi táborba, de kardésre ekkor nem került a dolog, mert az október 17-én kötött campo-formói béke után hazabocsátották a felkelőket. Bonaparte egyiptomi útja alatt az osztrák sereg némi sikereket ért el mind Itáliában, mind Németországban, de a­mint Bonaparte visszatért s konzullá választása után átvette az olaszországi sereg feletti vezérletet, a helyzet a harcz­téren gyökeresen megváltozott. A megrettent bécsi udvar 1800 őszén ismét fegyverbe szólította a nemes­séget, Komárom vármegye két század gyalog és egy század lovas kiállítására köteleztetett, de a felkelt nemesség ezúttal sem vonult a harcztérre, mert a deczember 25-én Steyerben aláírt fegyverszünet az ellenségeskedésnek egy időre

Next