Somogy vármegye (Magyarország vármegyéi és városai, 1914)

IRODALOM, TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET - Csokonai pártfogói - Csokonai Nagybajomban - Csokonai és Pálóczi Horváth Ádám

237 Irodalom, tudomány és m­­vészet műveltebb körök szokásait. Somssich Miklós, Bodonyi József, a derék jogtudós, a Talliánok, Stefaits Gáspár, Bezerédi Pál, Szalai József, Xantus Ignácz, Kozma Ferencz és mások, mind Széchenyi Ferencz udvarában képződtek". Hasonló gyülekezőhelyei voltak az előkelő politikusoknak, íróknak és tudó­soknak a gróf Hunyady József kéthelyi­, gróf Festetics György csurgói kastélya, Sárdon a Somssich-kastély és Nagybajomban Sárközy István háza. Ezekhez méltón sorakoznak a Czinderyek, Csépánok, Juranicsok stb., kikhez sohasem fordult tudós, író eredmény nélkül támogatásért. Czindery László somogyi főispán 1000 forintot adott a magyar színészet emelésére (1794), Juranics László (1765) saját költségén adta ki Bacsányi János és több más költő műveit stb. De irodalomtörténeti nevezetességre emeli Somogy vármegyét e korszakban az a körülmény, hogy a magyar irodalom három legnagyobb költője, Csokonai Vitéz Mihály, Pálóczi Horváth Ádám és Berzsenyi Dániel hosszabb ideig a vármegye területén tartózkodtak és Somogy földjétől, szellemétől ihletve, itt terem­tették meg költői alkotásaik legjavát. Csokonai szerelmi csalódásának fájdalmával, Lilla bánatos emlékével szívében­­ hagyta el 1798 április havában Komáromot, hogy sajgó sebével a „világ tolon­gása elől" Somogy rengetegébe menjen „haldokolni". Ilyen szomorú hangulatban jutott Csökölbe, földije és debreczeni iskolatársa, Kis Bálint segédlelkész házához. A csendes lelkészlak vidám, boldog családi körében Csokonai bánata megenyhült és itt több költeményt is írt. Innen Hedrehelyre vándorolt, hol barátjánál Szokolai Dániel megyei esküdtnél ismét több jó napot töltött. Csokonainak ebben az időben az volt a fő czélja, hogy összegyűjtött munkái számára kiadót, valamely főúri meczénást szerezzen. Minden alkalmat megragadott tehát, hogy a somogyi főurak figyelmét magára vonva, őket tervének megnyerhesse, így azon alkalommal, midőn gróf Széchenyi Ferenczet Somogy vármegye főispáni székébe iktatták (1798 júl. 4), „A haza templomának örömnapja" czímmel egy több mint 300 soros alkalmi köl­teménynyel tiszteli meg Széchenyit, a ki 100 forinttal jutalmazta a költőt. A vers Sárközy István költségén jelent meg. A főispáni beiktatáson maga Csokonai is részt vett, és a bevonulás jeleneteit a „Dorottya" I. énekében örökítette meg. Néhány nap múlva (júl. 7.) „Isis és Osiris" czímmel gróf Széchenyinének nyújt át egy költeményt, a­kitől 50 forint jutalmat kap. Egy harmadik verset „Czindery sírja felett kesergő özvegy", Czindery Pálnénak ajánlott, a ki 12 aranynyal jutal­mazta. A somogyi főuraknak bőkezűségéről a költő a „Dorottya" egy jegyzetében hálásan emlékezik meg. 1798 július 8-án Nagybajomba megy, a hol Sárközy Istvánnét nevenapján , egy költeménynyel üdvözli. Sárközy szívesen fogadja a költőt, a­kit csakhamar annyira megszeretett, hogy ez időtől kezdve Csokonai a háznak állandó vendége és a családnak valóságos házi­ poétája lesz. Majdnem egy évet tölt itt e művelt ház kedves családi körében, mely idő a költő zaklatott életének legboldogabb esztendeje volt, és költői fejlődésére is nagy hatást gyakorolt. Már ekkor fogam­zott meg lelkében komikus eposzának első terve, melynek első fogalmazványát Sárközynek fel is olvasta (júl. 9.). Itt fejezte be az „Elrablott hajfürt" próba­fordítását és itt írta meg — egy Sárközytől hallott adoma alapján — „Az elragadott nadrág" czímű művét, melynek kézirata Sárközy házának leégése alkalmával elveszett. Nagybajomból többször átrándult Kisasszondra, hol gyakran kijárt a Sárközy kastély mellett elterülő erdőbe. Itt egy terebélyes bükkfa alatt írta a „Magánossághoz" czímű bölcseimi ódáját: „Áldott magánosság jövel! ragadj el | Álmodba most is engemet; | Ha mások elhagyának is, ne hagyj el, | Ringasd öledbe lelkemet. | Öröm nekem, hogy lakhelyedbe szálltam, | Hogy itt, Kisasszondon reád találtam. | E helyben andalogni jó, | E hely poétának való." E költeményen kívül a „Mihálynapi álom", „Kifakadás", „Egy háládatlanhoz" stb. ez időszak költői termékei. Legfontosabb azonban, hogy Somogyban, Sárközy biztatására írta meg legnagyobb epikai alkotását, a „Dorottya" czímű komikus eposzt. Nagybajomban való tartózkodása azonban más tekintetben is fontos Csokonai költészetére. Itt ismerkedett meg ugyanis a „Hunniász" népszerű költőjével, Pálóczi Horváth Ádámmal, a­ki ez időben szintén itt lakott. (1797-ben költözött Szántódról Nagybajomba és 1820-ban itt is halt meg.) Horváth nagyon megszerette és nagyra becsülte Csokonait. Gyakran átadták magukat bor és pipaszó mellett „csöndes beszélgetésnek, elmélkedtek a költészetről és költeményeiket egymásnak felolvasták". Csokonai pártfogói. Csokonai Nagy­bajomban: Csokonai és Pá­lóczi Horváth Ádám.

Next