Szatmárnémeti (Magyarország vármegyéi és városai, 1908)

Irodalom, tudomány, művészet - Perényi János - Petőfi Sándor

Perényi János Petőfi Sándor 138 Irodalom, tudomány és művészet, népiskolai olvasmányok tartalmi tárgyalásához. (U. o. 1902.) — Zeneművei : Pásztordal. Kará­csonyi dalfüzér. Kantate. Zenei átmenetek. Mária-dalok. I. II. füzet. 1. Perényi János, kir. kath. tanítóképzőintézeti igazgató, szül. 1849-ben. 1878-ban tanár lett a szatmári kir. kath. tanítóképzőben. 1880-tól 1900-ig a tanító-és polgári tanítónőképzőben tanárkodott, ez utóbbi év óta a kir. kath. tanító­képző igazgatója , 1895 óta szentszéki tanácsos. Tagja a középiskolai hit­tanárokat vizsgáló bizottságnak, az orsz. kath. tanügyi tanács könybiráló­bizottságának s az állami elemi iskola gondnokságának. Gazdasági, közművelő­dési és természettudományi czikkeit különféle hírlapokban tette közzé. Egy műve jelent meg nyomtatásban: „Fráter Efrem" czím alatt. Kéziratban van egy hitbuzgalmi munkája : „Konferenczia-beszédek" czímen. Petőfi Sándor szatmári működéséről és tartózkodásáról a következő isme­retlen életrajzi adatokat közöljük egy kiadatlan, nagyérdekű levelével. Petőfinek Szatmáron két jó barátja volt : Pap Endre, a költő és Riskó Ignácz vármegyei főjegyző. Pap Endre a szabadságharcz kitörése előtt Becsky Gábornak a mai Eötvös­ utcza 6. számú telken fekvő házát vásárolta meg. Petőfi, Pap Endre révén és házában, számos vármegyei és városi előkelőséggel, különö­sen a megyei ellenzék vezetőivel ismerkedett meg. Pap Endre felesége Berenczei Kováts Jozefa volt, ki mintegy hét évvel ezelőtt húnyt el. A boldogult úrnő sze­rint Petőfi ez időben minden társadalmi tekintély és összeköttetés nélküli, szele­burdi fiatal­ember volt, a­ki szilajságában gyakran még a társasági megszokott formákat is figyelmen kívül hagyta. Petőfi, Riskó barátja társaságában tette Szatmárról első látogatását, 1846 szept. havában, Szendrey Júliánál a szomszé­dos Erdődön. Midőn azután rövid idő után levélben kérte meg a kezét, életírója szerint, azt a választ kapta atyjától, hogy „Én önt nem ismerem, leányom még igen fiatal örvendeni fogok, ha önt mentül többször látom s egy év múlva beszél­hetünk erről az ügyről bővebben". — Petőfi e levél vétele után rögtön Erdődre sietett, összeveszett a „zsarnok apával" és nagy elkeseredéssel vált el tőle. Erre az időszakra esik feldúlt lelki és kedély-állapotában szerelmi csapongása, Kol­tón, gróf Teleki Sándor barátjánál, Pila Anikóval, a szép czigányleánynyal ; hir­telen elhatározott, de abbamaradt házassága Prielle Kornéliával és udvarlási szándékból való közeledése Szatmáron, Olchváry Bertához. Petőfi 1847. év májusában, Térey Mária nagykárolyi közös barátnőjük útján békült ki Júliával. Ez időtől kezdve ismét többször látogat el Szatmáron át Erdődre, rendesen lóhá­ton, a Pap Endre lovai közül választva ki egy-egy paripát. Egyik ily kirándulása alkalmával történt meg vele az a baleset, hogy a „Zsuzsi" levetette. Többé nem is ült erre a lóra. Kirándult továbbá Luby Zsigmondhoz, Fülpösdaróczra és Csaba Ignáczhoz Szamoskóródra is. Többször és huzamosabban mulatott Beren­czei Kováts Lajosnál, gróf Széchenyi István bizalmasánál Berenczén, kinek „Kati" nevű házas lován gyakran tette meg az utat Erdődre. Ezt az állatot utóbb Pesten is sokat emlegette. — Szatmáron Riskó Ignácz az Ormós Péter földbirtokos özvegyének, jelenleg postahivatalul szolgáló, Deák-tér 4. számú emeletes házában lakott. Petőfi gyakran járván Riskóhoz, ennek révén ez úrnő­vel is ismeretségben állott. Gyakori vendég volt Szatmáron az Olchváry Pál két házának, melyek egyike a Rákóczi-utcza 3. sz. alatt, a mostani Deutsch-féle ház, másika pedig ugyanezen utcza 20. sz. alatt, a jelenlegi középponti áll. elemi iskola helyén állott ; végül pedig a Kiss Gedeon Mailáth­ utcza 4. sz. alatti kedé­lyes és sok szép napot látott kis házának. — Pap Endre költő házát, mint Petőfi lakóhelyét, a Kölcsey-kör 1902-ben emléktáblával jelölte meg, mely azonban hibás szövegű , mert a költő nemcsak 1847-ben, hanem már 1846-ban is lakott sőt még 1848-ban is megfordult itt. Ugyancsak a Pap Endre özvegyétől kapta meg a Petőfi társaság a költő egyik sétabotját. Nagyobb költeményei közül Petőfi 1847-ben Szatmáron írta a „Szécsi Máriá"-t . Miután Petőfit úgy informálták, hogy Tompa Mihály kicsinylőleg nyilatkozott e művéről, annyira megharagudott reá, hogy midőn végre oltárhoz vezette Júliáját, Tompa elesett ama forró vágyától, hogy ő eskesse meg Petőfit. Az esketést, Sass Károly és Lauka Gusztáv tanúk jelenlétében, Kallós István, Erdőd ősz papja végezte. Petőfi Szatmáron a következő költeményeket írta : 1846-ban : Sz. J. kisasszony emlékköny­vébe. — Csalogányok és pacsirták. — Nehéz, nehéz a szívem. — Te a tavaszt szereted. — Mi vagy keblem. — Költői ábránd volt, mit eddig érezek.— Álmodtam szépet, gyönyörűt. — Egy pár rövid nap. — 1947-ben : Birom végre Juliskámat. — Láttam kelet leggazdagabb virányit. — Jó ideje lement

Next