Borsod - Miskolci Értesítő, 1875 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1875-07-22 / 29. szám
Miskolcz, július 22. 1875. 29-ik szám. Kilenczedik évfolyam. BORSOD. * Társadalmi érdekeket képviselő és vegyes tartalmú heti közlöny. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BEIGTATÁSI DÍJ: Helyben és vidékre : Fél évre . . . . 2 ft. — kr. Egész évre . ■ . 4 „ — „ Rendkivülileg: Negyed évre . . . ft. 20 kr. Nyilt-tér sorsa . ■_____20 kr. Előlegesen fizetendő . Bélyegdij: 50 szóig . . . . . 50 kr. minden hirdetéstől 30 kr. melyek 50-től 100-ig . • 1 fz. - „ a kiadó-hivatalhoz intézendők. Megyei hivatalos közlemények. 2721 sz. * 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 1375 Borsod vármegye alispánjától. Borsodmegye részéről f. é. aug. 2-án reggeli 9 órakor rendes közgyűlés fog tartatni , melynek tárgyai lesznek: 1. Alispáni évnegyedes jelentés. 2. A szendrei járásban Miklós Gyula szolgabirónak országgyűlési képviselővé választása folytán megürült szolgabirói hivatalnak választás útján leendő betöltése. 3. A miskolczi nyilv. közkórház 2-es orvosi állomásának választás útján betöltése. 4. Miniszteri rendeletek: a.)*a m. k. honvédelmi minisztérium a leállítási, illetőleg osztályozási próbakisérlet megtételére vonatkozó intézkedés tárgyában, b.) a m. kir. belügyminisztérium a betegápolási költségek fedezéséről szóló 1875. III. t. sz. végrehajtása tárgyában, c.) ugyanazon minisztérium a marháknak a vásárokon külön korlátos osztályokba rendezése, vagy az elkülönített állatok számára külön osztott térségek megállapítása iránt, g.) ugyanaz a községi bábák képeztetése tárgyában. 5. Törvényhatósági körlevelek: a.) Gömörmegye felirata a törvényhatósági fegyelmi bíróságnak önállóan gyakorolhatása tárgyában, b.) Sopron megye felirata a választási törvény némely intézkedésének módosítása iránt. 6. Hivatalos jelentések: a.) út és vízrendőri szabályok alkotása iránti véleményes jelentés a megye területére, b.) a miskolci városi helypénzárszabály némely tételeinek módosítása tárgyában stb. 7. A Nagy-Csécs községben a sajó által okozott partrongálások meggátlására emelendő védgátak tárgyában kelt miniszteri rendelet. 8. Községi zárszámadások megvizsgálása. 9. A miskolczi nyilv. közkórház igazgató választmány tagjainak szaporítása tárgyában. 10. Magánügyek. Miről a t. közönség és a bizottság tagjai azzal értesittetnek, hogy e közgyűlési tárgyak szabályos előkészítése végett julius 31-én és augusztus 1-je napjain reggeli 9 órakor állandó választmányi ülés fog tartatni, melyre a választmány tagjai tisztelettel meghivatnak. Miskolcz, 1875. julius hó 12-én. Bay Bertalan, alispán. szünteti, illetőleg módosítja, miből önként foly, hogy az utóbb említett törvénynek jogerőre emelkedése óta a marhalevelek csak egyes darabok számára állíthatók ki. Simonyi: Földmiv. ipar- és keresk. m. k. minister 1964. sz. Budapest, 1875. julius 5-én. Valamennyi törvényhatóságnak. Az 1874. évi XX. t. sz. azt rendelvén, hogy a marhalevelek úgy egyes darab marhák, mint egész falkák számára kiállíthatók, a bélyeg és illetékekről szóló i. é. XXV. t. czikknek értelme szerint pedig egy marhalevélre csak egy darab marha lévén feljegyezhető, több törvényhatóságnak kételye merült fel az iránt, miként alkalmazandó ezen két egymással ellenkező határozmány. Mindennemű kételyek és zavarok elhárítása czéljából figyelmeztetni kívánom a törvényhatóságot, hogy általánosan elismert jogelv az, hogy a későbbi törvény az előbbi törvényt meg A méter mértékről. Súlymértékek. Havalami tehernek, árúnak vagy portékának a nehézségét vagyis súlyát a kereskedő meg akarja mérni, mit csinál ? Előveszi azt a súlymérő eszközt, melyet, ha nagyobb fajta, mázsáiénak, ha pedig kissebb fajta, fontmértéknek nevezünk; az egyik serpenyőbe beleteszi a megmérendő tárgyat, a másikba pedig addig rakja a súlyokat , előbb a fontosokat, azután a latosokat, féllatosokat, quintliket, míg végre a fontmérték nyelve se jobbra se balra ki nem billen. Mikor ez megtörtént, összeszámlálja a serpenyőbe rakott fontosokat, latosokat, quintliket, s aztán ebből megtudja, hogy a megmért portékának súlya ennyi meg ennyi font ennyi meg ennyi lat és — ha még ez is kell — ennyi meg ennyi quintli. Quintli lat, font, mázsa, a tárgyak súlyának mérésére valók, vagy — amint röviden mondani szokás — súlymértékek vagy súlyok. Mindenki tudja, hogy 1 mázsában 100 font, 1 fontban 32 lat és 1 latban 4 quintli van. E számokat tudván , át lehet számítani a súlymértékeket egyiket a másikra. Ha például azt kell kiszámítani, hogy ennyi meg ennyi mázsában hány font van, úgy a mázsák számát sokszorozni kell százzal ; ha viszont azt akarjuk kiszámítani, hogy ennyi meg ennyi font hány mázsát tesz, úgy a fontok számát el kell osztani 100-zal. Ép így, ha az a kérdés, hogy ennyi meg ennyi fontban hány lat van, úgy a fontok számát sokszorozni kell 32-vel, vagy ha latokat fontokra kell változtatni, úgy a latok számát el kell osztani 32-vel. Mázsákat fontokra, vagy fontokat mázsákra könnyű átszámítani. A 100-zal szorzás vagy osztás t. i. csak két zérusnak hozzá ragasztásából, illetőleg két számjegynek elvágásából áll. De már a fontoknak latokra, és a latoknak fontokra változtatása bajosabb munka, mert 32-vel szorozni vagy osztani fejből nem megy egykönnyen. Mennyivel jobb lenne, ha fontban is nem 32 lat lenne, hanem épen 100, valamint a forintban 100 krajczár, a méterben 100 centiméter, a hektoliterben 100 liter, a literben 100 centiliter van. De még más bajai is vannak a mostani súlymértékeknek. Az egyik az, hogy most már nálunk voltaképen kétféle mázsa és kétféle font divatozik. A kereskedők sok esetben, különösen a gabnakereskedésben már nem a bécsi mázsát, hanem az úgynevezett vámmázsát, és nem a bécsi fontot, hanem a vámfontot használják. Ha most nálunk mázsáról vagy fontról van szó, világosan meg kell mondani , hogy félreértés ne legyen, melyiket értjük a bécsit-e, vagy pedig a vámszövetségit? És a tévedés annyival könnyebben megeshetik, mert a bécsi súlymértékek nem valami nagyon sokkal ütnek el a vámszövetségiektől. A vámfontban t. i. 32 lat helyett, kerek számban véve, 28 lat foglaltatik, vagyis 7 bécsi font igen közel annyi mint 8 vámfont, 1 bécsi mázsa pedig, megint csak kerek számban véve, annyi mint 112 vámfont. E szerint a tévedés, vagy ami szintén nem ritkaság, a szántszándékos csalás is könnyen előadhatja magát. A másik baja a mostani stílymértékeknek az, hogy valamint az izezéről nem lehet megmondani, hogy micsoda összetartozandóságban van a hosszúságmértékekkel, és úgy a fontról sem lehet megmondani, hogy miként van kapcsolatban a másfajta mértékekkel. Minő viszonyban van a font egy itere folyadéknak, például a mindenütt található víznek, nehézségéhez, vagy minő viszonyban van a mázsa egy akó víz nehézségéhez ? Milyen nehéz egy itere viz, vagy egy akó viz? Ki tudná ezt előleg-és próba nélkül megmondani: voltaképp mit ábrázol? A mostani fontosuak egy egészen önkényesen választott súlymérték, melynek nagyságát mikor megállapították, arra semmi tekintettel sem voltak, hogy a font meg az egy itere viz súlya között bizonyos egyszerű összetartozandóság hozassák létre. Ha egy itere víznek megmérjük a nehézségét, úgy üt ki, hogy 1 itere tiszta víz súlya 1 font 8 lat és 1 % quintli. És miért épen ennyi? Miért nem kerekesen 1 vagy 2 font? Azért, mert akkoriban, mikor az 1 fontost megállapították , a nehézségét csak úgy találomra, minden előleges plánum nélkül mérték ki. A mostani súlymértékeinknek, — a kétféle mázsa és kétféle fonttal járó zavarokról nem is szólva — két nagy hibájuk van tehát, t. i. 1) Hogy a fontban nem 100 lat, hanem 32 foglaltatik. 2) Hogy a font és az itere között nincs semmi előre megállapított összetartozandóság. A francziák, mikor a múlt század végén új mértékeiket megállapították, e bajokon is segítettek. Törvénynyé tették, hogy