Borsod - Miskolci Értesítő, 1875 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1875-10-14 / 41. szám
Továbbá: végig olvasván a vadászati jegyet váltott urak névsorát, jellemze, polgári állásra nézve oly igen különböző egyéneket találunk abban, hogy — daczára azon ismeretes dolognak, miszerint a vadászok barátkoznak meg leghamarabb egymással, azok nehezen fognak egy vadásztársasággá alakulni; vannak, kiknek hivataluk nem is engedi, hogy tetszésük szerinti időben a vadász-társasággal együtt élvezhessék a vadászat gyönyöreit; sőt van egy-kettő, ki csupán egészségi szempontból gyakorolja e szórakozást. Ez indokból Reméljük, hogy a városi hatóság tekintetbe veendi, az imént érintett különféle elemekből álló vadászpolgárainak igényeit s területén a vadászatot jelenleg bérlő urnák, errők lemondásával, nem fogja engedni azt, hogy néhány tagból álló társaság nagyobb összeget ígérvén, a többi szintoly becsületes vadászat-kedvelők e vadászterületről is kizárassanak. Tért kell nyitni mindenkinek, hogy a törvények korlátain belül nemes kedvteléseit kielégíthesse. Nagyon kívánatos tehát, hogy a város maga tartsa meg a bérletet, és szakértők által megbecsültetvén mennyit ér jelenben területén a vadászat, ezek elfogadható véleménye értelmében, az itt vadászni óhajtókra vesse ki a részletet, kiadván a vadászatra jogosító jegyet. — Hisszük, hogy jövőre, két annyit érend — a törvények szigorú megtartása mellett — a vadászat, mint most. Vártuk , hogy egy veterán vadász lépend föl e kívánalmak elősorolása végett de midőn ebbeli várakozásunkban csalódnunk kellett, időszerűnek hittük, nézeteinket, jobb hiányában — némi tájékozásul elmondani. Egy vadász. T A R_C Z A. Egy kereszt története. Beszély irta: V. K. (Folytatás.) V. Körülbelül egy év múlt el, mialatt Györgyről mit sem hallottak. Úgy tekintek, mint halottat, s mindnyájan gyászolták őt. De igyekeztek minél kevesebbet beszélni róla, habár sokszor észrevették egymáson, hogy egyidőben valamennyien rágondolnak. Az idő Margitot megfoszta kényeitől, de nem egyszersmind szomorúságától, mely szivei mélyére vonult, és folyvást hervasztotta őt. Atyja igen sokszor csüggedten nézte, s kívánta , bárha kitörő fájdalmai volnának , nem ez az emésztő méreg, mely minden izomba elterjed és folyvást rágja az élet gyökereit. Kétségbeesett e mély érzésű és gyönge idegzetű teremtés jövője felett, s maga is napról napra betegesebbé lett. „Menjünk szórakozni“ — mondá egy nap s aztán hosszasabb utazásokat tettek , megfordulván fürdőkön , nagyvárosokban , de sem a művészet, sem a népélet, sem a természet nem bírták még soha meggyógyítani az oly szíveket, melyek a szerencsétlenséget nem bírják felejteni. Ép úgy tértek vissza, amint elmentek. Bertha és Fodorkövy szomszéd nyájas arczcval fogadták őket, s mindent kigondoltak szórakoztatásukra , de nem használt semmi. Az ügyvéd egészen a ház tagja lett, s a legnagyobb gyöngédséget tanúsított Margit iránt. Abbahagyta a vigasztalás meddő szavait, nem lépett elő egy régi vágy megújuló követeléseivel, mindig nagy kegyelettel emlékezett a múltról, úgy, hogy Margit kezdé mindig többre becsülni e jólelkű embert, ki annyi tiszteletet tanúsított fájdalmai és szomorú emlékei iránt. Néha látni lehetett őt az ügyvéd karján, amint átsétált a kerten és a udvaron, oly halavány arczcval, mintha már csak félig, élne. Az ügyvéd sokszor monda: „kedves kis húgom! Támaszkodjék jobban a karómra , az elég erős, és ön igen gyöngének látszik.“ Mély részvéttel nézett reá, és örült, a midőn Margit szót fogadott, s jobban megfogta karját. A ház hétről hétre szomorúbbá vált, — már két beteg volt benne, az apa és leány. — Bertha összetett kézzel kérte atyját, hogy ne utazzék most betegeihez, mert ez nagyon árt neki. M maga az orvos is gyakran mély bába merült. Leányaira gondolt, kiket igen kevés vagyonnal és minden tárnátz nélkül kell hátrahagynia. — Ne szomorítsd magad — mondá ilyenkor Fodorkövy — ha megtörténik is az, amitől Isten mentsen , én gyámjuk leszek és gondjukat viselem. Margit egyszer meghallotta e biztatást, s midőn az ügyvéd eltávozott, megszorította kezét és melegen mondá: — Milyen jó ember ön! Egy nap az orvos megint betegen feküdt ágyában , s Margit ült mellette: — Kedves atyám! mily szomorú vagy megint. mondá neki. — Fátok gondoltam gyermekeim, szarra, hogy másként kellett volna gondoskodnom rólatok . Mit csináltok ti, ha én nem leszek ! — Ne beszélj erről jó atyám. Az Isten nem sújthat így le bennünket. Ne beszélj erről. Kötelességem , édes Alargitom! Egy mély búm van, mely sirba visz, s ez a ti jövőtök bizonytalanságából ered. Mily édesen hajtanám le ősz fejemet, ha csak egyitek sorsa is biztosítva volna. Margit kényezve borult rá. — Kedves leányom — folytatá az apa, — te megszerezhetnéd nekem e nyugalmat. — Hogyan atyám ? — Hallgass meg! Látod, ami örökre elmúlt,, arról jobb lemondani. Te sem lehetsz örökké a múlt idők betege, gondolnod kell a jövőre is. Szomszédom, bár nem mondja, de én tudom, látom, hogy ő még mindig szeret tégedet. Margit elhalványulva kérdő: — Ő kívánná ezt? — Nem leányom, én kívánom egyedül. — Atyám! — Nem kényszerülek leányom; tudod, hogy sohasem tudtam szigorú lenni irántatok; szerelmedet sem gátoltam , s veled reméltem és sírtam. Erőszakról most se lehet szó. Nem is kívánom, csak kérem. E szavak mélyen meghatották Margit szivét. Rátekintett atyja arczára, mely esdeklőleg várta a választ, Margit egy perczig hallgatott, s aztán elszántan mondá: — Teljesítem kivánatodat, atyám! S e pillanat óta a ház valamivel vidámabb lett. Az orvos jobban érezte magát, Fodorkövy pedig a jóság kifejezésével mondá Margitnak: — Atyja leszek akkor is, s gondoskodni fogok, hogy örömei legyenek. Tudom hogy ön nagyon fiatal, s nem szerethet szive szerint, de hiszem , becsülni fog, látva, mint törekszem , hogy az ön napjait kellemesekké tegyem. Csak szegény Bertha nem nyeré vissza jó kedvét. Fejét csóválva gondolá: „Szegény Margit ! Ő feláldozza magát s nem árulja el, hogy mindez mily fájdalmába kerül, mert nem akarja atyánkat elbusítani.“ Folytak az előkészületek , s gondolkoztak a határidőről. Megkérdezték Margitot is, azt felelte rá: „neki mindegy.“ Kitűzték tehát maguk, s a környék csakhamar beszélni kezdett a fiatal menyasszonyról és öreg vőlegényről. A fa- A miskolczi utolsó kiházasitó egylet. Hr. (Folytatás.) Tettes Borsodmegye fatörvényszéke, tettes Szűcs Lajos vizsgáló biró beterjesztése folytán, habár nem igy specifikálva is, következő vagyoni leltárt mutat fel. Tiszta vagyon: 1 darab betét könyv a miek. takarék pénztártól Iá,011 frt. 03 kr., 3 db. milánói 1866-iki . állam kötvény 30 franc érték 12 frt., 5 db Milánó városi elsőbbségi kölcsön kötvény 45 franc 190 frt., 1 db. államadóssági kötvény 100 frt. 3 db. ugyanaz 450 frt., 1 db. miskolczi filléregyleti részvény 80 frt., — 1872. év julius 8-tól 1874. decz. 7-ig különböző számok alatt letéteményezett készpénz és értékpapír 19,780 frt. 35 kr., 1 ház, körülbelül magunk becse szerint 12000 frt., Ingóság circa 100 frt. — Ősz vésen : 144623 frt. 38 kr. Kérdés alatt lévő vagyonok : 10 db. sajóvölgyi műmalmi részvény 1900 frt., 1 db. miskolczi hitelintézeti részvény 80 frt, 1 db. nyeremény kölcsön részjegy 100 frt., 10 db betétkönyv a nyíregyházi ipar és keresk. banktól 5000 frt, 2 db. betétkönyv a n.-tapolcsányi lak. pénztártól 771 frt. 69 kr., 1 db. betétkönyv a raisk. hitelintézettől 5000 frt., 2 betétkönyv a Zemplén m. ker. termény és hitelbanktól 4000 frt., 1 letétkönyv a kassai felső m. országi zálog kölcsön intézettől 4000 frt., 1 db. L. J. Dr. M. J. és 31. J. által kiállított kölcsön kötvény 1000 frt., 1 db. letét magán féltől készpénz 901 frt. 1 db. betétkönyv a gyöngyösi népbanktól 10,0000 frt., 1 db. letét magán féltől kötvény 100 frt., 1 db. letét magán féltől kötvény 182 frt. 62 kr., 1 db. letét magán féltől kötvény 2739 frt., 1 db. köt- j vény egy pesti ügynöktől 22 frt. 83 kr . 1 db. köt-vény egy nagyváradi ügynöktől 27 frt. 20 kr., 1 db. kötvény a kassaijárásbiróság által 1455 frt. 40 kr . 1 db. letét magán féltől kötvény 100 frt. 1 db. kötvény a b.-gyarmati jbiróságtól 3117 frt. 1 db. ugyanaz készpénz 745 frt. 71 kr., 1 db. letét magán féltől kötvény 5648 frt. 1572 kr., 1 db. ugyanaz 180 frt. — Kérdés alatt lévő vagyon öszvege: 47,070 frt. 6072 kr. Summa : tiszta vagyon 44,623 frt. 38 kr. kérdéses vagyon 47,070 frt. 6012 kr., összes vagyon értéke 91693 frt. 9872 kr. Miután tehát a b.-miskolczi kiházasitó egylet a mai napi zárlat szerinti öszves vagyonának fő érték összegét ismerjük, meg kell engednünk, hogy a kérdéses 47070 frt. 601/2 kr. is az egylet kizárólag vagyonát fogja képezni, sőt hinnünk kell hogy a liquidáló és számvizsgáló bizottság erélyes működésének sikerülni fog a főöszszeget 100.000 frtra felemelni, kell tehát hogy ezen öszvegnél a számítás miatt megmaradjunk, s a leszámítást eszközölhessük s a maradványt feltüntethessük. Kiadás 1875. jan. 1-től két évre. A számvizsgálóknak körülbelül 100 napért 1875-re 3400 frt. Ugyanannak 1876-ra 3400 frt. Szolgának a félfogadás szerint 30 frtjával havonként 2 évre 720 frt. Kályhafűtőnek a tapasztalat szerint 20 frtjával 10 hóra 200 frt. Házbér jövedelem csökkenés 2 évre 200 frt. Fűtés, világítás, iroda szerek sat. 2 évre 500 frt. Gondnok fizetése 3 évre 1500 frt. Előre nem látható költségek, mint reparatio, assecuratio sat. 200 frt. Állami adóhátralék 40,115 frt. 17 kr. Városi pótadó 9000 frt. A liquidáló elnök 8% -ja 100.000 frt. után 8000 frt. A liquidáló bizottsági Stag 10%-ja 10.000 frt. A liquidáló jegyző 2 % -ja 2000 frt. A választmány 4 % -ja 4200 frt. Kiadási összeg 83,235 frt. 17 kr. Ha a szives olvasó elmondottainkat és számításunkat figyelemmel kisérte, meggyőződhetett , hogy akkor midőn a kérdés alatt lévő 47070 frt. 6072 kr. vagyont már biztosan az egylet vagyonának tekintjük , midőn feltesszük az egylet számvizsgáló és liquidáló bizottságáról hogy még majdnem 9000 irtot fog kikutatni és szerezni, tekintve számításunk korántsem túlságos tételeit, el fogja hinni, hogy nem beszéltünk a világba, midőn 100,000 frt. vagyont véve fel, kimutatjuk, hogy a gyűlés határozatai értelmében a költségek 83,235 frt, 17 krra fognak rúgni, melynek