Borsod - Miskolci Értesítő, 1876 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1876-01-06 / 1. szám
Az új mértékekről. Semmi sem foglalkoztatja most jobban a kereskedőt s üzletemberét, mint az új mértékek behozatala s az ezzel járó nehézségek. — Érint ez részben mindyájunkat s épen ezért úgy hisszük, hasznos szolgálatot teszünk a közérdeknek, midőn most ezzel foglalkozunk. A budapesti kereskedelmi és iparkamra részletes utasításokat dolgozott ki az új mértékek használatára vonatkozólag. A következőkben közöljük a nagy érdekű s közhasznú utasítások egy részét. A kereskedelmi kamara e munkálata következőleg szól. Mindenek előtt megjegyzendő, hogy az adásvevésnél eddig használt régi mértékek további alkalmazása büntetés terhe alatt tilos, továbbá , hogy az új hossz, súly- és ármértékek beszerzésénél arra kell ügyelni, hogy azok magában az országban hitelesítve, t. i. a magyar korona jegyével, mint hitelesítési bélyeggel, ellátva legyenek. Külföldről, vagy Ausztriából hozott súlyok , mértékek és mérőkészülékek nem használtatnak , miután a mienktől eltérő külalakjuknál fogva még utólagosan sem hitelesíttethetnek. Az eddig alkalmazásban volt mérlegeket azonban továbbra is használhatni, ha azok újra hitelesíttetnek, és ez alkalommal mind készítőjük gyári jegye, mind pedig legnagyobb hordképességük azokon kitétetik. Ezen szabály alól kivétetnek azon mérlegek, melyek a súly különböző elhelyezéséhez képest különféle eredményt mutatnak. Mind a kereskedelem, mind pedig a termelőipar és a fogyasztó közönség tájékozásául a kereskedelmi és iparkamara ajánlja a következő módozatokat, melyek egyrészt a, eddigi szokásra , másrészt a könnyű és czélcserű alkalmazhatóságra való tekintettel beható tanácskozmányok után megállapítottak, és melyekre már most mondható, hogy kölcsönös megállapodás folytán a hazai kereskedelem és ipar máris számos köreire nézve irányadók lesznek. A nagykereskedésben: (Kivonatilag a pesti áru és értéktőzsde szokásai (usance)-ból kivéve.) Gabonaneműek, olajmagvak és hüvelyes vetemények 100 kilogramnyi egyensúly szerint áruitatnak. A minőségi súly hektoliterenként értendő. Ha az áru minőségi súlya nagyobb mint 10 sem kiköttetett, ezen esetben az egész hektolitermennyiség adandó át, a kevésbbé jó minőségű áru átadásnál pedig a pesti áru és értéktőzsde által megállapított fokozatos kárpótlás teljesítendő. Határidőre szóló szállításokra nézve a gabonaneműek legkissebb minőségi súlya következőleg állapíttatott meg és pedig: a búzára nézve hektoliterkint 757,0 kilogr.a rázsra , 697,0 11 nji árpára „ 11 60 11 arabra „ 11 387,6 1” A gabonaneműeknek kicsiben való eladásánál a törvény értelmében 50, 20, 10, 5, 2, és 1 liternyi ármértékek használhatók. A liszt a tőzsdekötéseknél 100 kilogrammot tartalmazó gyöngyölegekben (zsákokban), a faj (szám) megnevezése mellett, és elegysúlyban tiszta súly helyett, a zsákokkal együtt (Sack gratis) árultatik és jegyeztetik. A közönséges kereskedésben daránál és egész 83 4 5/4 számú liszteknél csomagolási egységül egyelőre 85 kilót tartalmazó zsák, elegysúly tiszta súly helyett , zsák ingyen fogadtatott el. A herezeliszt, korpa és egyébb gabnahulladék begöngyölési módja minden malom szabad intézkedésének hagyatik fenn. A jegyzés ellenben minden körülmény alatt 100 kiló után határoztatott eszközöltetni. A szalona 100 kilogramonkint árultatik , és az ár, ha más kikötve nincs, mindig átviteli (megadózatlan) árúra értendő. Szalonna szállításoknál minden megmért 500 kilogramm után 1 kilogrammnyi túlsúly adandó. A disznózsír 100 kilogrammonkint, in Igyen hordóval, tiszta göngysúlyban, és hordónkint 200 kilogrammig terjedő elegysúlyban , árultatik. A göngysúly-különbözet disznózsírnál az I elegysuly 1 százalékban állapíttatik meg, és túlsúlyos hordónként 50 dekagram adandó. A gyapjú száraz állapotban, 100 kilog-rammonként, tiszta, valódi göngysúly szerint, túlsúly nélkül, de a mázsálási apadás fejében 2 százalék megtérítése mellett árultatik. A mérésnél 50 dekagrammnál kisebb súlyrészletek számítás alá nem esnek. A zsákok , ha más eltérő kikötés nem történt , mindenkor a gyapjú árában benfoglaltatnak. A gubacs , ha más eltérő kikötés nem történt, 100 kilogrammonkint árultatik, és minden megmért 500 kilogramm után 1 kilogrammnyi túlsúly adandó. A szesz literenkint árultatik, és pedig minden száz liter egy százalék egyenlő a Tralles-lángmérő szerint 100 liter százalékkal. Az ár legalább 75 Tralles szerint százaléknyi lángtartalom után értendő. A szállításoknál eddigelé használtatni szokott hordók helyett ezentúl 500—750 vagy a mi legcélszerűbb 600 liternyi tartalmú hordók alkalmazandók. A bor ára a nagyban való kereskedésben hektoliterenkint jegyzendő, míg a termelőnél való közvetlen bevásárlásoknál az eddigi akós ármérték helyett 50 litert tartalmazó hordók lennének használandók. — Az eddig használt kocsihordó helyett pedig 700 liternyi tartalmú hordók használása ajánltatik. 11 a mérés. A bormérésnél mint legkissebb mértékegység 20 centiliter lenne elfogadandó. A mérési ár egy liter után határozandó meg, az 50 centiliternyi mértéknek alkalmazásán kívül azonban az ár meghatározása a 20 centiliter többszöröse után sincsen kizárva. A palackborok eladásánál kizárólag csak 70 és 35 centilitert tartalmazó palackok használandók. Az italmérésekben mértékekül használt palaczkok úgy készíttessenek, hogy a helyesen mért folyadék színe a palack nyakának félmagasságán felül ne érjen. Kivétetnek ezen szabály alól a finom borral töltött palackok, melyeket a termelők erősen bedugaszolva, lepecsételve vagy más alkalmas módon maradandólag elzárva, a termelő jegyével ellátva, hoznak forgalomba. A vendéglős , illetőleg korcsmáros a rendőrséggel szemben felelős a mértékek helyességéért, miért is a hiányos, vagy ezen szabályzat határozatainak meg nem felelő mértékeknek el- TARCZ A. Hajdan és most. Napjainkban, midőn általános a panasz az improduktív fényűzés s az ebből eredő tönkrejutások és pénztelenség miatt, midőn mindenki , az egyszerűség, takarékosság czélszerűségéről beszél, de tettleg senki sem akarja kezdeményezni , nem lesz tán korszerűtlen a múlt század elejéről egy eddig , úgy vélem, még nem közölt hatósági szabályrendeletet fölemlíteni, mely szerint 1723. évben a zólyommegyei beszterczebányai tanács az akkor a viseletben és lakmározásoknál lábrakapott túlzott fényűzés s az azzal járó fölösleges költekezés megakadályoztatását kívánta hatósága területén eszközölni. Ezen eredetileg német nyelven irt szabályzat annál érdekesb, mert élénkbe zárja azt a drága, fényes, magyarszabásu öltözködési modort, mely akkor, kétségtelenül az 1703—1711. évig tartott Rákóczy-féle szabadságharcz alkalmával keletkezve, még mindig divatozott; midőn még az iparossegédek is czobolysüveget s arany és ezüst paszomántos és zsinórzatu sárga és veres karmazsin , sarkantyús csizmát, selyemövet, a német legények pedig még kardot is viseltek ; úgyszintén még a polgárnők is czobolyprémezetű föveget, aranysujtásos bársony ingvált, nehéz selyemszoknyát és szintén piros csizmát hordtak. Az érdekes szabályrendelet, melyhez a történelmi társulat múlt évi beszterczebányai kirándulása alkalmával jutottam, ám a következő: „1723. deczember hó 14-kén tartott ülésében szabad királyi Beszterczebánya kül- és beltanácsa, tekintetbe véve, hogy a közelebb elmúlt hosszú hadviselés okozta terhek, adózások , a kedvelt bányaművelésről elmaradt áldás és egyéb ínséges események sok polgárt és lakost szegénységre és súlyos adósságokba sodortak, — elhatározta, hogy azon ezéiből, miszerint az Istensujtó kezét tőlünk elvegye s a jó rend ismét visszaállittassék, a kiadások mérsékeltessenek , a kevélységet és bukást maga után vonó fölösleges költekezés megszüntettessék s igy a közjó előlhozdittassák; minden ezen város hatósága alatt álló lakosra nézve egyaránt léptette életbe e következő viseleti és rendészeti szabályokat: 1. Mi az eljegyzést és menyegzőt illeti, mai naptól fogva előkelők eljegyzése és kézfogó ünnepélyéhez több vendég ne hivattassék meg, mint a vőlegény és ara részéről 3—3 személy; a középosztályunk részéről 2—2 és a szegények részéről csupán 1—1 személy, az illető szószólón kívül. Ki e szabály ellen vétőre, az , ha az első osztályba tartozik, 6, ha a másodikba, 4 , és ha az utolsóba, 2 rénus forintot köteles bírságul űzetni; azonban, tetszés szerint, kevesebb személyt is szabad hívni, többet azonban semmi esetre sem. 2. Az előkelők menyegzőjéhez, hová csak a tanácsbeliek , nemesek, a piacz- és bányapolgárok értetnek legfeljebb 18 férfi és ugyan- annyi nő és hat koszoruszűz, vagy együttesen vegyes 42 személy (az idegen vendégeken kívül) hivattassék, 24 ft. birság terhe alatt; a középosztálybeliek lakodalmára (hová a vagyonnal biró és érdemes polgárok soroztatnak) csupán 10 férfi, 10 nő és 4 szűz, vagy vegyesen 24 személy, 12 ft. büntetés alatt; a kisebb lakodalomara pedig legfeljebb 6 férfi, 6 nő és 2 hajadon , vagyis összesen 14 személy hivattassék, 6 ft. büntetés terhe alatt. 3. Mennyiben eddigelé divatban, volt, hogy a lakodalom alkalmából a vőlegénynek nyilvános ajándékokat és adományokat tettek a vendégek, sőt épen e czélból ő mind több vendéget meghívni igyekezett, ezen rész szokás jövőre nézve megszüntettetik; ha azonban mégis , különösen a rokonok közül valaki a lakodalom előtt vagy után a házasfeleknek szívességből valamit ajándékozni önként akarna, ez az illetők szabad tetszésére bizatik. 4. A lakodalom napján az összegyűlt vendégeket a vőfény írásba foglalja, a sorrendet megállapítsa és hangosan kikiáltsa, mely szerint a jó rend és egyetértés fentartása végett, a feljegyzett férfiak és nők páronként az esketésre a templomba és onnan ismét vissza, minden hivalkodás és ellenkedés nélkül, menni kötelesek, hasonlóul feladata lesz a vőfénynek, a feljegyzett párokat illően az asztalnál elhelyezni, felügyelvén arra, hogy mielőtt az asztalhoz ülnének s a feltálalt étkekhez nyúlnának, a vendégek ájtatos imát mondjanak el. Szint ily feljegyzett és sorrend szerint kell temetések alkalmával is a megjelent közönségnek , férfiaknak és nőknek egyaránt, menni és a szertartás után visszatérni. Ennélfogva 5. A lakodalom alkalmával a vőlegény menyasszonyával jókor délelőtt a hét bármelyik napján (kivéve péntek és szombatot) tartozik az esketésre sorrendben a meghívott vendégekkel együtt, körmenetileg gyalog a templomba menni és úgy intézkedni, hogy déli 12 óra kongásakor a nászvendégek már az asztalhoz ülhessenek. A vőlegény köteles fáradozási díjat a vőfénynek még a felszolgálat előtt, a virágcsokron és tafota szalagon kivül, 4 frtot adni ;• minélfogva a vőfényi pálczanyujtás jövőre megszüntettik és ő a szükséghez képest maga pálczáját használhatja. A középosztályú lakodalomban a vőfény a virág és szalagon kivül 2/2 forintot s a harmadrendűnél jutányosabb díjért tartozik kiszolgálni. (Folyt. köv.)