Borsod - Miskolci Értesítő, 1880 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1880-01-01 / 1. szám
Miskolcz, 1880. január 1-je szám. Tizennegyedik évfolyam. BORSOD. ÜIi¥0MII EiiTESzm Társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalmú hetilap és Borsodmegye hivatalos közlönye. ■ ELŐFIZETÉSI ÁRAK : BEIGTATÁSI DÍJ: Helyben és vidékre : Rendkivülileg: Előlegesen fizetendő . Bélyegdij: Fél évre . . . . 2 ft. — kr. Negyed évre . . 1 ft. 20 kr. 50 szóig......................50 kr. minden hirdetéstől 30 kr. melyek Egész évre . . 4 „ „ Nyilt-tér sorsa . . 20 kr. 50-től 100-ig . . 1 ft. — „ a kiadóhivatalhoz intézendők. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS. Midőn lapunk 13 éves pályafutásának végével szíves olvasóinkhoz fordulunk — kibocsájtván újra előfizetési felhívásunkat — azt a szokás és azon tiszteletnél fogva teszszük, melylyel kell hogy viseltessünk azok iránt, kik átlátva egy helyi érdekeket képvielő lapnak szükségességét, annak létrejöttét már 13 évvel ezelőtt érdekkel fogadták s életét folytonos és növekvő pártfogásukkal tartva fel, azt most már a közjó és jótékony czélú intézetek és egyletekre nézve, nélkülözhetetlen közeggé tevék. Nagyhangú ígéreteket tenni nincs szándékunkban, elégnek tartjuk a hivatkozást lapunk 13 éves múltjára, mely idő alatt minden törekvésünk odairányult, hogy nehéz feladatunknak megfelelve, a közérdeknek hű őrei és meleg támogatói legyünk. Ez lesz jelszavunk a jövőre is s számos munkatársaink segítségével — kiknek egyedül köszönhető, hogy lapunnk helyét eddig is a lehetőleg betöltötte — ezután is oda fogunk igyekezni , hogy tartalomban dús és változatos olvasmányt nyújtsunk szíves olvasóinknak Gondunk leend reá, hogy megyei és városi közéletünkben felmerülő, mindnyájunkat elsősorban érdeklő eseményeket lapunkban híven tükröztessük vissza , hogy köz- és egyleti életünk egyes főbb mozzanatait pártatlanul megbeszéljük s nemes törekvésükben tőlünk telhetőleg támogassuk. Beható figyelemmel fogjuk kisérni közgazdasági ügyünket, minélfogva a gazdászat és szőlészet terén felmerülő újabb vívmányok felett kötelességünknek fogjuk tartani, eszmét cserélni s ezzel ajánlani azt, a mi üdvös, a mi mostoha sajtolt viszonyaink között, a közvagyonosodást van hivatva előmozdítani. Gondoskodni fogunk, hogy tárczarovatunk tanulságos s gyönyörködtető olvasmányoknak legyen tárháza, s végre hogy vegyes czimű rovatunk lehetőleg helyből, vagy a vidékről merített legyen, szóval, hogy lapunk a megyei s helyi érdekeket kicsiben és nagyban lehető hiven képviselje. Hogy mindezt megtehessük, nem fogunk visszariadni az áldozatoktól sem, hozván többször egész éves mellékleteket melyet s a kiállítási kulcsint ha tekintetbe veszszük, azt kell mondanunk, hogy lapunk minden hazai lapok között csaknem a legolcsóbb. Ezek után kérve jövőre is a mélyen tisztelt közönség szives pártfogását, maradtunk kiváló tisztelettel a, szerkesztőség". BTkéző fizetési feltételek lapunk homlokzatán olvashatók. Nézetei a zárgát rendszerien vizszabályozásokról a francziáknak. Ismerteti Kissházy Gyula mérnök. A pinayi gátnak befolyása annál figyelemreméltóbb, mert amint ezt az államtanácsnak egy 1711 évi junius 23-án kelt határozata tanúsítja, azon öntudatos czélból építtetett, hogy az árvizeket mérsékelje, és azok hirtelen kitolulásának mesterséges gátat vessen, eként pótolván azon természetes akadályokat mellyek a folyamnak felső részében okszerűtlenül leromboltattak. A Sime a Pinay melletti gát rendeltetésének a legközelebbi október hóban is szerencsésen megfelelt, mert az árvizet a legkisebb vízállás felett 21,47 m. magasságban torlaszolta fel; az ily módon visszatartott és a forczi síkságra felgyűlt vízmennyiség 100 millió köbméterre becsültetik ; az árvíz pedig Roannenál legnagyobb magasságát ezen nagy medencze megtelte előtt 4 vagy 6 órával hamarább érte el. Ha a pinay-i gát nem létezik az árvíz nemcsak sokkal hamarább érkezett volna Roanneba, hanem az általa minden másodperczben hömpölyített vízmennyiség 2500 köbméterrel nagyobb leendő: időtartama az árvíznek rövidebb lett volna ugyan, de a képzelet is elijed annak elgondolásától mennyivel nagyobb pusztításnak lett volna színhelye a Loire völgye.Különben a vízszinnek a pinny gáton felül való nagy emelkedése semmi szerencsétlenséget nem okozott; ellenkezőleg a forczi síkságon még sok esztendőn át érezhető lesz a gát által feltartott vizek jótékony iszapoló hatása. Ez volt szerepe ezen műnek, melyet bölcs előrelátás biztonságunkra és nekünk útmutató például emelt. Azon völgytorkolatokban ugyanis mellyekből folyóink mellékágai kiömlenek, sok oly pont van, hol a pinay-i gátnál adott példát gazdaságosan utánozhatjuk, ha ezen pontokat jól választjuk meg, hasznosan, mert mérséklendik a víz lefolyását, és minden baj nélkül mert legtöbbnyire a mezőgazdaságnak hasznos szolgálatot teendőnek. Ezen egész magasságukban nyílt gátak helyett tömör zsilipekkel és bukófallal ellátott gátakat hozattak javaslatba. Az igy szerkesztett víztartók, miután az áradások vizei tetszés szerinti időben bocsáttathatnának le száraz években, a földmivelés czéljaira és a folyók kis vízállásának czélszerű szabályozására használtathatnának fel. Az 1711-iki edictum melyet Collignon említ, tökéletesen jelzi azon szerepet, melyet ilyen gátaknak betölteniök kell. Benne a következő hely fordul elő. Elkerülhetetlenül szükséges, hogy a folyónak azon részében, hol a hajók nem közlekednek, három gát építtessék, az első a Pinay melletti oszlopoknál a második a Larochis kastély helyén és a harmadik azon régi hidak oszlopa és hídfőjénél, mely a Loireon St. Maurice falu végén volt építve; ezen gátak segélyével a viz szabad folyása meglévén gátolva ha nagy áradások jönnek, azon viz mennyiség, mely két nap alatt folyna le, alig fog 4 vagy 5 nap alatt lefolyhatni.— A viz mennyisége ily módon felényire lévén leszállítva nem fog oly pusztításokat tenni, amilyenek 3 év óta előfordulnak. És valósággal 1856-ban épen úgy mint 1846-ban a pinayi és La Rochis gátak Roannét a végromlástól mentették meg. Vegyük szemügyre még ezenkívül, hogy Boulanger a Loire departement régibb fő mérnöke szerint, a Pinay gát csak 170 000 frankba került és a La Roche melletti 40000 ezer frankba; és hogy ugyan ő 5 ilyen újabb gátnak, és 24 elzárásnak költségét, mely tervezete szerint a Loire mellékfolyóin volna építendő, csak is 3, 400, 000 frankra számítja. Különben Poloncean volt építészeti felügyelő, ki részben ugyanazon rendszer mellett van, úgy tartja, hogy az ilyen gátakat begyepesedett földtöltésekből és faszerkezetekből is, és így természetesen még sokkal gazdaságosabban lehetne elkészíteni. Minthogy pedig nagyon fontos, hogy az egyes kisebb mellékfolyók árvizei ne egyszerre érkezzenek a tőfolyamba, talán lehetséges volna az elzáró gátak helyes alkalmazása által, bizonyos mellékfolyók vizeit úgy visszatartani, hogy az egyes folyók árvizei mindig egymás után és ne egyszerre érkezzenek oda. Az előbbiek szerint és Pinay mellett szerzett tapasztalás után, ezen zárgátak nem hogy a földmivelésnek kárára, hanem ellenkezőleg hasznára lennének azon iszaplerakodások által, melyek ezen mesterséges tavak.