Borsod - Miskolci Értesítő, 1880 (14. évfolyam, 1-53. szám)
1880-01-15 / 3. szám
Miskolcz, 1880. január 15. 3-ik szám. Tizennegyedik évfolyam. BORSOD. Társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalmú hetilap és Borsodmegye hivatalos közlönye. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Helyien és vidékre . Rendkivülileg : Fél évre . . . . 2 ft. — kr. Negyed évre . . 1 ft. 20 kr. Egész évre . . . 4 „ — „ Nyilt-tér sorsa . . 20 kr. BEIGTATÁSI DÍJ: Előlegesen fizetendő : 50 szóig......................50 kr. 50-től 100-ig . . 1 ft. — „ Bélyegdij: minden hirdetéstől 30 kr, melyek a kiadó-hivatalhoz intézendők. Gazdasági egyletünk érdekében. Bába január 10. 1871 május havában volt utoljára — tehát kilencz éve annak—hogy a borsodi gazdasági egylet Miskolczon, egy átalános gazdasági kiálitást rendezett. És 1874 május 4-kén tartotta utolsó közgyűlését, melyről az elnöki jelentés számot ad. Azóta, valjuk be, pihentünk, és gazdasági egyletünk évek óta alig tett valamivel többet a semminél. Mert azon egyedüli tevékenységét, melyszerint tagjainak bérleti úton marha legelőt nyújt, nem vehetjük csak üzleti válalatnak, mely egy gazdasági egyletnek az állattenyésztés érdekében felfogott magasabb hivatását betölteni nem képes. Itt az ideje tehát, hogy a rajtunk erőt vett közöny és apathiából kibontakozva,újabb tettekre ébredjünk. A Székes-Fehérváron megtartatott közgazdasági kiálltásnak és congressusnak ha nem lett volna is egyébb üdvös eredménye, mint hogy a nemzet közfigyelmét fölébresztette, és saját érdekeinek fölismerésére irányzó, már egy nagy feladatot teljesített, melylyel ignorálni nem szabad. És ha csak azon mozgalomnak adta volna is meg a lökést, mit ma az irodalomban, s egyleti téren megindulni látunk, egy oly eredményt ért el, melyet tőle senki el nem vitathat, s maradandó érdeme lesz kezdeményezőinek. Gazdasági egyletünk 1872-ben újból szervezkedve, elnökének Melczer Gyulát választa meg. A mai átalakulás küszöbén tehát tőle, az ő erélyességétől várjuk a kezdeményezést, hogy mindenek előtt gazdasági egyletünk reconstructiójához láthassunk, mely immár meglehetősen zilált állapotokat mutat. Tőle várjuk, hogy a meglazult közszellemet új életre keltse, s a megmaradt híveket a mezőgazdasági érdekek körül csoportosítsa, kiknek száma újabb időben érezhetőig megfogyott. Mert attól félünk, hogy ha mielőbb valami életrevalót nem kezdeményezünk, a gazdasági egyletnek azon egyedüli gyakorlati válalata is el fog zülleni, melyet ez ideig az állattenyésztés érdekében feltartani sikerült. Össze kell tehát magunkat szedni s új erőt gyűjtenünk; hadd lássuk mire vagyunk képesek; lesz-e erőnk egy egészségesebb élet folytatására? mert a mai álapotok beteges tüneteket árulnak el, s egy ily lézengő és zengő életet nem lehet sokáig fönntartani. Egy újra fölfrissült közszellemet kell tehát teremtenünk, hogy képesek legyünk agybuzgalmat önteni, és bizalmat ébreszteni a köztudatban, közös törekvésünk iránt; csak igy és ekkor reménylvén, hogy feladatunknak—bizonyos eredménnyel megfelelni is — képesekké válunk Azon reményben zárjuk be tehát e sorokat, hogy közelebbről — a borsodi gazdasági egylet közgyűlésén — találkozni fogunk mindazok, kiket sorsunk iránti közös érdekeltség, és egy jobb jövő utáni törekvés már előre is egyesittettek. Orczy Gyula: (Miskolcz január hó 11. 1880. Önkéntes tűzoltó testületünk a mai napon tartotta meg, most már 3-ik alakuló közgyűlését. Horváth Lajos mint az egylet elnöke éltének felhangzása kíséretében megjelenvén, elfoglalta elnöki székét s meleg szavakkal üdvözölvén a közgyűlésen megjelenteket, röviden körvonalazta a feladatot, mely a közgyűlésre vár, s melynek ma kettős czélja is van, nevezetesen az évi rendes közgyűlés tárgyát képező ügyek elintézése , tekintve azt hogy a testület ez alkalommal lép be, egy újabb 3 éves korszakba, az ezzel járó alapszabályszerű alakulás. Sajnálatát fejezi ki egyúttal a felett, hogy ifjú polgártársaink nem hallgattál meg a parancsnokság többször ismételt hivó szózatát, hogy új erők alig sorakoztak az eddig becsülettel megőrzött zászló körül, de viszont örömét a felett, hogy a testület régi tagjai áthatva a polgári kötelességérzettől, s újabban is áldozatot hozva a közjónak — még mindig szép számmal maradtak tagjai az egyletnek, melynek jótékonyságát oly sokszor érezte városunk közönsége, s mely jótékonyságot ez azzal igyekezett visszapótolni hogy a 2000-ed napos ünnepély megtartása alkalmával, szeretete egész melegével igyekezett az egylet derék tagjait elárasztani, s végre midőn még az egylet virágzó pénzügyi helyzetéről emlékezett meg, s kijelenté , hogy az egylet beléletéről a parancsnokság fog tüzetes jelentést tenni, a gyűlést megnyitottnak nyilvánította. A gyűlés első tárgyát a parancsnoksági jelentés felolvasása képezvén, megszoktuk, hogy e tekintetben mindig csak kimerítőt, szépet várhatunk, s ez úgy is volt. Soltész Nagy Kálmán egész melegséggel küzd eleitől fogva az egylet élén, ha erről ír és beszél, átszellemülni látszik, és szinte látjuk, hogy mint fáj neki, hogy jelentésében nem erősödésről de hanyatlásról kell szóllania, legyen az bár csak számbeli és nem a testület szellemére vonatkozó. Ezen parancsnoksági jelentésből értesült a közgyűlés , hogy az egyletnek jelenleg is 476 pártoló és 73 alapító tagja van és igy anyagi tekintetben a közönség részvéte, támogatása, még mindig fényesen nyilvánul; megtudtuk, hogy az egyletnek a múlt évben 118 működő tagja volt, s hogy ezen szép számot a halál kettővel kevesltté s az elköltözöttekkel csak négygyel fogyott. Jól esett hallanunk a jelentésből, hogy a szép számban levő tagok áthatva kötelességük érzetétől, fogadalmukhoz híven teljesítették egész éven át kötelességüket, a közszolgálatban és felebarátaik vagyonának mentése körül, melyet a lefolyt évben 31 alkalommal vett igénybe, a kiütött tűzvész. A múlt év történelmével foglalkozva, megemlékezett a jelentés a többek közt a fényesen sikerült két ezred napos ünnepélyről, s arról, hogy az egylet tagjainak ugyan ez alkalommal — nyiltott meg az út, a szeretet adójának lerovására, az egylet derék alparancsnoka Szombaty József iránt, a mennyiben — megörökítő emlék gyanánt készíttetett arczképe, ez ünnepélyen lepleztetett le. Végre borús érzettel emlékszik meg az újra alakulás nehézségeiről fájlalva, hogy oly sokan váltak meg a régi bajtársak, még jobban bánkódva a felett, hogy eddig jól s dicsőséggel betöltött helyekre, újak nem igyekeztek lépni; minél fogva az egylet tagjainak száma hatvan, 3—6 évet szolgált régi s mintegy 8 uj tagból áll. — Ezek voltak a jelentés főbb pontozatai, melyet a közgyűlés fokozott érdekkel hallgatott s végül érdeméhez méltóan, meg is éljenzett. A főparancsnoksági jelentés után, a felügyelő bizottság jelentései olvastattak fel, a fél évi és egész évi zárszámla megvizsgálásáról. Ha fennebb azt mondtuk, hogy az egylet parancsnokságától már meg szoktuk várni a kimerítő szép jelentéseket, úgy a pénztárnok számadására még nagyobb joggal elmondhatjuk azt, mert Horváth Lászlóban az egylet egy felülmúlhatatlan rendes és minő igen lelkiismeretes pénztárnokot bir, ki mindig megérdemli azt az elismerést, melyet neki a közgyűlés oly osztatlanul nyújt, midőn számadásai alól felmenti, mint az ez alkalommal is történt. Ez után a pénztárnok, az évi költség előirányzatot terjesztette elő, amely szerint a szükséges kiadások ez évben, a múlt évihez hasonlóan 4591 írtban volnának előirányozva. Ezen kiadás, ugyanily összeg bevételre lévén alapítva, hiányt nem mutat fel, és így örvendetesen is fogadtatott el a közgyűlés által. Érdekes tárgya volt a közgyűlésnek Horváth László azon indítványa, mely egy tartalék csapat alakítására vonatkozott. Nevezetesen a tartalék csapatot képeznék azon önkéntes tűzoltók, kik 3 vagy 6 évet kiszolgálva, s az egylet rendes állományából kilépve, a tartalék csapatba íratnák be magukat. A tartalékosok megtartva rangjukat és közgyűlési szavazat jogukat, rész idején tartoznának kötelességet teljesíteni, az ünnepélyes felvonulásokban résztvenni és egyszer egy évben a gyakorlatokon megjelenni. A közgyűlés átlátván az indítvány gyakorlati voltát s veszély idején nagy horderejét — miután az a parancsnokság nézetével is találkozott — egyhangúlag elfogadta; ennek folytán van reményünk, hogy mind azok, kik már az egyletnek rendes tagjai voltak, a tartalék csapatba be fognak lépni és igy tűzoltó testületünk száma a százat jóval felül fogja haladni. Ezen életre való indítvány elfogadása után, az újra alakuláshoz fogott a közgyűlés, mely alkalommal az egylet elnökévé nagy ovátiók között újra Horváth Lajos, főparancsnokává Soltész N. Kálmán, alparancsnokává Szombaty József, másod alparancsnokká Lang Károly, pénztárnokká Horváth László, titkárrá Lengyel Lajos, orvossá