Borsod - Miskolci Értesítő, 1881 (15. évfolyam, 1-54. szám)

1881-05-05 / 18. szám

Miskolcz, 1881. május 5._______________18-ik szám.________________Tizenötödik árfolyam. Társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalmú hetilap és Borsodmegye hivatalos közlönye. ELŐFIZET­ÉSI ÁRAK : BEIGTATÁSI DÍJ: Helyben és vidékre : Ren­dkivülileg: Előlegesen fizetendő : Bélyegdij: Fél évre . . . . 2 ft.­­ kr. Negyed évre . . 1 ft. 20 kr. 50 szóig.......................50 kr. minden hirdetéstől 30 kr. melyek Egész évre . . . 4 „ - „ Nyilt-tér sorsa . . 20 kr. 50-től 100-ig . . 1 ft. - „ a kiadó-hivatalhoz intézendők. (Miskolcz, május hó 2. 1881. Borsodvármegye mai napon tartott bi­­zottmányi közgyűlésén ismét igen csekély számmal jelentek meg a bizottsági tagok, pedig azt hittük, hogy miután a megyei gaz­dasági egylet vasárnap tartotta meg közgyű­lését, a kettős érdek szép számú közönséget fog egybehozni. Sajnos, nem így történt, s ezzel évről-évre erősbítjük azok állítását,kik azt hangoztatják, hogy a megyei municipá­­lis élet már túlélte magát s a közigazgatás állami összpontosításának ideje tökéletesen megérkezett. Nem vitatjuk, hogy mennyiben van igazuk az ezt hangoztatóknak, annyi azonban igaz, hogy a mai közgyűléseket alig lehet egyébnek nevezni, mint jól látogatott tiszti széki, vagy legfeljebb egy valamivel tágabb körű közigazgatási bizottsági ülések­nek. Mindennek pedig nem más az oka, mint az, hogy anyagi érdekeink elővitele foglalja el minden időnket, és hogy a megélhetés gondjai napról-napra szaporodnak, s még a közügyek iránt melegen érzőket is elvonják attól, hogy azok elintézésében részt vegye­­nek. Sokan fásultságnak akarják e közönyt tulajdonítani, de nagyon tévednek, mert nem ez, de a gondok sokasága, a kenyér után való küzdelem vett rajtunk erőt, s ez nem engedi meg a megyei köz- és országos ügyek iránt való meleg érdeklődést és felbuzdulást. Visszatérve felvetett tárgyunkra a me­gyei közgyűlés ismertetésére, azt a követ­kezőkben adjuk olvasóinknak : Főispán úr ő méltósága üdvözölvén a bizottság tagjait, el­sőben is azon eseményre hívta fel a bizottság tagjainak figyelmét, hogy ő fensége Ru­dolf trónörökös egybekelési ünnepélye e hó 10-én fog Bécsben megtörténni, s hogy a felséges pár e hó 18-án fog Magyarország fővárosába Budapestre megérkezni és 19-én mindazon küldöttségeket fogadni, a­melyek hódolatukat akarják irányukban kifejezni. Kijelenti továbbá, miszerint teljesen megvan róla győződve, hogy Borsod megye közönsé­ge, mint annyiszor tévé, most sem mulasztja el az alkalmat, és tiszteletét és hódolatát nyilvánítandó, más törvényhatóságok példá­jára, küldöttségileg fogja magát az ünnepé­lyen képviseltetni.­­ A közgyűlés honfiúi készséggel járulván a tett indítványhoz, a tisztelgő küldöttség névsorának egybeállítá­sával a főispán urat, továbbá megyénk alis­pánját és főjegyzőjét bízta meg. Ezután a kimerítő alispáni jelentés ol­vastatott fel, melyben sajnálattal létezik em­lítés arról, hogy megyénk több községében a himlő oly mérvben lépett fel, hogy nem egy helyen a gyermekek iskolábajárását is be kelletett szüntetni, s hogy Mezőkereszte­sen és vidékén a kanyaró ijesztő mérvben kezdett dühöngeni, mind e bajok azonban ma már mindenütt enyhébben mutatkoznak. A tavaszi vízáradásokat illetőleg, je­lentés létezik, hogy a Tisza mentében fekvő községek némelyikét csak roppant nagy baj- és fáradságot igénylő munkával lehetett megmenteni az elöntéstől és hogy a védeke­zésnél T. Valk községe derék jegyzője és bí­rája oly nagy erélyt fejtettek ki, hogy ezért méltán megérdemlik a megye elismerését, mit a megyei bizottmányi közgyűlés nem­csak szívesen teljesített, de azon felül, méltó megjutalmazás végett, a kormány figyel­mébe is ajánlja az illetőket. A megyei utakra vonatkozólag a je­lentés azt adja elő, hogy a régibb építésűek jó karban vannak, de bizony az újabbak sok kívánni valót hagynak fel, a­mit legin­kább annak tulajdonít, hogy a kir. építé­szeti felügyelő mérnök úr nem szentelhetvén elég időt a megyei útépítési ügynek, mint sok más megyében, itt is és újabban is iga­zolva lett az, miszerint a mérnököknek a megye hatósága alól való elvonása nem volt czélirányos s okvetlenül felterjesztést kell intézni a kormányhoz, hogy vagy a kb­. mér­nöki hivatallétszám szaporíttassék, vagy a közmunkapénztár terhére egy megyei mér­nöki hivatal felállítása engedélyeztessék, mit is a közgyűlés helyeselvén, a jelentésben foglalt indítványt magáévá tette. Lapunk szűk tere nem engedi meg, hogy még bővebben foglalkozzunk a máskü­lönben egészen érdekes alispáni jelentés is­mertetésével, ennélfogva áttérünk a többi, közérdekű nevezetes­ tárgyak felett hozott határozatok rövid elősorolására. A testvér törvényhatóságok átiratai kö­zül kiemeljük Győr megyéét, melyben az illető megye egy az országgyűléshez inté­zett feliratban az iránt tesz lépéseket, hogy a magyar ezredek Magyarország határán be­lől helyeztessenek el s hogy a tisztikarba magyar honpolgárok alkalmaztassanak. Ez­zel kapcsolatban Orczy Gyula írásbelileg be­adott indítványnyal, még azzal akarja kipó­tolni Győr megye kérvényét, hogy tekintet­tel az ország lakosságára elviselhetlenül sú­lyosodó terhekre, a mostani katonai szolgá­lati idő­t évről kettőre szállíttassék le, hogy így az államháztartásban nagyobb pénzmegtakarítást lehessen eszközölni, s ne kellessen az ország legjobb munkás erejét, az ország kárára három éven át elvonni. — A megye úgy az átiratot, mint a pótláské­­pen benyújtott indítványt magáévá tette s ez értelemben fog az országgyűléshez felírást intézni. Hasonlóan tesz a megye Somogy me­gye azon kérelmével, melyben ez arra kéri a törvényhozást, hogy a kereskedelmi köny­veknek magyar nyelven leendő vezetése tár­gyában törvény útján legyen szíves intéz­kedni. Miskolcz városának a hatodik vásár tárgyában beadott kérelmét a megye köz­gyűlése elvileg pártolandónak mondotta ki, miután azonban a szomszéd városok a vásár határidejére okvetlenül meghallgatandók, ez ügyben az augusztusi közgyűlés alkalmával fog végleges határozat hozatai. A Tárkony községének hasonlóan négy vásártartási en­gedélyért beadott teljesen felszerelt kérel­mét a megye pártfogolni határozta, azon hoz­záadással, hogy a vásárok ne két, hanem csak egy napi tartamúak legyenek. Leghosszabb vitára a rég megürült szendrei járási orvosi állomás betöltése adott alkalmat, miután többen azt akarták, hogy maradjon el végkép a betöltés, azaz hogy a járási orvos teendői ruháztassanak véglege­sen a szendrei körorvosra dr. Fodorra, ki a közönség legnagyobb megelégedésére végzi mindkét állásból kifolyó teendőit; mások a törvényre hivatkozva, ezt tovább vihetőnek nem tartják, mert a törvény úgy a körorvosi intézmény mellett a járási orvosi állást is fenntartandónak jelenti ki, s mert ezáltal oly pr­ecedens alkottatnék, melyet más hivata­loknál is alkalmazásba kellene venni, a­mi pedig határozottan törvényellenes intézke­désre vezetne; utóbbi nézet lévén többségben, a járási orvosi állomás betöltése az augusztusi gyűlésen fog eszközöltetni. Az augusztusi gyűlésre még egy érdekes tárgy delegáltatott a mostani közgyűlésről, nevezetesen Nyék község szőlőbirtokosai, illetve az elöljáróság a végett kereste meg a megye közgyűlését, hogy szemben azon a múlt évben hozott határozatával, miszerint a hegyrendőri szabályokból a szüreti időnek hatóság útján való meghatározási jogát tö­rölte s ez által a szüretelést, bármely időben mindenkire nézve szabaddá tette — engedné meg részére a régi határozatnak fenntartását. A megye nem tehetvén kivételt sem községek sem egyesekre nézve, de miután itt oly ügyről van szó, mely az egyéni, a szabad­birtoklási jogba ütközik, határoztatott, hogy a kérdéses ügyben az augusztusi közgyűlés tárgysorozatába való felvétele után, hozat­­tassák meg a határozat.

Next