Borsod - Miskolci Értesítő, 1881 (15. évfolyam, 1-54. szám)
1881-05-05 / 18. szám
Miskolcz, 1881. május 5._______________18-ik szám.________________Tizenötödik árfolyam. Társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalmú hetilap és Borsodmegye hivatalos közlönye. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : BEIGTATÁSI DÍJ: Helyben és vidékre : Rendkivülileg: Előlegesen fizetendő : Bélyegdij: Fél évre . . . . 2 ft. kr. Negyed évre . . 1 ft. 20 kr. 50 szóig.......................50 kr. minden hirdetéstől 30 kr. melyek Egész évre . . . 4 „ - „ Nyilt-tér sorsa . . 20 kr. 50-től 100-ig . . 1 ft. - „ a kiadó-hivatalhoz intézendők. (Miskolcz, május hó 2. 1881. Borsodvármegye mai napon tartott bizottmányi közgyűlésén ismét igen csekély számmal jelentek meg a bizottsági tagok, pedig azt hittük, hogy miután a megyei gazdasági egylet vasárnap tartotta meg közgyűlését, a kettős érdek szép számú közönséget fog egybehozni. Sajnos, nem így történt, s ezzel évről-évre erősbítjük azok állítását,kik azt hangoztatják, hogy a megyei municipális élet már túlélte magát s a közigazgatás állami összpontosításának ideje tökéletesen megérkezett. Nem vitatjuk, hogy mennyiben van igazuk az ezt hangoztatóknak, annyi azonban igaz, hogy a mai közgyűléseket alig lehet egyébnek nevezni, mint jól látogatott tiszti széki, vagy legfeljebb egy valamivel tágabb körű közigazgatási bizottsági üléseknek. Mindennek pedig nem más az oka, mint az, hogy anyagi érdekeink elővitele foglalja el minden időnket, és hogy a megélhetés gondjai napról-napra szaporodnak, s még a közügyek iránt melegen érzőket is elvonják attól, hogy azok elintézésében részt vegyenek. Sokan fásultságnak akarják e közönyt tulajdonítani, de nagyon tévednek, mert nem ez, de a gondok sokasága, a kenyér után való küzdelem vett rajtunk erőt, s ez nem engedi meg a megyei köz- és országos ügyek iránt való meleg érdeklődést és felbuzdulást. Visszatérve felvetett tárgyunkra a megyei közgyűlés ismertetésére, azt a következőkben adjuk olvasóinknak : Főispán úr ő méltósága üdvözölvén a bizottság tagjait, elsőben is azon eseményre hívta fel a bizottság tagjainak figyelmét, hogy ő fensége Rudolf trónörökös egybekelési ünnepélye e hó 10-én fog Bécsben megtörténni, s hogy a felséges pár e hó 18-án fog Magyarország fővárosába Budapestre megérkezni és 19-én mindazon küldöttségeket fogadni, amelyek hódolatukat akarják irányukban kifejezni. Kijelenti továbbá, miszerint teljesen megvan róla győződve, hogy Borsod megye közönsége, mint annyiszor tévé, most sem mulasztja el az alkalmat, és tiszteletét és hódolatát nyilvánítandó, más törvényhatóságok példájára, küldöttségileg fogja magát az ünnepélyen képviseltetni. A közgyűlés honfiúi készséggel járulván a tett indítványhoz, a tisztelgő küldöttség névsorának egybeállításával a főispán urat, továbbá megyénk alispánját és főjegyzőjét bízta meg. Ezután a kimerítő alispáni jelentés olvastatott fel, melyben sajnálattal létezik említés arról, hogy megyénk több községében a himlő oly mérvben lépett fel, hogy nem egy helyen a gyermekek iskolábajárását is be kelletett szüntetni, s hogy Mezőkeresztesen és vidékén a kanyaró ijesztő mérvben kezdett dühöngeni, mind e bajok azonban ma már mindenütt enyhébben mutatkoznak. A tavaszi vízáradásokat illetőleg, jelentés létezik, hogy a Tisza mentében fekvő községek némelyikét csak roppant nagy baj- és fáradságot igénylő munkával lehetett megmenteni az elöntéstől és hogy a védekezésnél T. Valk községe derék jegyzője és bírája oly nagy erélyt fejtettek ki, hogy ezért méltán megérdemlik a megye elismerését, mit a megyei bizottmányi közgyűlés nemcsak szívesen teljesített, de azon felül, méltó megjutalmazás végett, a kormány figyelmébe is ajánlja az illetőket. A megyei utakra vonatkozólag a jelentés azt adja elő, hogy a régibb építésűek jó karban vannak, de bizony az újabbak sok kívánni valót hagynak fel, amit leginkább annak tulajdonít, hogy a kir. építészeti felügyelő mérnök úr nem szentelhetvén elég időt a megyei útépítési ügynek, mint sok más megyében, itt is és újabban is igazolva lett az, miszerint a mérnököknek a megye hatósága alól való elvonása nem volt czélirányos s okvetlenül felterjesztést kell intézni a kormányhoz, hogy vagy a kb. mérnöki hivatallétszám szaporíttassék, vagy a közmunkapénztár terhére egy megyei mérnöki hivatal felállítása engedélyeztessék, mit is a közgyűlés helyeselvén, a jelentésben foglalt indítványt magáévá tette. Lapunk szűk tere nem engedi meg, hogy még bővebben foglalkozzunk a máskülönben egészen érdekes alispáni jelentés ismertetésével, ennélfogva áttérünk a többi, közérdekű nevezetes tárgyak felett hozott határozatok rövid elősorolására. A testvér törvényhatóságok átiratai közül kiemeljük Győr megyéét, melyben az illető megye egy az országgyűléshez intézett feliratban az iránt tesz lépéseket, hogy a magyar ezredek Magyarország határán belől helyeztessenek el s hogy a tisztikarba magyar honpolgárok alkalmaztassanak. Ezzel kapcsolatban Orczy Gyula írásbelileg beadott indítványnyal, még azzal akarja kipótolni Győr megye kérvényét, hogy tekintettel az ország lakosságára elviselhetlenül súlyosodó terhekre, a mostani katonai szolgálati időt évről kettőre szállíttassék le, hogy így az államháztartásban nagyobb pénzmegtakarítást lehessen eszközölni, s ne kellessen az ország legjobb munkás erejét, az ország kárára három éven át elvonni. — A megye úgy az átiratot, mint a pótlásképen benyújtott indítványt magáévá tette s ez értelemben fog az országgyűléshez felírást intézni. Hasonlóan tesz a megye Somogy megye azon kérelmével, melyben ez arra kéri a törvényhozást, hogy a kereskedelmi könyveknek magyar nyelven leendő vezetése tárgyában törvény útján legyen szíves intézkedni. Miskolcz városának a hatodik vásár tárgyában beadott kérelmét a megye közgyűlése elvileg pártolandónak mondotta ki, miután azonban a szomszéd városok a vásár határidejére okvetlenül meghallgatandók, ez ügyben az augusztusi közgyűlés alkalmával fog végleges határozat hozatai. A Tárkony községének hasonlóan négy vásártartási engedélyért beadott teljesen felszerelt kérelmét a megye pártfogolni határozta, azon hozzáadással, hogy a vásárok ne két, hanem csak egy napi tartamúak legyenek. Leghosszabb vitára a rég megürült szendrei járási orvosi állomás betöltése adott alkalmat, miután többen azt akarták, hogy maradjon el végkép a betöltés, azaz hogy a járási orvos teendői ruháztassanak véglegesen a szendrei körorvosra dr. Fodorra, ki a közönség legnagyobb megelégedésére végzi mindkét állásból kifolyó teendőit; mások a törvényre hivatkozva, ezt tovább vihetőnek nem tartják, mert a törvény úgy a körorvosi intézmény mellett a járási orvosi állást is fenntartandónak jelenti ki, s mert ezáltal oly precedens alkottatnék, melyet más hivataloknál is alkalmazásba kellene venni, ami pedig határozottan törvényellenes intézkedésre vezetne; utóbbi nézet lévén többségben, a járási orvosi állomás betöltése az augusztusi gyűlésen fog eszközöltetni. Az augusztusi gyűlésre még egy érdekes tárgy delegáltatott a mostani közgyűlésről, nevezetesen Nyék község szőlőbirtokosai, illetve az elöljáróság a végett kereste meg a megye közgyűlését, hogy szemben azon a múlt évben hozott határozatával, miszerint a hegyrendőri szabályokból a szüreti időnek hatóság útján való meghatározási jogát törölte s ez által a szüretelést, bármely időben mindenkire nézve szabaddá tette — engedné meg részére a régi határozatnak fenntartását. A megye nem tehetvén kivételt sem községek sem egyesekre nézve, de miután itt oly ügyről van szó, mely az egyéni, a szabadbirtoklási jogba ütközik, határoztatott, hogy a kérdéses ügyben az augusztusi közgyűlés tárgysorozatába való felvétele után, hozattassák meg a határozat.