Borsod - Miskolci Értesítő, 1882 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1882-01-04 / 1. szám

Miskolcz, 1882. január 4. 1-fő szám. Tizenhatodik évfolyam. Társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalmú hetilap és Borsodmegye hivatalos közlönye. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BEIGTATÁSI DÍJ: Helyben és vidékre: Fél évre.........................2 frt — kr. Egész évre . . . . 4 „ — » Rend lei­vülileg : Negyed évre .... 1 frt 20 kr. Nyilt-tér sorsa . . . — , 20 , Előleg­esen fizetendő: 50 szóig.........................— frt 50 kr. 50-től 100-ig .... 1 , — , Bélyegdij: minden hirdetéstől 30 kr, melyek a kiadó-hivatalhoz intézendők. (A gyümölcsfatenyésztésröl. A mi a gyümölcsfa ültetés hasz­nosságát és jövedelmezőségét illeti, na­gyon fölösleges dolog volna ezt hossza­san bebizonyítgatni, mert hisz annak nem­­zetgazdászati fontosságát most már min­den ember elismerte, a mezőgazdaság pedig soha sem volt annyira arra utalva, mint most, hogy a gyümölcsfa ültetést rendes teendői közé sorozza és azt szak­szerűen űzze, mert a jövedelem, melyet a gyümölcsfa termelés ad, oly nagy, hogy azt a lehető legnagyobb terjedelemben kellene minden gazdának elfogadnia. S valóban, ha tekintetbe vesszük az előnyö­ket, melyekkel a gyümölcstermelés jár; ha figyelembe vesszük azon szokatlanul nagy hasznot, melyet az nyújt; ha meg­gondoljuk, mily egészséges eledel a gyü­mölcs úgy a betegek, mint egészségesek számára, mennyi egyébb tápanyagot ta­karít meg és mily nemesítőleg hat a gyü­mölcsfaültetés az emberek kedélyére, mert mindenütt, hol a gyümölcstermelés meghonosodott, úgy találjuk, hogy az emberek munkásabbak, józanabbak, elé­gedettebbek és iparkodóbbak, megfog­­hatlannak látszik, hogy a gyümölcsfa te­nyésztés sok helyen még annyira el van hanyagolva, é h°gy a lakosokat és bir­tokosokat még mindig biztatni kell a gyü­mölcsfatermelésre ; és hogy azok saját kézzelfogható érdeküket be nem látva, daczára azon jelentékeny bevételeknek, melyekkel a gyümölcsfaültetés jár, beru­házásokat és kiadásokat a gyümölcstele­pek berendezésére tenni még mindig ké­­sedelmeznek. Átlag véve elmondhatjuk, hogy ke­vés kivétellel minden talajban lehet gyü­mölcsöt termelni; csak arról gondoskod­junk, hogy talaj­lazítás és javítás által a fiatal csemeték tenyészete hosszabb időre biztosíttassék. Magától értetődik, hogy a jó talaj jobb, mint a rész és jónak nevez­zük, ha az 1 és fél m. mélységig tápanyag­ban gazdag és annyira meglazíttatik, hogy a gyökerek tovább terjedése minél köny­­nyebben lehető legyen. Azért, ha a talaj­ban át nem eresztő agyag, kavics vagy terméketlen homok van, az onnan ültetés alkalmával eltávolítandó és jóval helyet­tesítendő ; ha pedig a talaj sekély, akkor abba almát vagy szilvát ültessünk, mert ezek az ilyenben még legkönnyebben bol­dogulnak, dió és cseresnye pedig még köves talajon is sikerül. Mélyen fekvő nedves talajok beülte­tés előtt alagcsövezendők; de leglénye­gesebb javítást a talajnak megfelelő trá­gya által adunk. — Gazdáink igen nagy része azt hiszi, hogy a trágya csak szántó­földnek való, pedig a gyümölcsfa jobban meghálálja azt ; — csakhogy a gyümölcs­fának a trágyát legjobb, ha hig állapot­ban adjuk, még pedig ahoz képest kü­lönböző időben, amint azzal különböző czélt elérni akarunk. — így például, ha erős faképződés a czélunk, akkor tavasz­­szal és nyáron trágyázunk; ha pedig termő­bimbó képződés és tápanyag-lera­kódás a czélunk, akkor augusztus és szep­temberben. Pierre azt állítja, hogy egy db gyümölcsfának évenkint 86 kiló istálló trágyára van szüksége, vagyis, miután egy gyümölcsfa­­ és fél ár helyet foglal el, 16 mmázsa szükséges egy hektárra. Gye­pes helyen legczélszerűbb, ha a fa dere­kától 2—3 m. távolságnyira függőlege­sen alagcsöveket sülyesztünk le és a nyár folyamán át ezeket több ízben megtölt­jük fölhigított árnyékszék trágyával. A talaj minősége és fekvése elvitáz­­hatlan befolyással van a gyümölcsfák te­nyészete és egészségére, valamint a gyü­mölcsök mennyiségére, nagyságára, szép­ség- és értékére. Elismert jóságú talajjal szoktak bírni a gyümölcstermelésre a he­gyek és m­agaslatok déli lejtői az ő foka­ikkal és völgyeikkel. Lapályok és rétek sohasem oly alkalmasak, mint mérsékelt magaslatok, mert itt a talaj túlnedves­­sége kedvezőtlenül hat a gyümölcsfa fej­lődésére, előmozdítja a ködök és éjjeli derek képződését, valamint a fagyok be­hatását a talajba. Ezen azonban alagcsöve­­zéssel igen jól lehet segíteni, a­mihez szükséges költséget a gyümölcstermelés nemcsak nagyon jól megbírja, hanem százszorosan meg is hálálja. S megjegy­zendőnek tartjuk e részben azt is, hogy e tekintetben a mi homokban gazdag al­földi síkságaink, amint a felől a budapesti gyümölcskiállításon látott bámulatos szép gyümölcs bennünket eléggé meggyőzhe­tett kivételt képez. A keleti fekvésű lejtőkön a gyü­mölcsfa még oly jól tenyészik, de a ta­vaszi derék hatásai itt szoktak nyilat­kozni legjobban. Az északi lejtők e czélra legkevésbé alkalmasak, mert itt a nap legkevesebb hatással bír, azért a fák itt lassan nőnek, keveset és ritkán teremnek, és az itt termett gyümölcs sem kinézésé­vel, sem nagyságával, sem izével nem versenyezhet a másutt termettekkel. — A nyugati lejtőket pedig erős növésű és nem nagy gyümölcsöt termőfajokkal kell beültetni, mert ezen fekvésben a dühös szelek a nagy gyümölcsöt mind levernék. A gyümölcsfa legjobban tenyészik meleg, mérsékelten nedves, agyagos ho­mokban. — A nagyon száraz homokos talajban a gyümölcsfák nagyon lassan nő­nek és a gyümölcs is aprónak marad. Mint­egy 20 év óta nagyon sokat foglalkoztam trágyázási kísérletekkel és azon eredményre jutottam, hogy a káli­nak a fosforsavvak­ vegyüléke bir a vi­rágbimbók képződésére a legtöbb siker­rel. Legkevesebb hatással bír a tehén­trágya; valamivel többel a fahamu ; még többel a kénsavas káli; a tehéntrágya és hamu vegyítve tartósabbak, mint egyen­ként; de legkedvezőbbek voltak a super­­phosphat eredményei, a­hol tudniillik 20% volt fosforsav és a kénsavas kálié, a­hol tudniillik 50% volt a kali. — Átlag véve a helyesen alkalmazott tárgyazás ered­ménye mindig az volt, hogy farészek fej­lődése igen erőteljes lett, a virágzás gyor­sabban elmúlt, mint a nem trágyázottak­­nál és a gyümölcsök fejlődése szabályos volt. — Árnyékszéktrágya és vér , annyi vízzel meghigítva mindig kitűnő szolgála­tokat tett az alma, körte és szilvafáknál, csakhogy utána következő években a fák nem képeztek annyi termőbimbót, mintha csontliszt és superphosphattal trágyáz­tam. — Kiválólag kitűnő trágyaszernek tapasztaltam mindig a timárgyárakból kikerült szőrhulladékot, mely különösen fiatal fáknál igen szembetűnőleg mutat­kozott. Hogy a gyümölcsfa tenyésztés ha­szonnal jár, bizonyságot tett róla a múlt év. Most télben van az ideje az ez esz­mével való foglalkozásnak, és éppen ez­ért vettük át a fentebb elmondottakat a „gyüm. és konyhakert. füzetekéből. Az 1881. LX. törvényczikk is­mertetése. A beállott 1882-ik év január 1-je napján uj törvény lép életbe, az 1881. évi LX. törvény. E törvény az uj törvénykezési rendtartás és az uj végrehajtási eljárás. E törvénynek alaki része, habár a perle­kedő felekre nézve fontos is, de bizonyára nem bír annyi érdekkel a nagy közönségre nézve, mint a végrehajtás. A végrehajtás egyaránt ér­dekel hitelezőt és adóst, felperest és alperest. Ezt, tudniillik a végrehajtás gyakorlati ré­szét, kívánjuk e sorokban megismertetni a »Bor­sod» olvasóival.

Next