Borsod - Miskolci Értesítő, 1891 (25. évfolyam, 1-53. szám)

1891-01-01 / 1. szám

Helyben és vidékre: Fél évre........................2 frt—kr. Egész évre...................4 » — » Rendkivülileg: Negyed évre . . . . 1 frt 20 kr. Nyilt-tér sorsa ... » 26 kr Előlegesen fizetendő: Egy háromhasábos petit sor . 10 kr. Nagyobb hirdetéseknél . . 5 kr. y/­s^ 71 X-n­y­r it. Miskolci, 1891. január 1. 1-Ső szám. Huszonötödik évfolyam. BORSOD. MISKOLC­­ ÉRTESÍTŐ. Társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalmú hetilap, Borsodmegye és a „borsodmegyei gazdasági egylet“ hivatalos közlönye. Megjelen minden csütörtökön. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : BEIUTATÁSI DÍJ : IST Egyes számok kaphatók Groszman Jágó üzletében a Széchényi-utczán és a kiadóhivatalban . Nagy-Hunyad-utcza 58. sz.­­WQ Bélyegdíj: minden hirdetéstől 30 kv, melyek a kiadó­hivatalhoz intézendők. Megyei hivatalos közlemények. 54.688. sz. Ösztöndíj :pályázat. A győri árva alapítványoknál az 1890/91. tanév kezdetétől, következő ösztöndíj-állomások töltendők be : 1. A győri kir. árva alapítványnál hat 100 frtos és három 80 frtos állomás. 2. A győri Dlabács-féle árva alapítványnál két 100 frtos és egy 80 frtos állomás. 3. A győri gróf Eszterházy-féle árva ala­pítványnál egy 100 frtos és két 80 frtos állomás. Ezen árva alapitványbeli ösztöndíjakra csak szegény sorsú, kath. vallásos, jó előmenetelő és iskolába járó, avagy ínaskodó árva fiúk és leá­nyok tarthatnak igényt. A Dlabács-féle ösztöndíjaknál az illető ro­konok, a gróf Eszterházy-féléknél pedig az ura­dalmi könyvvivők és számtisztek, ezek után a gazdászati tisztviselők és szolgák árva gyermekei, különösen convertita árva fiúk vagy leányok el­sőbbséggel bírnak. A folyamodványok a győri árva kir. alap­­beli állomásokat illetőleg Nogáll Károly győri püspöki helynökhöz, mint az alap igazgatójához, — a Dlabács-félékre nézve Zsolna városa taná­csához Trencsénmegye utján, a gróf Eszterházy­­félékre nézve pedig gróf E­szterházy tatai uradal­mához Tatára, Komárommegye utján, mint pártfogókhoz czimzendők és a tanulók részéről az illető tanintézeti elöljáróságnál, az inasok ré­széről pedig a megyei, illetve városi közönségek­nél legkésőbb 1891. évi január hó 20-ig be­nyújtandók. A folyamodványok következőkkel szere­­lendők fel : 1. A keresztlevéllel és a folyamodó atyjá­nak vagy mindkét szülőjének halálát igazoló bizonyitványnyal. 2. A tanuló múlt tanévi iskolai bizonyít­ványával s a folyó tanévi 1. harmada végén nyert időszaki értesítőjével, illetve indexével, a tanon­­­czoknál pedig az inaskodási előmenetelről szóló mesteri bizonyitványnyal. 3. A tanuló családi és vagyoni állapotát feltüntető hatósági igazolványnyal. 4. A Dsabács és gróf Eszterházy-féléknél ezenkívül a leszármazási viszonyokat igazoló okmányokkal. A folyamodványban megjelölendő ama pénztár is, melyben az ösztöndíj adományozás esetében kiutalványozandó volna. Az ekképen felszerelt folyamodványok az illető tanintézeti elöljáróságok és a megyei vagy városi hatóságok által és pedig az előbbiek részé­ről vagy közvetlen, vagy a tank. kir. főigazgató­ságok utján, az utóbbiak részéről pedig közvet­lenül 1891. évi február hó 10-ig a fentnevezett pártfogókhoz a minősitvényi táblázatok kísére­tében eljuttatandók. Végül megjegyeztetik, hogy az ösztöndíja­sok ha fiúk, a nyert ösztöndíjat tanidejük vagy inaskodásuk tartamára, ha leányok, férjhez me­netelükig, vagy anyagi állapotuk más kedvező megváltozásáig, legfeljebb azonban 24. életévük befejezéséig fogják élvezhetni. A fent kitűzött határnap eltelte után, avagy az illető tanintézeti elöljáróságok és pártfogósá­­gok mellőzésével közvetlen a vallás és közokt. m. kir. minisztériumhoz benyújtott kérvények, figyelemben nem fognak részesülni. Budapest, 1890. deczember hó 2-án. A vallás és közoktatásügyi m. kir. ministerial. 8070. sz. ui. 1890. Borsodvármegye alispánjától. Pályázati hirdetmény. Borsodvármegye közigazgatási irodájában 1891. évi január 1 sejével egy rendes irnoki állás lővén üresedésbe ; a kik ezen 500 frt rendes fize­téssel és 120 frt lakbér illetménynyel javadalma­zott állásért pályázni óhajtanak, felhivatnak, hogy képességöket igazoló s kellően felszerelt pályázati kérvényüket főispán ur ő méltóságához 1891. január 31-ig nyújtsák be. Miskolcz, 1890. deczember 27. Melczer Gyula, alispán. —. Borsodvármegye alispánjától, si. nyy. Hirdetmény az ebadóról és az ebtartásról szóló megyei sza­bályrendelet életbeléptetése tárgyában Borsodvármegyének az ebadóról és az eb­tartásról szóló szabályrendeletét a nagyméltóságu m. kir. belügyminisztérium f. évi deczember hó 16-án 90.701. sz. alatt megerősítette. Ezen szabályrendelet 1891. évi január 1-ével életbe lép. Ezen naptól fogva tehát a me­gye területén minden kutya, a mely három hó­napnál idősebb, ebadó alá esik. Az ebadó egy évre a szabályrendelet 1-ső §-a szerint a követ­kező : a) kedvtelésből tartott, úgynevezett fény­űzési kutyáért, minők a különböző ölebek, doggok, szentbernhardi, neufanlandi stb. kutyák Miskolcz városában .... 5 frt a többi községekben .... 3 frt b) vadászkutyáért, u. n. vizsla, agár és Kopóért Miskolcz városában .... 2 frt a többi községekben .... 1 frt c) házőrző vagy patkányfogó kutyákért Miskolcz városában . . . 1 frt a többi községekben ugyanoly ebekért és mészáros kutyáért­­ — frt 50 kr. A ki egynél több házőrző kutyát tart, a másodikért Miskolczon 2 frt, a többi községek­ben 1 frt adó fizetendő. Miskolcz városában mészáros kutyák tar­tása nem engedtetik. Az ebek összeírása évenként rendesen jú­liusban történik ugyan, ezúttal azonban kivéte­lesen január hóban fog eszközöltetni a községi elöljáróságok által, vagy a városi hatóság kikül­döttje által. Az ebeknek bejelentésére a községi elöljáróság 8 napi határidőt tűz ki, a­mely alatt az ebtulajdonos ebének számát és minőségét la­kásának pontos megjelölése mellett bejelenti és a bejelentési ívet sajátkezűleg aláírni köteles. Egyéb­iránt a bejelentés élőszóval is megtörténhetik, midőn a bejelentési ívet a községi jegyző, vagy hatósági kiküldött tölti ki. Az összeírás többi teendőit a szabályrende­let szerint az elöljáróság végzi. A szabályosan megállapított és kivetett eb­adó rendesen október 31-éig szedendő be,­­ azonban 1891-ben kivételesen június végéig kell azt pontosan befizetni a község elöljáróságánál. Figyelmeztetik a közönség a szabályrende­let minden intézkedésének szigorú megtartására, mert az az ellen elkövetett kihágás egytől ötven forintig terjedhető büntetéssel suttatik. A szabályrendelet közhírré tétel végett, minden egyes községnek megküldetett, s annak egy példánya a községházánál folyvást nyilván­tartandó. A községi elöljárókat ez alkalommal is utasítom, hogy a szabályrendeletet tüzetes tanul­mány tárgyává tegyék, s az abban megszabott kötelességeket és utasításokat pontosan teljesítsék. Miskolcz, 1890. deczember 30. Melczer Gyula, s. k , alispán. Borsodmegye tiszti főorvosának szept., okt. és nov. havi jelentése. A lefolyt 3 hónap alatt az egészségügyi vi­szonyok nem voltak olyan kedvezők, mint augusztusban ; nagyobb lévén most a megbete­gedések és a halálozások száma, mint akkor. Míg szeptember első felében a megbetege­dések főcsoportját az emésztési szervek hurutos bántalma képezte, addig annak második felében és október havában ezt a szerepet a légzőszervek bántalmai vették át, a­melyek különösen a lábos tüdőbajok nagy száma által tűntek ki. Ez könnyen felismerhető az egri járás ki­mutatásaiból, melyek szerint az ezen betegségben elhaltak száma szeptemberben 4-szer, október­ben pedig 12-szer haladta meg az augusztus ha­vában ezen betegségben elhaltak összegét. Hasonló módon nyilvánult ezen kedvezőt­len kórállapot a mező­csáb­i járásban is ; még a többi 4 járásból beérkezett jelentések kedvezőbb viszonyokat tüntetnek ki. Októberben a szendrei járás is a kedvezőt­lenek sorába lépett, ugyanazon bajok szaporo­dásai által , a­mikor azonban annak helyében a m­ocsáthi járás egészségi viszonyai változtak ked­vezőbbekre. A fertőzésen alapuló betegségek sok fajá­nak egész hosszú sora van képviselve az ezen hónapokra vonatkozó egészségügyi jelentések­ben, de csekély számuknál fogva nem nagy je­lentőséggel bírnak, így a vérhas, mint rendesen, csak a nyár végén domináló időszaki tájkór, augusztus hatá­rát túllépve, csak szórványosan mutatkozott. A kanyarónak egy esete behurczol­­tatott Szentpéterre, hol az gyógyulással végző­dött, és itt nem is terjedett tovább. Ónodon 3 ilyen beteg jött elő. Az egri járásból is csak né­­­­hány beteg jelentetett be. De már október közepe

Next