Borsod - Miskolci Értesítő, 1894 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1894-11-07 / 45. szám

Miskolcz, 1894. november 7. 45-ik szám Huszonnyolczadik évfolyam BORSOD. MISKOLCZI ÉRTESÍTŐ. Társadalmi érdekeket képviselő vegyes tartalmú hetilap, Borsodmegye és a „borsodm­egyei gazdasági egylet“ hivatalos közlönye Megjelen minden szerdán. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: BEIGTATÁSI DÍJ : Helyben és vidékre: Rendkivülileg : Előleg­esen fizetendő: Bélyegdij: Fél évre . . ... 2 frt—kr. Negyed évre .... 1 frt 20 kr. Egy háromhasábve petit sor . 10 kr. minden hirdetéstől 30 kr. melyek Egész évre Nyilt-tér sorsa ... .25 kr. Nagyobb hirdetéseknél . . 5 kr. a kiadó-hivatalhoz intézendők. Egyes számok kaphatók a kiadóhivatalban : Nagy-Hunyad-utcza, Borsodvármegye új főispánja. A legmagasabb királyi leirat, a mely vármegyénk főispáni válságát be­fejezte, e hó 4-én jelent meg a hivata­los lapban és a következőleg hangzik: »Magyar belügyminiszterem elő­terjesztésére Báró Vay Béla belső titkos tanácsost, főrendiházi alelnökké történt kineveztetése folytán Borsod vármegye főispáni állásától ezen minőségben tel­jesített hosszas, hű és buzgó szolgálatai elismerése mellett, saját kérelmére fel­mentem s helyébe Miklós Gyula ország­gyűlési képviselőt Borsodvármegye főis­pánjává kinevezem.« Kelt Gödöllőn, r­gf. okt. hó Iván. Ferencs József s. k., Hieronim­y Károly s. k. Mindenki tisztában van azzal, hogy e kinevezés vármegyénk életében uj korszak beálltát jelenti. Osztjuk mi is teljes mértékben e meggyőződést, de ugyan­akkor tartózkodva attól, hogy a találgatások ködébe tévelyedjünk, kife­jezzük az előbbit nyomon kisérő ama meggyőződésünket, hogy az az uj kor­szak vármegyénk közigazgatásában fog főként s talán egyedül változásokat létrehozni. Mi által f öntudatos átte­kintés és a valódi bajok felismerése ál­tal. Mert vármegyénk bár eddig is ki­emelkedett a többi megyei törvényha­tóságok közzül azokénál jobb, tisztább közigazgatása által, azonban szó sincs róla, hogy a tökély magaslatát elérte volna. Mi a vármegyénk új főispánja által alkotandó új korszaktól várjuk ennek a mostani keretben lehetséges, legjobb megvalósítását. Hogy semmi egyebet, mely közéletünkre átalakító és különösen nyomasztólag átalakító befolyással lenne, nem kell, nem lehet várnunk az új korszaktól és hogy a pessimisták által rajzolt rémuralom chi­­maera, arról biztosítanak bennünket Dr. Miklós Gyulának törvénytiszte­lete, továbbá mindenki által elismert tehetsége, párosulva azon belátás­sal, hogy a neki nyújtott hatáskört, a­melyben nagggyá lehet, nem fogja ál­datlan küzdelmek színterévé tenni, és végül biztosit igazságérzete, a melyre közgyűléseinken nem egyszer hivatkozott. Ebben a bizalomban tisztelettel üdvözöljük uj főispánunkat vármegyénk élén ! Megyei hivatalos közlemények. Másolat 63543. szám. „ . . . — Földmivelésügyi m. kir. miniszter. Valamennyi törvényhatóságnak. Tudomásul vétel és közhírré tétel végett értesítem a törvényhatóságot, hogy a boszniai és herczegovinai tartományi kormány folyó évi ok­tóber hó 3-án 107,976. I. sz. alatt kelt hirdet­ménye szerint az Abaúj-Torna, Bács-Bodrogh, Baranya, Békés, Bihar, Borsod, Esztergom, Hajdú, Háromszék, Heves, Hont, Jász-Nagy-Kun- Szolnok, Komárom, Krassó-Szörény, Liptó, Má­­ramaros, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun, Somogy, Te­­mes, Tolna, Trencsén, Veszprém, Zala, Zemplén és Zólyom vármegyék területéről származó ha­sított körmü állatoknak Boszniába és Herczego­­vinába való bevitelét, a ragadós száj és körömfá­jás behurczolásának veszélye miatt, megtiltotta. Kelt Budapesten, 1894-ik évi október hó 19-én. Festetics, 9643. szám. D . , —^—Iggy— Borsodvármegye alispánjától. A »Borsod« czimű hivatalos lapban köz­zéteendő. Miskolcz, 1894. október hó 27-én. Alispán helyett: Lévai­, főjegyző, kezelő köteles az állatokat erre a helyre irányí­tani s e czélból a tulajdon átruházási záradéknak az idézett §-ban megállapított szöveget követke­zőleg kiegészíteni: »Irányítás II. község (puszta)« Az ekként háziratolt marhalevél oly esetekben használható, midőn a tulajdonos szerzett állatait azoknak rendeltetési helyén állandóan és saját tulajdonában kívánja tartani. Oly esetekben azon­ban, midőn a tulajdonos szerzett állatait közvet­lenül eladás végett hajtja, vagy szállítja a szerzés helyéről máshová, vagy ha még a szerzés helyén kíván azokon túladni, a szerzés helyére illetékes marhalevélkezelő a régi marhalevelet a tulajdon átruházási záradékkal ellátva visszatartja s ennek alapján a hátirattal igazolt szerző nevére szóló s a kívánt irányítással ellátott új marhalevelet kö­teles kiállítani. A marhalevél kiállítóknak jelen rendeletem ellen elkövetett mulasztása, avagy szabályellenessége amennyiben ellenök a fegyelmi eljárás alkalmazható, fegyelmi úton torlandó meg, különben pedig a marhalevélkezelők ilyen mulasztása, vagy szabályellenessége, jelen rende­letem alapján, mint kihágás egyszáz (100) írtig terjedhető és az 1888. évi VII. t.-cz. 156. §-ában megjelölt czélokra fordítandó pénzbüntetéssel sújtandó. Fölhívom a közönséget, hogy a területén működő marhalevélkezelőket ezen értelemben szigorúan utasítsa és jelen rendeletemet a legki­terjedtebben tegye közzé. Kelt Budapesten, 1894. október 10. Festetics s. Te. 9609. sz. al. 894. Borsodvármegye alispánjától. Ezen miniszteri rendelet másolaton oly fel­hívással adatik ki a r. főszolgabíró uraknak és Miskolcz város rendőrkapitányának, hogy a mar­halevélkezelőket ezen rendelet értelmében való pontos és szigorú eljárásra utasítsák s annak vég­rehajtását hatáskörükben ellenőrizzék. A rende­let a »Borsod« cz. hiv. lapban is közzététetik. Miskolcz, 1894. október 27. Alispán helyett: Lévay József, főjegyző. b. Földmivelésügyi m. kir. miniszter. Valamennyi törvényhatóságnak. F. évi szeptember hó 3-án és 25-én 51252. és 57979. sz. a. kelt körrendeleteimmel kapcso­latosan és e rendeletek hatályon kívül helyezése mellett tudomásul vétel és közhírré tétel végett értesítem a törvényhatóságot, hogy a hasított körmű állatoknak (szarvasmarhák, juhok, kecs­kék és sertések) Horvát-Szlavon­országból Ma­gyarországba való bevitelét, az általános állat­egészségügyi rendszabályok megtartása mellett, ismét megengedem, oly hozzáadással, hogy a Horvát-Szlavonországból származó sertéseket Kő­bányára szállítani csakis a következő külön fel­tételek mellett van megengedve: Másolat: 61170. sz. III. b. Földmivelésügyi m. kir. miniszter. Valamennyi törvényhatóságnak. Az 1888. évi VII. t.-cz. végrehajtása iránt kiadott utasítás 22. §-a értelmében házb­atott marhalevéllel az állatok csak hazahajthatók vagy szállíthatók. Minthogy tapasztaltatott, hogy a vá­sárokon működő marhalevél kiállító közegek gyakorta még olyan esetben is megtagadják az uj marhalevél kiállítását, midőn a felek kijelentik, hogy az általuk vásárolt állatot nem haza, hanem máshová kívánják szállítani, nehogy a felek en­nek következtében önhibájukon kívül a 16. évi márczius 7-én 1618 X III. 8. sz. a. kelt itteni ren­delet értelmében a kihágási eljárás eshetőségének tétessenek ki, a végrehajtási utasítás 22 ik § ának a törvény szellemében való végrehajtása iránt a következőket rendelem : A idézett § utolsó bekezdésében előforduló «haza» szó alatt mindenkor a szerzett állatok­nak rendeltetési helyét kell érteni. Ezen rendel­tetési hely gyanánt rendszerint a tulajdonosnak a tulajdon átruházási záradékban megjelölt lakó­helye tekinthető. Ha azonban az új tulajdonos az általa szerzett állatok rendeltetési helye gya­nánt más helyet jelöl meg, akkor a marhalevél­

Next