Borsodi Bányász, 1952. március-július (1. évfolyam, 1-21. szám)
1952-03-07 / 1. szám
шII. évfolyam 1. szám Ш [UNK] [UNK] [UNK]Я [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]Я [UNK]ЯЯЯЯЯ A BORSODI В IlI В й я É ÉN DOLGOZÓINAK LAPJA SZÉNBÁNYÁSZATI TRÖSZT APa 30 fillér 1952. március 7 „r RÁKOSI MÁTYÁS Rákocs elvtárs, dolgozó népünk szeretett vezére, 1892 március 11-én — 60 évvel ezelőtt — született a bácsmegyei Ada községben. Nagyapja falusi kovács volt, aki részt vett az 1848—49 es szabadságharcokban, egyenesítette a felkelő parasztok kaszáját. Édesapja, Rákosi József, szegény ember volt, éjjel-nappal elolgozott, küzdött 12 gyermeke ,eltartásáért és felneveléséért. A tizenök két gyermek anyja is hajnaltól késő estig munkálkodott és számolgatta, hogyan lehetne a nagyon keveset hogy beosztani. Hogy jusson a sok éhes szájnak. A Rákosi-család — mint annyi foiz- és százezer dolgozó család az úri Magyarországon — nehéz anyagi gondokkal küzdött. Az ország az osztrák Habsburg császár és a magyar földesurak, nagytőkések elnyomása alatt sínylődött. A tízezer holdas nagybirtok, az adó, a bank, a kulákuzsora egyre jobban fojtogatta a földnélküli és a kisbirtokos parasztságot. A végrehajtó gyakori vendéggé vált a dolgozók otthonában. A Rákosi-család szegényes lakása sem volt kivétel A dolgozó parasztság harca a népellenes rendszer, a nagybirtok, a könyörtelen kizsákmányolás ellen az 1890-es és az 1900-as években egyre nagyobb méreteket öltött. Aratósztrájkok, sőt fegyveres összeütközések követték egymást, de — akkor még — minden esetben, a csendőrszurony győzött. Kíméletlenül üldöztek mindenkit, aki harcolt a dolgozó nép jogaiért és kiállt a nemzet függetlensége, szabadsága mellett. Üldözték Rákosi Józsefet is, akit mindennél jobban érdekelt az ország, a haza sorsa. Kossuth-párti volt ' szívvel-lélekkel. Gyűlölte a Habsburgokat és az azokat, kiszolgáló magyar urakat. Novászynak, a későbbi Károlyi-kormány külügyminiszterének volt a kortese. Ezért a hatóságok üldözték és így egyre gyakrabban maradt kereset nélkül. ripeg családja kenyér nélkül. A zsíros, gazdag Bácska már betevő falatot sem juttatott a tizenkét gyermeknek. A Rákosi-család — megélhetést keresve — 1899-ben Sopronba költözött. A Fehér Ló- szálló udvarán álló kis házban kaptak lakást. A Fehér Ló szállóban valamikor Rákóczi Ferenc lakott, Rákosi Mátyás Adán, ahol élete első hét esztendejét töltötte, csak a szegényparasztok életét ismerte, rajtuk kívül csak gőgös, gazdag nagyparasztokat és néhanapján — hommokfutón járó, vadász -kalapos — urakat látott. Sopron a fejlődésnek induló ipar- és kereskedelem, a gyorsan fejlődő magyar munkásmozgalom egyik gócpontja volt. A soproni munkások keményen dolgoztak és bátran harcoltak kenyerükért. A kisdiák csillogó szemmel figyelte a dolgozók erejét sugárzó tüntetéseket és felvonulásokat. A Rákosi-családnál ekkoriban egy fiatal, lelkes szocialista nyomdász rokonuk,szervezett, munkás,gyakran beszélt a dolgozók harcáról. Munkáslapokat olvasott, Rákosi Mátyás, a soproni reáliskola második osztályának növendéke kezdte megtanulni, hogy a kenyérért, az emberi jogokért, a szabadságért harcolni kell. A Rákosi-család 1506-ban Sopronból Szabadkára költözött. Mivel itt nem volt reáliskola, Mátyást a szegedi iskolába küldték. Krákosi Mátyás a szegedi reáliskola egyik legkiválóbb tanulója, az önképzőkör titkára volt és már korán kitűnt az iskolai ünnepségeken beszédeivel, felszólalásaival. Itt került szorosabb kapcsolatba a munkásmozgalommal. A század elején az 1805-ös orosz forradalom hatására országszerte, Szegeden is nagy munkántüntetések zajlottak le. Ezeken a tüntetéseken már ott találjuk Rákosi Mátyást, a fiatal diákot, aki az összeütközések során nem egyszer megkardlapoztak a rendőrök. Rákosi elvtárs ebben az időben Szegeden egy kis szabómesternél lakott és gazdag diákok tanításából tartotta fenn magát. A szabómester fia szervezett munkás volt, ő és társai vonták be a fiatal diáki barátjukat a munkásmozgalomba, ők adták kezébe az első szocialista könyveket, köztük a Kommunista kiáltványt is. A fiatal szegedi diákot szíve és agya már ekkor az elnyomott, a szabadságukért hősiesen harcoló Trunkás Г írta: ILLÉS BÉLA osztályhoz, a dolgozó néphez kapcsolta. Az érettségi vizsga után azonnal belépett a szociáldemokrata pártba. Rákosi elvtárs 1910-ben Budapestre, a Keleti Akadémiára került. Ebben az időben jutott kormányra a császár akaratából a nemzeti munkapárt, a nagybirtokosok és nagytőkések pártja. Ez a párt az „erős kéz“ politikáját hirdette és alkalmazta. Erős kézzel kell letörni — vallották Tisza István és hívei — a Magyarországon élő nem magyarok, szlovákok, románok, ukránok, horvátok, szerbek nemzeti törekvéseit, erős kézzel kell letörni a munkások követeléseit, meg a legkisebbeket is, erős kézzel kell engedelmességre kényszeríteni a sokmillió magyar cselédet, aki arról álmodik, hogy valamikor neki is jut a bárók, grófok, hercegek , bankárok ezer és tízezer holdjából. A feudális nagybirtok összefogott a nagytőkével, hogy biztosítása uralmát és meghosszabbítsa Magyarország félgyarmati helyzetét. A reakció támadott és a nép felelt. Vihar előtti felkészültség volt egész Magyarországon, az egész soknép a Habsburg-monarchiában. Feszült volt a nemzetközi helyzet is. A kapitalista országok vezetői lázas sietséggel fegyverkeztek, háborút akart az egész kapitalista világ. Mindegyik imperialista ragadozó abban reménykedett, hogy a háború eredményeképpen újabb konchoz jut. Rákosi elvtárs a fővárosban azonnal bekapcsolódott a pártmunkába. Röpiratokat terjesztett, tüntetéseken vett részt és állandóan gyarapította marxista ismereteit. Ugyanakkor tevékenyen részt vett a demokratikus szellemű diákokat tömörítő Galilei-kör munkájában is, melynek titkárává választották a 19 éves Rákosi Mátyást.. Ezekben az években Rákosi elvtárs kitartó munkával, vasszorgalommal tudatosan készült a forradalmi harcos, kemény, áldozatos életére. Mint az Országos Diákszövetség vezetőségének tagja, mely az ellenzéket támogatta, személyes kapcsolatban állott, a vezető ellenzéi politikusokkal és a nemzetiségi kisebbségek képviselőivel. A tanulási költségek előteremtése érdekében sokat kellett dolgoznia, de a tanulást, a rendszeres önképzést egy pilanatra sem hanyagolta el. .......a tanulásban nem a gyötrő munkát látom, hanem azt a szelem tökét, akit később dúsan fog kamatozni.— írta egy 1911-ben kelt levelében. Ahogy gazdagodtak ismeretei, megértette, hogy a szociáldemokrata pát vezetőségi tompí ÉLETÉRŐL tani akarja a forradalmi felkészültséget és a harci elszántságot. Nem forradalomra készül, hanem a forradalom elkerülésére. május 23-án, amikor Budapest munkássága barrikádot emelt a Habsburg császár és Tisza István ’endőrei és csendőrei ellen, Rákosi Mátyás is ott volt a barrikádokon és azok közé tartozott, akik rendületlenül védték a torlaszokat a rendőrsortűz és csendőrroham ellen. A Keleti Akadémiát — mint minden iskoláját — kitüntetéssel végezte. Ezután mint ösztöndíjas, külföldre ment tanulni. Egy esztendőt Hamburgban töltött, egy esztendőt Londonban. Samburg ekkor a világkapitalizmus egyik legnagyobb kereskedelmi gócpontja volt. Rákosi elvtárs itt látta és megértette, hogyan nyújtja ki kezét kereskedői, bankárjai, tábornokai, admirálisai és diplomatái útján az új, éhes német burzsoázia a világuralom után. Látta a hatalmas német munkásmozgalmat, is, amelyet áruló vezetői helytelen irányba tereltek, megbénítottak. Rákosi elvtárs Hamburgban a német szociáldemokrata párt és a hamburgi magyar munkásegylet tagja volt. Egy évi hamburgi tartózkodása alatt sokat tanult. Megismerkedett Rebellel, a német szociáldemokrata párt vezérével. Eredetiben olvasta Marx és Engels műveit s 1913 őszén a német munkásmozgalom tapasztalataival gazdagodva utazott Londonba. London ekkor nemcsak az imperialista világgazdaság és világkereskedelem fővárosa, hanem világot látott osztályharcos munkások nemzetközi találkozóhelye is volt. Rákosi elvtárs Londonba érkezése után rögtön tagja lett a nemzetközi munkások klubjának, amelyben — évtizedekkel előbb— Marx és Engels is dolgozott és amelynek felszólítására 1847-ben megírták a Kommunista kiáltványt. Rákosi elvtárs itt tovább bővítette széleskörű nemzetközi, politikai ismereteit. Ebben a klubban eleven politikai élet folyt. Tizenkét nemzeti tagozata közt ott volt az orosz bolsevikok tagozata és volt magyar tagozata is. Rákosi elvtárs nemcsak a különböző országok munkásmozgalmának tapasztalataival ismerkedett meg, hanem közvetlen kapcsolatba került a Londonba emigrált orosz bolsevikokkal is. Tapasztalatból győződhetett meg arról, hogyan válnak a vezető imperialista országokban a tőkések által megvesztegetett szociáldemokrata vezérek egyre inkább a munkásosztály árulóivá, a tőkések szolgálóivá. Jelen volt a klubnak egy gyűlésén, ahol a német szociáldemokrata párt egyik vezetője azzal kérkedett, hogy a német munkás vérével és életével is kész megvédeni Németország törekvéseit — azaz a német burzsoázia világhódító terveit. Rákosi elvtárs felszólalásában leleplezte az előadó áruló szerepét és bebizonyította, hogy nemcsak a német, hanem a francia, angol áruló szociáldemokraták is készek vágóhídra vinni a munkások millióit a francia, az angol imperializmus érdekeiért. Rákosi elvtárs így közvetlen tapasztalatból is tudta, hogy a II. Internacionálé olyan szervezet, amely már a régen nem munkásosztály felszabadításáért harcol, hanem inkább arra törekszik, hogy elaltassa a munkások harci kedvét, lelohassza harci elszántságukat. ákosi elvtárs Londonban a British Museumban , fáradhatatlanul folytatta tanulmányait. Rendszeresen látogatta azt a nagy könyvtárat, ahol annak idején Marx dolgozott. A politikai gazdaságtan és a dialektikus materializmus mélyreható tanulmányozása mellett tevékenyen részt vett az angol munkások mindennapi harcaiban is. Kétéves külföldi tartózkodás után, 1914 nyarán gazdag nemzetközi tapasztalatokkal, komoly elméleti tudással érkezett haza Magyarországra Szeretettel üdvözöli az borsodi bányászat lapját a Tatabányán megtartott bányásztanácskozáson Rákosi elvtárs ott elhangzott nagyjelentőségű felszólalása feltárta szénbányszatunk eredményeit, hiányosságait s azokat az okokat, amelyek akadál.zták a termelési tervek maradéktalan teljesítését. A bányásztanácskozás fontos határozatokat hozott a munka megjavítására és a terv teljesítésére. Döntő feladatunk, hogy az ötéves tervben reánk háruló,feladatokat idő előtt teljesíthessük. De fontos az is, hogy a munkafegyelem terén , fennálló hiányosságokat felszámoljuk. Nagy feladatok hárulnak ezen a téren a borsodi bányászdolgozókra is. A mi vállalatainknál és üzemeinknél mindent meg kell tennünk úgy politikai, mint műszaki vonalon egyaránt, hogy 7 éves tervünk harmadik évét idő előtt teljesítsük, túlteljesíthessük. Ehhez nyújt számunkra nagy segítséget a most megejelenő bájt vész újságunk, a „Borsodi Bányász“, örömmel és szeretettel üdvözöljük bányászapunkat. Köszönet éne pártunknak , és formányunknak, amelyek szerető, gondoskodása bányászaink és ebben is megnyilvánul. A bányászdolgozók nagy érdeklődésel, szeretettel és örömmel várták a Up megjelenését, így, mint annak idején a „Szuhavölgyi Bányász”-t is. ’Nemcsak nagy reményeket fűznek hozzá dolgozóink, de máris közölték elgondolásaikat, kívánságaikat, hogy milyen legyen a bányászújság, miről írjon nekik, milyen problémákkal foglalkozzék. A dolgozók elmondják, hogy a lap munkája akkor lesz eredményes, ha a legszorosabb kapcsolatot tartja fenn a vállalatokkal, üzemekkel, a munkahelyekkel , dolgozókkal. Ennek a lapnál — mondják a dolgozók — <3 legközvetlenebbül is kell foglalkoznia a munkahelyek problémái,'i. örömnél fogadjuk a ,,Borsodi Bányász"-t és bízunk abban, hogy hű selec . Ehhez szükséges az, hogy hassa át minden sorát a bírálat és önbírálat szelleme." Mutassa meg eredményeinket, de bátran tárja fel hiányosságait is munkánknak. A lap hasábjai kitűnő lehetőségeket nyújtanak a munkamódszerátadásban , az agitációs és szakmai tapasztalatok [UNK] kicserélésére. Fontos, hogy аар rendszeresen ismertesse а [UNK] élenjárók tapasztalatait, hogy általános emelkedést érjünk el dolgozóink kultúrnevelése terén. Ismertesse lapunk a sztahánovista munkamódszereket, az újításokat, észszerű fűtéseket, a gépek felhasználását, • a kincset érő szovjet tanácsok és útmutatások alkalma Nagy szerepe van bányászlapunknak a munkaverseny serkentésében. Ezért rendszeresen kell közölnünk a vállalatok, üzemek és csapatok között folyó versenyek állását. Ismertesse lapunk Loy Árpád kiváló sztáhánovista frontmester kezdeményezését, „A termelj ma többet, mint tegnapi mozgalmat, hogy ne csak Alberttelepen, hanem Sajószentpéter és Pereces bányaüzemekében is megvalósuljon, hogy ma többet termelünk, mint tegnap. Vegyünk példát Loy elvtársról, aki az elmúlt hónapban, február 27-én Nagy József csapatát felülmúlta termelésével és egy műszak alatt 739 csille szenet termelt, majd másnap újra megdöntve saját eredményét, 773 csille szenet adott ki. Már ebből is láthatjuk, hogy 3 mozgalom nem csak jelszó csupán, hanem ez valóság és ma többet lehet termelni, mint tegnap, ezt Loy elvtárs be is bizonyította. Tehát feladata lapunknak, hogy a Ioy-mozgalommal, valamint a Köder-, Deák- Gazda- mozgalommal is foglalkozzék. írjon lapunk arról is, hogyan veszik ki részüket a szocializmus építéséből a baráti népi demokráciák hős bányászai. írjon a kapitalista elnyomás alatt élő bányászot hősi küzdelméről, amit a szabadságért,a kenyérért, a békéért folytatnak. Ahhoz, hogy a „Borsodi Bányász“ mindezeket a feladatokat megoldhassa, első s legfontosabb feladata: a levelezőhálózat kipítése. Ehhez nagy segítséget tudnak nyújtani a vállalatok és pártbizottságok vezetői. Arra kell törekedni, hogy a fizikai és szellemi dolgozók egyaránt rendszeresen keressék fel levelei!k kel a szerkesztőségünket „A munkáslevelezők— tanít!* Sztálin elvtárs ■— a közvélemény parancsnokaink juttatják el az újságot: keresztül javaslataikat, kezdeményezéseiket s bírálatukat. Akkor lesz lapunk tökéletes és eredményes, ha hasábját dolgozók levelei töltik meg. így fogja biztosítani lapunk azt, hogy frissen tudjon reagálni az eseményekre és az időszerű problémákra, hogy keményen tudjunk harcolni az ellenség ellen »’ivott harcban. Csak így tudjuk elősegíteni tervünk túlteljesítését. ■ Örömmel üdvözöljük bányászújságunkat! A lenini tanítás szellemében legyen lapunk kollektív szervező, agitátor és propagandista. A borsodi bányászok azt várják lapunktól, hogy nagy segítséget nyújtson terveik teljesítésében, a Rákosi elvtársnak tett fogadalom maradéktalan végrehajtásában. Szeretettel köszöntjük a Borsodi Bányászok lapját, a „Borsodi Bánász‘"-t. MAKALTOSA Jő?W Zasat- Akik már teljesítettek Rákosi elvtársnak tett fogadaltunkat Pálinkás-tárón Simon Sándor brigádja vállalta márciusi tiszteletére, hogy 8,5 tonnával lennel több szenet minden műszakon. A műszak megkezdése előtt megbeszélték a brigád munkáját, jobban kihasználták a munkaidőt, a gépeket- Már az első napon 12 tonna szenet termeltek terven felül. Ezt a teljesítményüket továbbra is tarlották, vállalásukat túlteljesítették, 300 tonna szenet termeltek terven felül. Simon Sándor brigádja munkamódszer átadásával segítette Dzsacsovszki József brigádját is, melynek teljesítménye a munkamódszerátadás eredményeként 20 százalékkal emelkedett. A „Termelj ma többet, mint tegnapi mozgalom nagy eredményei a lyukóbányai alagútbővítésnél A Bányászati Mélyépítő Vállalat lyukóbányai építkezésének dolgozói a „Termelj ma többet, mint tegnapi “-mozgalom kerekében küzdenek Rákosi elvtársiak tett vállalásaik túlteljesítéséért. A műszaki és a fizikai dolgozók szoros kapcsolatának köszönhető, hogy jó eredményeket érnek el. Tölgyesi Lajos főaknász több újítással segítette elő a könnyebb, jobb munkát. Vasoczki József a kftSsz jó politikai felvilágosító munkát végez a vállalások túlteljesítése érdekében. Vállaltuk, hogy februárban az alagút bővítésénél 50 folyómétert fogunk előrehaladni és befalazni. Ezt a vállalásunkat 120 százalékra teljesíettük. Az Adriányi légvágat készítésénél 55 méter helyett 71 métert haladtunk előre, felajánlásunk 127 százalékra teljesítettük. A munkafegyelem megszilárdítása terén is jelentős eredményeket értek el a dolgozók, mert a hiányzók száma januárhoz viszonyítva 80 százalékkal csökkent. TÓTH JANÓ'