Borsodi Bányász, 1952. március-július (1. évfolyam, 1-21. szám)

1952-03-07 / 1. szám

1352 március 10. Az edelényi bányaüzem méltóan készül március 9-re A Rudolftelepi Szénbányák ede­lényi 142. számú bányaüzem dolgo­zói nevében jelentjük, hogy Rákosi elvtársnak tett ígéretünket február 16-án 100 százalékban teljesítettük. Ezt lehetővé tette a pártvezetőség újraválasztása. Az új párttitkár friss lendülettel beszélte, meg dolgozóink­kal, hogy szem előtt tartva szeretett vezérünknek tett ígéretünket, ne csak a határidőre, hanem jóval előtte telje­sítsük és a határidőre legalább két­szeresen legyen teljesítve tervünk. Az üzemi szakszervezet a munka­fegyelem fontosságát ismertette a STIEBER ISTVÁN RAGÁLYI PÁL párttitkár akna­titkár dolgozókkal és az utolsó időkben még a legtöbbet hiányzó dolgozók is megértették a munkafegyelem fon­tosságát és öntudatos munkájukkal hozzájárultak a vállalás sikeréhez. De ehhez hozzájárult még a jó mű­szaki vezetés A műszaki vezetők lehetővé tették, hogy dolgozóink mi­nél előbb teljesíthessék fogadalmu­kat. Az edelényi dolgozók ígérik, hogy minden munkaidejüket kihasználva jó és eredményes munkájukkal meg­mutatják szeretetüket Rákosi elv­társunk iránt. LARINA JÁNOS üzemvezető h. Az ormospusztai II. számú akna dolgozóinak jelszava Harc a 100 százalékon feli­ termelésért“ »» Mi, a II. számú akna dolgozói, a termelés fokozásáért mindent meg­teszünk, tudjuk, hogy mit jelent a többtermelés. Januárban 83 száza­­­­lékkal tudtunk csak megindulni, mert egy új frontot kellett átsze­relni, de mi akkor sem adtuk fel a harcot. Jelszavunk: „Harc a 100 százalékon felüli termelésért". Hogy mi dolgozók, mennyire meg­­szívleltük a több termelést, az is mutatta, hogy a januári elő­irányzat 314 csille volt, ak­kor Noviczki elv­társ j­avaslatát­» 850 csillét vállaltunk műszakonként. De még ennél sem éltünk meg, da­cára annak, hogy dolgozóink leg­nagyobb része vidéki. Mi elsőnek csatlakoztunk a „Termelj ma többet, mint tegnap!“-mozgalomhoz s ennek eredménye meg is mutatkozott. A hónap előtti 86 százalékról a hónap végére 103.: százalékra teljesítettük januári tervünket. 311 dolgozók nagy lelkesedéssel készülünk Rákosi elvtárs 60. születésnapjára, közülünk több mint 90 százaléka tett felaján­lást­ Az akna összdolgozói vál­laltuk, hogy Rákosi elvtárs szü­letésnapjára 110 százalékra fog­juk teljesíteni tervünket, de ezt már túl is teljesítettük, mert február 14-én 111,6 százalékot értünk el. A termelésből kiveszik részüket az ifibrigádok is. Ezt mútatja a százalék is. Például Hegedűs Jó­zsef brigádja 125, Oláh János brigádja 112, Svidró József bri­gádja 115 százalékot ért el Na­gyon szép eredményeket érnek el egyénileg dolgozóink is. Pél­dául február 21-én a következő kimagasló eredmények voltak: Fóris d. Lajos 220, Fóris d. And­rás 221­, Alm­ási István 208, Bodnár Sándor 208, Gál K. Fe­renc 106, Szarka János 156 311- Hczki István, Üveges József 800, Majoros Lajos, Budanec János 220, Kopnyák Imre 280, Nagy József 202, Dienes Endre 248 százalékot értek el, de még so­kan vannak, akik egyik napról a másikra döntik meg egymást a termelésben. S eben az évben a munkafegyelem is nagyon sokat javult. Például a Hegedűs-brigádban egyetlen egy iga­zolatlan hiányzó sincs. Ezeket a szép eredményeket bizonyítja az is, hogy február 18-ig 1113 csillét teljesítet­tünk terven felül. ALMÁSI LAJOS Ormospuszta II. akna Ili s­énkombájnt kap Herbolya-bánya A herbolyai bánya a felszabadulás előtt a Rima urainak birtokában volt. Mivel üzemeltetése nem volt számuk­ra kifizetődő, leállító­­ták, csak az ádámvölgyi táró dolgozott. A felszabadulás mélyreható válto­zásokat­ hozott a kis bányatelep életé­ben is. Megindították az üzemet e Terv-, a Bilin- és a Szakncs-táróban. Népi demokráciánk nagy összegeket fordított a tőkések által teljesen elha­nyagolt bányák gépesítésére, fejlesz­tésére. Ma mintei­g tí­ 1>0-en dolgoznak ezekben az üzemekben- kb­ 60fl-an laknak a telepen. A háza­kat rendbehozták. Felépült az táj Iro­daház, rendbehozták a kus­árházat, amelyet a bányászok nagy­­ számban látogatnak. Hetenként háromszor film­előadásokat élveznek-Rendelkezésükre áll egy 600 kö­tetes könyvtár-Nagy népszerűségnek örvend a kuf­árcsoport, amelynek színjátszói sikerrel tartottak előadásokat Ózdon is- 1951-ben h­úsz különböző darabot hoztak színre. A bányászdolgozókból alakult 8 tagú zenekar szórakoztatja a fiatalságot. Szépen fejlődik a népi tánccsoport. A herbolyaiak örömmel hallgatják a gyakran szereplő áttörő énekkart-jelentős összegeket fordítottak az ottanerős iskola rend­behozására is. A bányászok életszínvonalának emelésé­ről tanúskodik az is, hogy eddig majd 20 családi házat építettek fel és a kö­­­­zeljövőben újabb házak építéséhez fognak hozzá-A herbolyaiak büszkesége a­ Donbassz-kombájn, amelynek még jobb munkájához, ter­melésének emeléséhez nagy segítséget kaptak a napokban náluk járt Vaszilij Kucser Sztálin-díjas szénkombájn ve­­zetőtől.. A Donbassz-kombájnt műkö­dése s a további gépesítés eddig n­em is álmodott nagy távlatokat nyitott meg a herbolyai bányák előtt. A bánya a már működő kombájn mellé újabb kombájnt kap és egyéb szovjet gépeket, amelyek méginkább megkönnyítik majd a bányászok munkáját.A telepen népbolt áll a dolgozók rendelkezésére, de a herbolyaiak pa­naszolják, hogy az nincs kellően el­látva áruval- Hosszú ideig nem lehe­­tett lisztet kapni, meg olyan minden­napos cikket sem tudnak vásárolni, mint a cipőkrém. A legényszálláson nincsenek biztosítva a kellő tisztálko­dási lehetőségek. Nincs elegendő то [UNK]­dó. Az üzem gondoskodnia kijavításáról­vezetőségének kell ennek a sürgősen hibának BORSODI BÁNYÁSZ A kurityáni vállalatnál Kopasz Sándor és Jánosi Imre az ötéves terv 3. évét február 20-ra befejezte . Kopasz Sándor és Jánosi Imre dol­gozók vállalták, hogy szeretett vezé­rünk születésnapjára az 5 éves terv 3- ik évét befejezik. A nagy vetélke­dés után ezt a nemes vállalásukat már teljesítették is február hó 20-ra. Ezek a dolgozók már az ötéves terv 4- ik évét teljesítik és az ötéves terv­b­én 1933 január havában tartanak tervükkel. Mikor ezt a nemes vállalásukat tették, akkor egymást kihívták ver­senyre azzal a jelszóval, hogy „Ter­melj ma többet, mint tegnap" és „Termelj ma jobban, mint tegnap!“ Ők ezt a­ jelszót meg is tartották mindennap és magukévá tették, mert tudatában vannak annak, hogy ha többet termelnek népgazdaságunknak, akkor több jut a javakból a dolgozók életszínvonalának emelésére, nem úgy, mint a bányabárók idejében és­ a tő­kés rendszerben. Tudják azt, hogy fejlődő iparunk­nak sok szénre van szüksége és ezért vállalták az ötéves tervünk­­ben a 4-ik tervév befejezését ez év december hó 31-ére Elmondották, hogy ezt a vállalá­sunkat teljesíteni is tudjuk, az eddigi tapasztalataink alapján egymást ki­hívjuk versenyre, mert az ezideig el­ért jó eredményeink is a verseny ál­landó fokozása alapján születtek meg. Ezzel a vállalásukkal újabb lendü­letet adtak a kettőjük közötti verseny­nek és a többi dolgozó társaiknak a versenymunka állandó fokozásához. Kopasz Sándor és Jánosi Imre dolgozók egymás közötti versenyére felfigyelt az üzem összes­­ dolgozó­­ja, hogy ilyen merész vállalkozás­ba kezdtek- Sok dolgozótársuk megtehetné ezt, csak még soknál hiányzik a politikai felkészültség, amellyel versenybe mernének kez­deni-Minden dolgozónál meg kell lenni a politikai képzettségnek, mert ennek hiányossága legjobban a termelő mun­kában mutatkozik meg De megmu­tatkozik ez a dolgozók családi életé­ben is, mert nem tudja felhasználni jövedelmét, amelyet nehéz munka árán biztosít saját maga és családja megélhetésére, s így elégedetlenek so­rába áll, ahol az ellenség szekerét tolja. Nem így lássák ezt Kopasz Sándor és Jánosi Imre dolgozók, mert akkor nem mertek volna ilyen merész vál­lalkozásba kezdeni, ők politikailag is felkészültek a termelés fokozása, ál­landó előbbrevitele érdekében Pár­tunk fegyverével, a „jó politikai képzettség állandó fokozásával“. Kövessék a­ többi dolgozók is Kopasz Sándor és Jánosi Imre dolgozók egymás közötti versenyét és csatlakozzanak a mozgalom­hoz, hogy tervük teljesítésében ne legyen lemaradás. Különösen szól ez azoknak a dolgozóknak, akik előírt tervüket 100 százalékon alul teljesítették február hónap­ban. Ezek a dolgozók azok, ak­ik nem hallgatják meg minden héten szer­dán megt­artott szeminárium anyagát, vagy pedig ha meg is hallgatják, el­eresztik a szélnek a hallottakat, pedig ezzel csak saját maguk tudatlanságát nyilvánítják ki. Ezeket a dolgozókat, a jól dolgozók kérik a sajtó hangján keresztül, hogy javítsák meg munká­jukat és legyenek a béke megvédésé­ben erős harcosok. PÉTER NÁNDOR versenyfelelős. r­eggel 5 óra van. 1912 február 23. * szombat. Az ég fekete palástját kezdi szétnyitni a szürke reggeli fény. A kurityáni felolvasó terembe belépve, jó meleg csapja meg a kinti hidegben el­gémberedett tagokat. Kezdenek szállin­gózni az emberek és hangos „Jószeren­­csé’Vel lépik át a felolvasó küszöbét. A „telepiek” már majdnem itt vannak és az az aggodalom tölt el, hogy az autók késni fognak. — De nem. — Motorzú­gást hallok. Szinte félve lépek az ab­lakhoz, hogy vájjon a munkásszállító autók érkeztek-e meg, vagy pedig egy játékos manó játszik a képzeletemmel, mert annyira várom, hogy beérkezzenek idejében az autók. — De nem csalód­tam. — Csattan az autó leszálló lépcsője és az emberek hangos „ugrató” szavakat mondanak egymásnak, ahogy lelépnek az autóról. Majd egymás után lépnek be ők is a felolvasó terembe. Az eddig még halkan zsongó felolvasó terem egyszerre hangos beszéd és kacagás színhelye lesz. Szinte öröm nézni a sok víg és boldog arcot... (M­­egérkezik a felügyelet is az irodába és szinte ráveti magukat a jelen­tés-könyvekre, felcsillan a szemük, ami­kor megtudják, hogy a cserei 21-es szá­mú ikerfront mindkét szárnya szene’­ő­­képes. — Ma­­ legalább 300 csillét rakunk — mond­a filahota elvtárs, a Csere­i front felvigyázója és oldalba hoki kö­nyökével E­ek karos csapatgazdát. — Ha rá üres csille ellátás lesz, akkor még töb­bet is termelünk és elérjük- sőt túlha­­ladjuk a Loy-mozgalommal kapcsolatos vállalásunkat — mondja Elek­ Lajos. Közben fél­irat, kezdődik a felolvasás. Molcsányi Gábor főaknász kilép a felol­vasóba és az eddigi hangos beszéd egy­szerre elcsendesül. Molcsányi főaknász ismerteti a dolgozókkal, hogy ma béke­­műszakot tartunk. Bejelenti, hogy a tegnapi nap folymán üzemünk ismét el­érte a 100 százalékot. — Tehát minden igyekezetünk azon legyen, hogy termelé­­sünk további fokozásával minél több szenet tudjunk adni fejlődő iparunknak — fejezi be szavait Molcsányi elvtárs. De amint széjjelnézek a teremben, nem kell ide semmi biztatás. Szemek felcsil­lannak és bizakodva, lelkesen szállnak le a bánya mélyére az emberek. Munták János szállítási felvigyázó már szal­ad is a vonalon végig, hogy meggyőződjön ar­ról, hogy a szállítók a helyükön van­nak-e. Mindent rendben talál és kezdő­dik a szállítás. Ci­lek Lajos csapatgazda beosztja a munkahelyekre a frontosokat, közben Varga Lajos frontmester már ak­robata ügyességgel végigfurja a frontot betörő lövéshez és az emberek hozzáké­szülnek a robbantáshoz. Megindul a ka­parásznia, és egymás után robbannak el a betöltött fúrólyukak. A kaparószalag pedig diadalmasan hozza ki az első szén­­darabot a csillébe, azután pedig folyama­tosan telnek meg szép darabos szénnel az üres csillék. Ahogy elnézem, itt a ga­ratnál a lehulló szenet, belemelegszem abba a gondolatba, hogy minden tonna szénnel, amit kitermelünk egy-egy csa­ládi tűzhely melegét adjuk a boldog szo­cializmust építő embereknek, minden tonna szénnel több és több gyár indul el a békés építő munkába és mind több és több gép lendül munkába, zakatolva a béke himnuszát. A szállítás eddig folyamatosan megy. Jön az üres csille s másodperceken belül már megy is kifelé a szállító pályán. Be­megyek a frontra s Blahota elvtárssal találkozom. Felcsillanó szemmel és biza­kodva újságolja, hogy az emberek olyan lelkesen fogtak hozzá a munkához, hogy csak üres csille kell nekik és „kifordít­ják” a bányát is. Végigmegyünk a fron­ton és az emberek alsónadrágban, de már izzadva dolgoznak, lapátolják a ka­­narószalagra a szenet. L>­lahota elvtársi Ma hosszú mérőszla­­got hozzon, mert szükség lesz rá — mondja Kozma Gábor toborzott dol­gozó mosolygó arccal, ami mióta üze­münknél van, azóta mindig a fron­tfej­­tééseken dolgozik és nagyszerű eredménye­­ket ért el. Összemoso­lygunk Blahota elvtárssal és továbbmegyünk. Mindegyik tesz egy-egy hangos megjegyzést felénk — hogy mindig így kellene menni a ka­parószalagnak —, meg a többi eddigi problémáknak, de a kaparószalag zakato­lása elnyeli a szavukat, pedig az arcok derültsége minket is felvillanyoz. A lég­vágaton távozunk a frontról. De alig­hogy kiérünk a garathoz, leállt a szállító­­>álya. Telefonon felhívom a külszínt. A felvigyázó jelentkezik és bemondja, hogy vagonállítás miatt áll a szállítás, de már megy is, hogy utána nézzen. Érzem a hangján, hogy őt is bántja a dolog, mert mindig szívügyének tekintette, hogy a szállítás zavartalanul menjen. A kaparószalag áll. A dolgozók most az ácsolati fát készítik elő. Két szállító fiú, a Huszár Kálmán ifj. és Kucskár József, amíg a szállító pálya áll az egyik munkahelyen, amelyik közel van, hozzálátnak a szeneléshez. Odame­­gyek hozzájuk és azt mondják: — Ha a front nem rakodik, akkor mi rakodunk hogy l­evesebb legyen a kiesés. — Kü­lönben ha a szállítás áll, akkor mi ezt mindig megcsináljuk —­ mondja ifj Hu­szár Kálmán. Ez igen, fiúk. Ezt a lelkesedéseteket örömmel figyelem. De már visznek is egy rakott csillét s hozzák helyette az üreset. Félóra múl­va két vékony, cingár fiú öt csillét ra­kott. Izzadva jönnek ki, de mosolyog az arcuk. Megindult a szállító pálya. Indul a szalag és most már meg sem áll két­­óráig. Két órakor már benn van a váltó­csapat és melegcsákányt, illetve ^lapátot vesz át. Az eredmény 339 csille, a 181 csillés előirányzat mellett. Barnóczki Bertalan a legtágabb a frontról kijövök közül 17.2 köbmétert teljesített az 1.6 köbméteres előiirányzat helyett. Tehát több, mint háromszoros normát. De a többi is 1.5—2.0—2­5- szeres normát telesített. Egy sincs köz­tük­ ak­i a normát ne teljesítette volna. Az öltözés közben lelkesen kiállt hoz­zám Elek Lajos csapatgazda, aki megbe­szélte előzőleg a dolgozókkal, hogy — aknász elvtárs! Már a 300 csillés moz­galmunkat túlszárnyaltuk, most pedig ki­adtuk a jelszót, hogy „harc a 400 csil­­lés termelésért!” Ö­römmel nézem a csillogó szemeket, ahogy rájuk nézek és el is hiszem, hogy elérik azt, amit vállalnak. Ilyen lel­kes dolgozók, ha valamit akarnak, akkor meg is valósítják. Megyünk kifelé. Az emberek nemhogy fáradtak lennének, ha­nem ellenkezőleg, mind-mind friss erő­ben, mint ahogy bejöttek. Sőt még fris­sebben, mert egy győztes békeműszak­kal a hátuk mögött hagyják el a bányát. A kurityáni hős bányászok megtették a magukét a szombati békeműszakon és sokszorosan túlteljesítették az előirány­zatot. Ilyen a jó munkaszervezés, ha a műszaki dolgozók rendben végzik a mun­kájukat. Pontos, szervezett munka meg­hozza a kívánt, sőt a nem várt ered­ményt. Baron Zoltán aknász, Kurityán. UJ FÉNY A kurityáni dolgozók lelkes harca a többtermelésért В A bánya- és energiaügyi miniszter rendelete a termelés idényjellegű ingadozásának megszüntetésére. Szénbányászatunk tervteljesítését erő­sen befolyásolják a termelés ingadozásai. Szocialista szénbányászatunk kialakítása és évi tervünk teljesítése megköveteli, hogy a szénbányászat termelésének ezt az ingadozását sürgősen kiküszöböljük. A bánya- és energiaügyi minisztérium az üzemek, vállalatok és trösztök tapasztala­­tait figyelembe véve, rendeletet adott ki a termelés idényjellegű, havi, heti és napi ingadozásainak kiküszöbölésére. Az idényjellegű ingadozások főleg abból adódnak, hogy a bányászok jelentős része kétlaki és ennek folytán a késő őszi és téli termelésfelfutással szemben a tavaszi, nyári és koraőszi hó­napokban a termelés visszaesik. Az ilyen idényjellegű termeléshullámzás kiküszö­bölésére a minisztérium elrendelte, hogy a fizetett szabadságokat csak a sza­­badságolási tervek alapján szabad kiadni. A szénbányák vezetőinek fokozniuk kell a felvilágosító munkát az igazolatlan műszakmulasztások felszámolása érdeké­ben. Oly estekben, ahol nem használ a felvilágosítás, következetesen alkalmazni kell a fegyelem megszilárdítása érdeké­ben hozott párt- és kormányhatározato­kat. A trösztök és vállalatok vezetőinek minden segítséget meg kell adniuk a dol­gozók részére ahhoz, hogy földjüket a legelőnyösebben átadhassák akár a ter­melőszövetkezeteknek, akár az állami gaz­daságoknak. Jelentősen befolyásolja a termelés ala­kulását az is, hogyan hajtják végre a szénbányáknál a feltárási, elővárási és fenntartási terveket. A rendelet a fő­mérnökök, mérnökök és üzemvezetők kö­telességévé teszi a feltárások és a fenn­tartási munkák szigorúan terv szerint va­­ló elvégzését. A havi ingadozások a hónapeleji visszaesésben és a hónap végén az erőltetett termelésben mutat­koznak. A havi ingadozások megszünte­tésére a minisztérium elrendelte, hogy hónap elején új munkahelyeket csak kor­látolt számban szabad feltárni. Arra kell törekedni, hogy a hónap folyamán le­hetőleg egyenletesen kezdődjék meg a munka az új munkahelyeken. A csapa­tokon belüli létszámhullámzás megakadá­lyozására elrendelte a minisztérium, hogy a csapatok összetételét a hónapeleji munkaelosztásnál csak annyiban­ sza­bad megváltoztatni, hogy az átcso­­portosított dolgozók száma ne érje el a 10 százalékot. Hozzájárul a hónapeleji termelésvis­­­szaeséshez az is, hogy a hónap első öt­hat napjában a műszaki vezetők a kere­­setszámítások miatt nem járják a bányát, így nem tudnak közvetlen segítséget nyutani a dolgozóknak a terv tétesítésé­­ben. A továbbiakban a vállalatok, és trösztök főkönyvelőinek feladata, hogy gondoskodjanak minden üzemnél elegen­dő számú keresetelszámoló munkaerő be­állításáról, hogy ne legyen szükség a műszaki vezetőknek ebbe a munkába va­­ló bevonására. Egyes üzemekben jelentősen befolyásol­ja a hónapeleji munkateljesítményeket az a tény, hogy nem közlik a keresetet, így a dolgozók tájékozatlanok. A jövő­ben ezért a műszaki vezetők hónap köz­ben is állandóan kötelesek tájékoztatni a dolgozókat a keresetek alakulásáról. A­ heti ingadozásokat főleg az okozza, hogy a hét első napját­ és az egyes ünnepek után következő munkanapokon a termelés erősen csök­ken. Ennek oka jórészt abban található, hogy a szombati, úgynevezett nagyterme­­lési napok következtében elmaradnak a fenntartási munkák. A b­ételési termelés­­visszaesés kiküszöbölésére fokozott mér­tékben el kell végezni vasárnapokon a fenntartási munkákat. A vasárna­pi üzem­szünetet fel kell használni a szeneii munkahelyek következő heti termelsének előkészítésére. Vasárnapokon és üzem­szüneti napokon kell elvégezni a front­fejtéseken az átszereléseket és omlasztá­­sokat, a munkahelyeken a fúrásokat és repesztéseket és a következő termelési nap üres csilleszükségletének biztosítását. Ennek érdekében gondoskodni kell arról, hogy a fenntartási munkák során med­dővel megrakott csilléket időben kiü­rít­­sék. Ugyancsak az üzemszüneti napokon kell végrehajtani a munkahelyek vízte­lenítsét. A napi ingadozások oka abban rejlik, hogy az üzemekben ,*A délelőtti műszakokon többen dolgoznak, mint a többi műszakharmadokban. Ezért szigorúan ügyelni k­ell arra, hogy a műszakokon a munkaerőelosztás egyenletes legyen. Arra kel töre­kedni, hogy minden műszakban elegendő műszaki vezető álljon szol­­gálatban és éjjel se szüneteljen a bányajárás. A rendelet kimondja azt is, hogy­ az üzemek versenyének értékelésénél a jövő­ben fokozott mértékben figyelembe veszik azt is, mennyiben volt egyenletes az il­lető versenyszakaszban az üzem terme­lése. A rendelkezések megtartása bizto­síték arra, hogy szénbányászatunk ter­melése az első negyedévet 100 százalék­nak véve, a második negyedévben 102 százalékra, a harmadikban 112 százalé­ra emelkedjék.

Next