Borsodi Bányász, 1963. július-december (6. évfolyam, 27-52. szám)

1963-07-03 / 27. szám

• «IW * Tatarozás Sólyom- Képriport a 4. oldalon. g Világ patktárrai egyesüljetek 5 IV. évfolyam 27. szám. Biztató eredmények Terven felül 67826 tonna szén ELTELT 1963. FELE, össze­gezzük az elért eredményeket, nézzük meg, hogy a borsodi bányászok hogyan teljesítették az első félévi termelési tervfel­adatukat A Borsodi Szénbányászati Tröszt június 30-val bezáró­lag 102,6 százalékra teljesítette termelési tervét. Az első félév­ben 67 826 tonna szenet adott pluszként a népgazdaságnak tettak, s különösen örvendetes,­­ hozzájárulva a szénbánya- hogy a mennyiség mellett az szaz egymillió tonnás vállaló- egyéb mutatók is kedvezően sónak teljesítéséhez­ alakultak. Ebből az eredményből külö­­n BÁNYAÜZEMEK verse­­nysen Bükkalja, Sajóvölgy, nyélven Bükkalja vezet. A Mákvölgy, Ormosbánya és a bükkaljai bányászok 8,9 szá- Miskolci Bányaüzemek dolgo­­zatokkal teljesítették túl az ez­­rei vették ki részüket. Bánya-­időre tervezett mennyiséget, szavnk a lehetőségekhez képest A második helyet ezúttal Sajó­­maximális teljesítményt nyújt Völgy foglalja el, 105,5 száza­lékkal. Ez az üzem ugyanolyan termelt, mint a korábbi években. A tröszt mákvölgyi üzeme a harmadik, 195,3 százalékos eredményével. Negyedik Or­mosbánya 102,8, ötödik Mis­­­kolc 102,2 százalékot ért el. Ez kétségkívül a bányászok jó munkáját dicséri. MINT AZ EREDMÉNYEK­­N­KBŐL látható, a Borsodi Szén­­­­bányászati Tröszt féléves mun­­­­kája összességében dicséretes­­­­nek mondható. A borsodi­­ tröszt bányászaitól éves szin­­t­­en 136 ezer tonna széntöbble­t i­tet kér az ország, s ennek több ,­ mint felét az első félévben ki­­ I­ermelték. Ez biztosíték arra,­­ hogy további lendületes mun­­­­kával az év végéig eleget tesz­tenek vállalásuknak. Tíz év után Ünnepség a perecesi vájáriskolában­ ­ Jubilál a perecesi bányaipari tanulóintézet. A Munkaügyi Minisztérium egyik legjobban dol­gozó ipari tanuló intézete, tíz éve épült. A pedagógusok törzsgárdája szívesen emlékezik az eredményes munkára. Sikerült a tanítványokat a szakma szeretetére nevelni. Több ezren kerültek ki az otthon falai közül, sokan az idősebb bányászgenerációk méltó utódai. Ráírta Ottó igazgató elvtárs egy évtizede irányítja az iskola életét. Megkértük beszéljen a megtett útról. — Kezdetben mostoha körülmények között tanítot­tunk — mondja. Amíg a korszerű tanintézet épült, addig a telep kulturálatlan szállóiban kaptunk helyet. Kevés volt a tanerő és a tapasztalat. Sokat fegyelmezetlenked­­tek a diákok. Később kialakult az oktató- nevelőmun­kával foglalkozó lelkes tantestület. Radóczi Ferenc gya­korlati oktatásvezető, Bucska János, Pasztuka János és Bertalan Sándor szakoktatók kidolgozták a gyakorlati oktatás módszertanait. Nagy örömünkre a javaslatok or­szágos szinten is bevezetésre kerültek. — Milyen eredményeket értek el az elméleti és gya­korlati oktatásban? — Elsőként valósítottuk meg a kabineti rendszerű ok­tatást. Ezzel tanulóink érdeklődése mélyült. A kezdemé­nyezés országos visszhangot váltott ki. Bánkúti Gábor és Fehér Sándor tanárok mintaszerű előadó­terme országos bemutató kabinetté fejlődött. Bevezettük a vájártanulók villamosipari és vasipari kiegészítő oktatását is. Javult a munka minősége, emelkedett a tanulók elméleti felké­szültsége. Szép számmal tudunk osztályokról, akik a fel­nőtt normát száz százalékon felül teljesítették. Mások az elméleti oktatásban négyes átlagot értek el •— Fegyelmezettebbek-e a tanulók? ■— A nevelőgárda együttes pedagógiai módszere nyo­mán, igen. Évről évre igényesebbek, szolidabbak. Szere­tik a rendet, nagy gonddal csinosítják szobáikat. Vigyáz­nak küllemükre. Elégedetlenek vagyunk azonban a tár­sadalmi tulajdon védelmével. Előfordul a durva, inge­rült beszédmodor is. Az intézet vezetői bíznak a diákok önkormányzatában. — Törődnek-e a diákok ízlésvilágával? ■— Egyik legfontosabb feladatunknak a szépre, ember­ségre, jó ízlésre való nevelést tartjuk. Tanköri órákon és a szilencium után a nevelők irányítása mellett, szenve­délyes viták helye a nappali szoba. A tanulók élénk fi­gyelemmel kísérik a világ eseményeit, problémáikra az otthongyűlés válaszol. Gyakori rendezvény a szellemi öt­tusa. A KISZ-szervezetek még jobban kihasználhatnák az önművelésre szánt időt. — Az egykori diákok szereztek-e dicsőséget? — Sokat hallottunk kitűnő munkájukról. Ez a pedagó­gusok és a tanítványok együttes dicsősége. Emlékezetesen szerepeltek diákjaink, az ipari tanulók országos verse­nyein. Két alkalommal második, tavaly első, az idén a negyedik helyezést érték el, a ,,szakma legjobb tanulója” című versenyben. Ma már az intézet nevelőgárdájának, tanulóinak jó híre és becsülete van. M. J. А [UNK]а 50 fillér, 1963. július 3. SZEMBENÉZVE A HIBÁKKAL A farkaslyukiak tükörképe Jelentős sikerek a termelésben Az év első 5 hónapjában Farkaslyuk 2766 tonna szenet adott terven felül. Ezzel kez­dődik az a jelentés, amit a szakszervezet állított össze az év elejétől végzett munkákról. Kritikus szemmel vizsgálja a végzett munkát, őszintén fel­tárja a hibákat és megmutatja a kivezető, a továbbiakban követendő utat is. Ne legyen hóségi hajrá Amint azt a tények igazol­ják, az üzem minden hónap­ban teljesítette a tervet. Ez dicsérendő dolog. Az viszont már kifogásolható, hogy a hó­nap végére hagyják a több munkát. Minden hónapban az első dekád eredményei a leg­gyengébbek. Azt mondják még ma is néhányan a műszaki vezetők közül: — A hónap végére úgyis tel­jesítjük a tervet Ez a felfogás teljesen helyte­len, hiszen egyenletes, kiegyen­súlyozott munka mellett az eredmények is tovább növe­kedhetnének. A szakszervezet állandóan figyelemmel kíséri a termelést. Ahol szükséges, ott igyekszik segítséget nyújtani. Az V-ös táróban például hosszú időn át rosszul ment a munka, itt nem teljesítették a tervet. A szakszervezet kezdeményezé­sére felülvizsgálták a helyze­tet, s kiderítették a lemaradás okát. Így jöttek rá, hogy igen rossz az üres­ ellátás, ugyan­akkor hiányos az ácsoláshoz szükséges elemek biztosítása. Nőtt a szén kalóriaértéke Az üzemben nagy igyekezet­tel arra törekednek, hogy mi­nél jobb legyen a minőség, s hogy ez a törekvés eredmén­­nyel is jár. A szén kalóriaérté­kéből is láthatjuk ezt. Az év első 5 hónapjában 25 kalóriá­val magasabb értékű szenet termeltek, mint korábban. Eb­ben­­ jelentős szerepe van an­nak, hogy gyakorlattá vált az üzemben, a szén munkahelyen való válogatása. Javult a szemhullási arány is, 60,8 szá­zalékról 64,3 százalékra emel­kedett. Ez abból látható, hogy a robbantóanyag felhaszná­lásban tonnánként 37 deka a megtakarítás, amit úgy értek el, hogy ügyeltek a fúrólyukak telepítésére. Lényeges eredményekről szá­molhatunk be a produk­tív munkát tekintve is. Eb­ben az időszakban 274 mű­szakkal használtak fel keve­sebbet az engedélyezettnél. Egy időben volt visszaesés a termelésben, amit az okozott, hogy a lejtős északi fronton a szén elvékonyodott. A lejtős déli fronton pedig átharánto­­lást kellett végezni. 642 000 forint értékű megtakarítás Farkaslyukon számolnak a jövő feladataival is. Már most hozzákezdtek a felkészüléshez, hogy amikor majd a 90 vago­­nos napi termelésre térünk át, ne legyen lemaradás. Jól ha­ladnak a vágathajtási terv tel­jesítésével is, összesen 346 méterrel több fővágatot hajtot­tak ki, mint amit a terv elő­ír. Jelentős az anyagmegtaka­rítás is. Mintegy 642 000 fo­rinttal nagyobb értékű anya­got nyertek vissza, mint amit korábban terveztek. Vizsgák után A­z iskolaév végén, a va­­káció a pihenés idő­szaka. Üresek az iskolák padsorai, a diákok egy év szorgalmas munkájával gaz­dagabban élvezik a szün­időt. De azok, akik befe­jezték tanulmányaikat a Bányaipari Technikumban, az élet iskolájába léptek át. Várnak rájuk az üzemek, a bányák. A most végzett hallgatók egy része a Bor­sodi, míg mások az Ózdi vagy a Nógrádi Szénbányá­szati Tröszt bányáiban dol­goznak majd. Az igazat megvallva nem lesz könnyű dolguk eleinte beilleszkedni az új környezetbe, új mun­kakörbe. Éppen ezért szük­séges, hogy az üzemekben szeretettel, úgy fogadják őket, olyan segítséggel, hogy megtorpanás nélkül jussa­nak át a buktatókon. Szük­séges, hogy támogatást kap­janak az üzem megismerésé­hez, a gyakorlati tapaszta­latok elsajátításához. Az iskola megtette a ma­gáét. Jól képzett technikuso­kat nevelt, s most szárnyai­ra bocsátotta őket. Az okta­tásban, a tanításban van, s a jövőben méginkább lesz néhány olyan vonás, ami előrelépést jelent nemcsak a nappali tagozatokon, de a felnőtt oktatásban is. Ilyen dolog, hogy kísérletképpen 5 tanuló kapott konkrét fel­adatot szakdolgozat megírá­sára. Ez azzal járt, hogy az adott üzemben kellett ada­tokat gyűjteni a bányamű­velés és bányaméréstan kö­réből. A dolgozatok jól sike­rültek, s azzal a tapaszta­lattal jártak, hogy a tanu­lók közelebb kerültek az üzemhez, a gyakorlati élet­­­­hez. Ebben nagy segítséget­­ adott az iskolának Latorczai­­ János, Molnár Sándor és­­ Kőhalmi Gábor elvtárs, a­­ tröszt vezető beosztású dol­­­­gozói. Amikor egyrészt az az­­ igény, hogy a kezdő techni­­kusnak nagy segítséget­­ nyújtsanak, ugyanakkor­­ szükséges, hogy a felnőtt­­­oktatásban résztvevők is­­ több támogatást kapjanak. Előfordult, hogy indoko­­­­latlanul visszatartottak hall­­­­gatókat a foglalkozások tá­­­­togatásától, de igazolást ad­tak, amit a többnyire baráti kapcsolatok révén szereztek meg. A helyes az lenne, ha a tröszt személyzeti, vagy munkaügyi osztálya a jövő­ben ellenőrizné a munkát ilyen tekintetben is. Ha az üzemek tanulni küldenek valakit, akkor biztosítsák is hozzá a törvényben előírt feltételeket. A következő tanévben az eddigi 4 napos iskolai foglalkozás 3 napra csökken. Így több idő jut a tanulásra, a tananyag elsa­játítására. A­z élet, a munka mind több képzett, művelt embert követel. Éppen ezért minden üzem érdeke is, hogy a tanulókat a legmes­­­szebbmenőkig támogassák. Négyen az élvonalban Lezárult a félév. Itt a számvetés ideje. Ennek jegyében fog­lalták össze az Ózdvidéki Szénbányászati Trösztnél is, hogy az üzemekben összesen hány szocialista brigád dolgozik, munkálkodik. Eszerint 71 brigád 762 tagja nyerte már el a megtisztelő címet. Húsz brigád oklevelet, míg 11 brigád jel­vényt is kapott. Az adatok arról tanúskodnak, hogy a dolgo­zók 18,8 százaléka vesz részt a szocialista brigádmozgalom­ban. Ez alkalommal négy kiváló brigádvezetőt mutatunk be. Mindannyian a Somsályi Bányaüzem dolgozói, élenjáró mun­kásai. A szénfalnál dolgozik Lász­ló János szocialista bri­gádvezető vájár. Munka­helyük a 40-es D. siklón van, pillérfejtésen dolgoz­nak. Az üzemben, miután két front már befejezte a munkát, most új front elő­készítésén dolgoznak. Erre az új frontra megy majd László János brigádja. Már ismerik és szeretik az acéltámot. A helyzet ugyanis az, hogy ez a 26 méteres front már ilyen biztosítással lát munkához. A kiváló brigád 113 száza­lékkal zárta az első ne­gyedévet. A félév végén az eredmény 108 százalék lett. A kiválóan dolgozók első soraiban található Káló Gyula, aki a lakatosmű­helyben végzi a rábízott feladatokat. A kovácsok egyik élen­járója Borkován Ernő. Úgy dolgoznak, hogy el­nyerjék a „Szocialista munkabrigád’’ címet. Nagy Szilveszter neve is­merős nemcsak az Ózd­vidéki Szénbányászati Tröszt üzemeiben, de az egész megyében. Somsá­­lyon, a 39-es siklóban dol­gozik. Az üzemben úgy emlegetik őket: a legjobb brigád. S ez úgy igaz. Nincs olyan feladat, amitől vis­­­szariadnának. Van is be­csületük a munkatársak előtt. Első negyedévi ter­vüket is 121,1 százalékra teljesítették. A félévi ered­mény 110 százalék. Úgy dolgoznak, hogy a kivívott, megtisztelő címet ne csak megtartsák, de a jó munka révén még tartalmasabbá, maradandóbbá tegyék.

Next