Borsodi Bányász, 1966. január-június (9. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-05 / 1. szám
m VIUTC PSQUT IR.! AZ E&YEJÖVETEK! BANYASZ A BORSODI BAMVASZOK HETILAPJA HUSZI IX. évfolyam, 1. szám Ara 50 fillér, 1986. január 5. A vita hevében Az ország közvéleményének fórumán érthetően, most az ünnepek előtt nyilvánosságra hozott közlemény szerepel, amely egy sor, az embereket, a háztartásokat, minden családot közelről érintő intézkedéseket jelentett be: az árak és bérek rendezését. Ez ma a fő téma, a vita tárgya, a bányaüzemekben, minden munkahelyen, a hivatalokban és egymás közti beszélgetéseken. Érthetően a kérdés így hangzik: miért volt szükség erre az intézkedésre, milyen változásokat hoz, kit, hogy és mennyiben érint? Ezekben a napokban és hetekben mindenki azt latolgatja a február elsejével életbe lépő intézkedések nyomán, hogyan alakul az életszínvonal? Ahhoz természetesen, hogy mindenki megértse és helyesen értékelje az árak és a bérek rendezésének ügyét, ismerni kell azokat a társadalompolitikai okokat és tényezőket, amelyek szükségessé tették ezt a lépést. S mennél őszintébben, nyíltabban, a jószándék és felelősségérzet talajáról indulva közeledünk ezekhez a kérdésekhez, annál könnyebben és egyértelműbben mondhatja ki mindenki: egyetértek a határozattal, ez a helyes tett, az egész nép ügyét szolgáló intézkedés. Mindenki tudja, hogy nálunk a legfontosabb gazdasági és politikai kérdés: a nép boldogulása, az életszínvonal emelése, a békés alkotómunka biztosítása. A párt és a kormány intézkedéseinek eddig is ez volt az alapja, s ez lesz ezután is. A jövedelmet növelő, vagy csökkentő intézkedéseket nem lehet egyoldalúan, csak egyes kérdéseket vizsgálva a mérlegre tenni, mert így az állásfoglalás sem lehet helyes és megalapozott. Ezek a vélemények egyelőre megoszlanak. Vannak, akik — s ez a nagy többség — már az első pillanatban teljes egyetértést hangoztattak, mások óvatoskodva nem nyilatkoznak határozottan, míg sokan csak a negatívumokat emelik fel, ha nem is mindig rosszindulatúan. Ez utóbbiak nem vehetők egyértelműen azokkal egy kalap alá, akik inkább az ellenség szemszögéből vélekednek, a rémhírek körét tágítják, ellenséges szándékkal magyarázzák a fontos és nagy horderejű intézkedést. Az ilyenfajta magatartás mellett egyetlen becsületes ember sem mehet el szó nélkül. Senki sem tagadja, hogy népgazdaságunk egyes területein vannak nehézségek. Ezeket foglalta össze a párt Központi Bizottsága 1965. decemberi határozata. Ezekről az 1966-os évi terv is kendőzetlenül beszél. De az ár és bérfizetések azonban túlmutatnak az egész évi tervek teljesítéséhez szükséges feltételek körén. A vita széles mederben gyűrűzik. Tagadhatatlan, hogy sok, hasznos észrevétel és javaslat is elhangzik, amelyek arra mutatnak, hogy a dolgozók figyelemmel kísérik népgazdaságunk fejlődését, minden erejükkel segíteni akarnak a nehézségek megoldásában s nem nézik jó szemmel, ha a népgazdaság érdekeit sértő, a társadalmi tulajdont megkárosító esetek kerülnek napvilágra, történnek meg, hogy az állam anyagi eszközeivel egyes területeken nem gazdálkodnak megfelelően. Nem találhatott egyetértésre a pereces alagútnál kialakult helyzet, ahol már elköltöttek egy csomó pénzt, az alagutat megnyitni mégsem lehet. Pedig sok pénz ez, amit valahonnan el kellett venni. De hasonló a helyzet a berentei irodaház építésénél is, ahol egy sor terven felüli kiadásra volt szükség, mert a beruházást már a tervezésnél valahol ... szóval nem a legnagyobb körültekintéssel végezték el. Persze, a vitában szó esik jogos és vélt sérelmekről, amelyek könnyen lehetnek kiindulópontjai a demagógiának, a rosszul értelmezett feladatoknak, annak, hogy az új rendelkezésben, az árak és bérek kiigazításában ne távlatokban gondolkozzanak egyesek, hanem csak az adott pillanat benyomásai alapján ítéljenek. Éppen ezért szükséges a legszélesebb körben megmagyarázni, mi is tette szükségessé ezt az intézkedést. S ebben elsősorban a kommunistákra hárul nagy feladat, gén fontos tisztán látni, hogy ezek az intézkedések, bár az egyes családokra eltérően hatnak, változatlanul hagyják, vagy emelik a családok reáljövedelmét, népgazdasági szinten kiegyensúlyozottak. A kiindulópont az, hogy a mezőgazdasági felvásárlási árak emelésével növeljük a termelési kedvet, aminek eredményeként már a következő években több élelmiszert várhatunk a falutól. Nagy horderejű kérdés ez, amelynek elhatározásában a pártot és a kormányt az egész magyar társadalom érdekei vezették Egész népünk érdeke, hogy jövedelmezőbbé váljék a mezőgazdasági termelés, növekedjék a színvonal, hiszen a jövőben megvalósítható életszínvonal-emelést mindenekelőtt ez alapozza meg. A közleményben felvázolt intézkedésekről a Népszabadság egyik cikkében ezt olvashattuk: ...... minden lehetőt elkövetünk azért, hogy a jövedelemcsökkenés mindenkinél átmeneti és minél rövidebb ideig tartó legyen.” S ez a célkitűzés elsősorban azon múlik, hogy ki-ki minél többet tegyen az ország asztalára, azon munkálkodjék, hogy a nemzeti jövedelem növekedjék s most kezdődő új ötéves tervünk gazdag, nagyszerű sikereket hozzon. A bányászok mindig megmutatták és bebizonyították: rájuk minden időben, mindig lehet számítani. A tettek embereik, akik most sem engedik, hogy hírnevükön csorba essék. r ft »44« 9 & TAETALOHBÓl? VISSZA AZ ÜTŐN (2. old.) • MÉRLEGEN A MÁSODIK ÖTÉVES TERV (2. old.) © A BSZT EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTOTTSÁGÁRÓL (3. old.) © AZ AKNAÍRNOK (3. old.) 0 AZ ÚJ ÉV KÜSZÖBÉN (4. old.) · SPORT (4. old.) Határidő előtt teljesítette tervét az Ózdvidéki Szénbányászati Tröszt Termelési sikerekben, eredményekben valóban gazdag volt az idei esztendő az Ózdvidéki Szénbányászati Trösztnél. Az üzemek, a bányák kimagasló termelési eredményeket értek el, olyan pozitív sikereket, amelyek országos viszonylatban is számottevőek, figyelemreméltóak. Elég csak megemlíteni, hogy a trösztök között elsőként az ózdvidéki tröszt fejezte be a második ötéves tervet, már november 29-én. A napokban újabb győzelem született: december 27-én évi tervét is teljesítette a tröszt, összesen 17 ezer tonna szénnel adott többet. Az üzemekben így alakult az évi terv befejezésének sorrendje: I. Somsály, II. Királd, III. Putnok, IV. Borsodnádasd. Ezek az üzemek, különösen Somsály és Királd, igen eredményes munkát végeztek, miközben jelentősen csökkentették a termelés önköltségét is. Ezenkívül a tröszt az idén sok millió forint megtakarítást ért el Az évi munka értékelése, teljes elemzése most van folyamatban, s biztosra vehető, hogy az elkövetkezendő hetekben sok érdekes és szenzációs adat bizonyítja majd, hogy az Ózdvidéki Tröszt olyan munkát produkál, amely mindenképpen dicséretes. KALITKÁZÁS A munkahelyre nehezedő nagy nyomás elhárítása igen sok helyen a kalitkázásos biztosítási módot követeli meg. Ezt látjuk képünkön is a feketevölgyi frontfejtésen. Fotó: Szendrey Hármas halállal végződött kirándulás Diákok tragédiája az aggteleki Baradla barlangban Tragikus baleset történt újévkor az aggteleki Baradla cseppkőbarlangban, ahol a téli szünet egy részét töltötte tanári vezetéssel a Pannonhalmi Bencés Gimnázium kilenc diákja. Több napon át táboroztak a barlangban és Szilveszter estéjén készültek utolsó túrájukra. Ekkor történt a tragédia, amelynek három halálos áldozata és négy sérültje van. A vizsgálat eddigi megállapításai szerint a diákok a barlangban levő Stix-folyó medrében, mintegy 60—100 centiméteres mély vízben gyalogoltak. Talán 600 métert tettek meg így, amikor — eddig még meg nem állapított okok miatt — egymás után rosszul lettek. Pásztor Valter tanár ennek láttán azonnal segítségért sietett. Mire azonban a Borsodi Szénbányászati Tröszt bányamentő osztaga a helyszínre érkezett, három fiatal: Háder Pál 18 éves székesfehérvári, Wetstein Antal 17 éves mosonmagyaróvári és Bruckner Emil 17 éves budapesti fiú már meghalt. A többieket a bányamentők vitték ki a barlangból, és közülük négyet azonnal az ózdi kórházba szállítottak. Borbás László, a barlangkutató diákok egyike a tragikus eseményre így emlékezik: — Nem tudom mi történhetett! Háder Pali, Wetstein Tóni és Bruckner Emil egyszerre csak kidőlt. „Nem bírjuk tovább” — mondották. Azonnal segítségükre siettünk, húztukvonszoltuk őket, amíg bírtuk. Aztán hirtelen mi is egyre gyengébbek lettünk. Amikor a tanár úr látta, hogy baj van, mentőkért sietett a felszínre. Nem tudok magyarázatot találni a történtekre. Máskor is a Stix medrében mentünk, teljesen veszélytelen volt. Később én is elvesztettem az eszméletemet s csak a mentőautóban tértem magamhoz. Mi okozhatta a halálos balesetet a Baradla cseppkőbarlangban? Erre csak a rendőri vizsgálat deríthet fényt. Papp Ferenc egyetemi tanár, a Műegyetem geológiai tanszéke vezetőjének véleménye szerint a huzamos esőzések miatt a barlangi patakok vízállása magasabb, és így elképzelhető, hogy oxigénhiány okozta a fiatalokat legyengítő kimerülést. Ötszáz vagon szén az első harmadban A Borsodi Szénbányászati Tröszt december elején 54 ezer tonna szenet ígért terven felül. December közepén úgy látták, hogy több mint 60 ezer tonnát is képesek adni. Végül december 31-én örömmel közölték: 1965-ben több mint 76 ezer tonna szenet termeltek feladatukon túlmenően. Ilyen év végi eredmények után hívtuk telefonon hétfőn, az új év első munkanapján Latorczai János termelési főmérnököt, aki elmondotta, hogy a reggeli órákban minden üzemnél leszállt az aknákba a megfelelő létszámú bányász. A produktív munkahelyeken megindulhatott a teljes termelés, bár az ünnep néhol kissé „megnyomta” a frontokat. Ormos IV-es aknán talpduzzadás nehezítette a munkát, Ella I-es és II-es aknán pedig a nagy nyomás okozott gondot, azonban így is a várakozásnak megfelelő eredmények születtek. Különösen a Miskolci Bányaüzem kollektíváját illeti dicséret, hiszen ők a délelőttös műszak során 103 vagon szenet adtak. A szuhavölgyi bányákból 84, a mákvölgyi aknákból pedig 70 vagon szén került ki. Edelényben, Ormosbányán és Bükkalján kissé halványabban „rajzoltak”. Ennek ellenére a Borsodi Szénbányászati Tröszt az új év első munkanapjának délelőttös műszakán csaknem 500 vagon szenet termelt. A jó munkához hozzájárult a MÁV által nagyszerűen biztosított szállítás is. Csaknem 80 ezer tonna szén terven felül Korábban hírt adtunk arról, hogy december 7-én a Borsodi Szénbányászati Tröszt befejezte második ötéves tervét. Ezzel a bányász kollektíva még több, mint 300 ezer tonna szén kibányászását tette lehetővé. December 27-én délután 4 órakor az 1965. évi tervét is befejezte a tröszt. Elsőnek az Ormosi Bányaüzem és a Miskolci Bányaüzem teljesítette tervfeladatát. A Borsodi Szénbányászati Tröszthöz tartozó üzemek 76 334 tonna szenet termeltek terven felül az év hátralévő napjaiban. Érdemes megemlíteni azt a tényt is, hogy a borsodi tröszt kiváló bányászai decemberi tervüket 105,2 százalékkal zárták. S azt sem lehet elhallgatni, hogy mindezeket az eredményeket szinte teljes egészében a termelékenység növelésével érték el. Bízunk abban, hogy az idén állandóan hasonló jó sikerekről adhatunk hírt kedves olvasóinknak a borsodi bányászok munkájáról. A kazincbarcikai központi szénosztályozó. Fotó: Ouzsik Jól termelnek Szeles-aknán Szeles-aknán a II. siklói frontfejtésen jelentősen emelkedett a teljesítmény. A többi frontokon nem érték el az előírt teljesítménytervet, de a korábbi időkhöz viszonyítva, növekedés mutatkozott. Az akna eredményeit jó munkával segítették elő Lőrincz István, Veres Balázs, Irmes Ferenc, Zelena Zoltán elővárosi brigádjai. Nem kevésbé a Kenyeres—Fekete— Gyenes frontbrigád tagjai, akik 123,9 százalékos kimagasló teljesítménnyel zárták a hónapot. Elismerésre méltó munkát végzett Molnár József és Rózsa Sándor szocialista brigádja, valamint az Orbán—Molnár—Szepesi földalatti szállító és a Vajóczki—Viszneki— Forrás külszíni szállító brigádok.