Borsodi Bányász, 1969. július-december (12. évfolyam, 26-52. szám)

1969-11-19 / 46. szám

mAc proletarian egyesül­etert XII. évfolyam, 40. szám­­ára: SS Allét 1969. november 19. „A Borsodi Szénbányák átlagon felüli szintre küzdötte fel magát” Tudósítás az Elnöki Tanács titkárának a Borsodi Szénbányáknál történt baráti látogatásáról AZ ELMÚLT HÉTEN, csütörtökön Miskolcra láto­gatott Cseterki Lajos, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, az Elnöki Ta­nács titkára, Miskolc 1. sz. választókörzetének­­ ország­gyűlési képviselője. A délelőtt folyamán dr. Bodnár Ferencnek, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a megyei pártbi­zottság első titkárának társa­ságában ellátogatott a Borso­di Szénbányák Vállalat igaz­gatóságához is. A kedves vendéget Monos János igaz­gató, Váci László, a pártbi­zottság titkára fogadta. Je­len volt a beszélgetésen Sztá­ri József, a szakszervezeti bizottság képviseletében, és Kovács Lajos, a BSZ KISZ- bizottságának titkára is. A TÁJÉKOZÓDÓ jellegű megbeszélésen a vállalat po­litikai, gazdasági tevékeny­sége, a közeljövő tervei, el­képzelései szerepeltek téma­ként. Cseterki elvtárs láto­gatásának célja az volt, hogy behatóan megismerje a BSZ helyzetét, mind a gazdasági, mind a kereskedelmi terüle­ten. A szívélyes, baráti han­gulatú találkozón Monos Já­nos igazgató elvtárs részlete­sen tájékoztatta a vendéget a vállalat gazdasági helyzeté­ről, s az ország energiarend­szerében ráháruló feladatok­ról. Váci László elvtárs a po­litikai célok­­ megvalósításá­ban elért eredményeket vá­zolta.­­ Az Elnöki Tanács titkára elismerését fejezte ki az ered­mények hallatán. Elmondot­ta, hogy az évekkel ezelőtt még hátrányos helyzetben levő borsodi bányászat átla­gon felüli szintre küzdötte fel magát az egész magyar szénbányászaton belül KÜLÖN DICSÉRŐ hangon nyilatkozott a vállalaton be­lül megvalósított mérfök­­léptes műszaki fejlesztésről. Ma már a közel a millió ton­na szénnek csaknem 40 szá­zalékát gépi jövesztéssel hozzák felszínre. 1970-ben ez az arány erősen megközelíti az 50 százalékot. A Borsodi Szénbányáknál elsősorban a fejlődés üteme az, ami meglepően jó. Még öt évvel ezelőtt jóval 1 ton­na alatt volt az összüzemi teljesítmény, 1969-ben ez a szám már 1,5 tonna. A ter­melékenység 12 százalékkal nőtt az említett időszakhoz viszonyítva. Figyelembe vé­ve, hogy ez a mutató orszá­gos szinten is csak 2—3 szá­zalék között mozog, érthető, hogy reálisak a jövőre vo­natkozó nagyszabású tervek. Cseterki elvtárs érdeklő­dött, hogy a bányászat át­szervezése folytán miként alakult a BSZ termelése? A vendéglátók elmondották, hogy a termelt szén mennyi­sége nem csökkent. A kü­lönbség annyi, hogy azt a mennyiséget, amit néhány éve 22 ezres létszámmal ter­meltek ki, ma csaknem 5 ezerrel kevesebben termelik. A BARÁTI beszélgetés ez­után a bér- és munkaerő­­helyzetről folyt, és minden olyan kérdésről szó esett, amely foglalkoztatja bá­nyászainkat, így elsősorban a lakáshelyzet, a bérek és árak alakulása. Az Elnöki Tanács titkára értékelte a vállalat tevékeny­ségének összességét, a példás kezdeményezőkészséget, a ru­galmasságot és a józan vál­lalkozó szellemet. Most, hogy az ipari szén ára a bánya­­vállalatokra nézve kedvezőt­lenül alakult, elvesztette rentabilitását a BSZ, de a körülményeket figyelembe véve a vállalat képes arra, hogy az önköltség leszorításá­val ismét gazdaságosan ter­meljen és ne szoruljon álla­mi támogatásra. EZT KÖVETŐEN a ven­dég megtekintette az új iro­daházat, s elmondotta, hogy várhatóan megszűnik az igazgatóságra eddig jellemző széttagoltság, és ezután sok­kal színvonalasabb, rugalma­sabb irányító munkát képe­sek produkálni. Ehhez a munkához Cseterki elvtárs készséggel felajánlotta segít­ségét és egyúttal néhány fontos tennivalóra hívta fel a figyelmet. Arra például, hogy az új gazdasági mecha­­nizmus lehetőséget biztosít, hogy a BSZ az ország külön­böző területein lerakatokat létesítsen, amivel megtörheti a TÜZÉP monopolhelyzetét. Végezetül Cseterki Lajos üdvözölte a borsodi bányá­szokat, amit ezúton tolmá­csolunk olvasóinknak. Lapzártakor érkezett Felsőnyárád teljesítette éves tervét A bezárás előtt álló Felső­­nyárád II-es akna egész év­ben kiváló eredményeket produkált. A kollektíva te­vékenységét újabb nagysze­rű siker koronázta. Lapzár­takor kaptuk a hírt: az akna november 17-én, délután tel­jesítette éves tervét­ . A kollektíva minden hó­napban túlteljesítette tervét, s november 17-ig több mint 18 500 vagon szenet adott az országnak. A felsőnyárádiak azt ter­vezik, hogy az esztendő vé­géig még körülbelül 2300 va­gon szenet hoznak felszínre felül Bevetésre készen A készenléti helyről a bányatűzhöz indulnak a bányamentők. Fotó: Szabados Gy. Leszakadt 43 csille Súlyos üzemzavar a tervzárói kötélpályán A tervtárói kötélpálya szén­­szállítását 10-én reggel bekö­vetkezett nagyszabású üzem­zavar bénította meg, hosszabb időre. Az üzemzavar bekövet­keztével az S 8 és az S 9-es feszítő között az üres oldalon 43 csille hullott a földre. A leesett csillék magukkal rán­tották a földre a vonókötelet is. Az üzemzavar súlyosságát növelte, hogy a meddős csil­léket ürítő buktató mintegy 20 méterrel eltolódott. Az elhárítási munkálatokat, a hiba kijavítását Oláh Jó­zsef és Vakherda György bri­gádjai végezték. A karban­tartó brigádok gyors munká­jának köszönhető, hogy 11-én 14 órakor ismét megindult Tervtáró szenének „légi úton” való szállítása. Az üzemzavar elhárításával egy időben meg­kezdték a nagy magasságból leesett és meghibásodott csil­lék műhelybe való beszállítá­sát. A kötélpálya-műhelyben Pitelka Ferenc csillejavító brigádja nagy apparátussal fogott a hibás csillék kijavítá­sához, hogy a kötélpálya ka­pacitásához szükséges csillék mielőbb pályára kerüljenek. Az üzemzavar okát a kötél­pálya szakemberei most vizs­gálják. Frontátállás Szeles-aknán Ma, november 19-én, szerdán megkezdődik az átállás a Sze­les-aknai dobsonos fronton­ Az átállást hosszas előkészítő munka előzte meg, hogy a fennakadási lehetőségeket mini­málisra csökkentsék. Az új frontra már korábban beépítettek 81 támegységet, s a költöztetéssel kapcsolatos egyéb munkák egy részét is elvégezték már a Szeles-aknaiak. Az átállás elle­nére a vezetők azt remélik, hogy az akna termelése folyama­tos marad, nem érzi meg különösebben a dobsonos front ki­esését Az új komplex gépesítésű fronton előreláthatólag a jövő hét elején indul meg teljes kapacitással a termelés. Hányatűs­ Ormos VI-os aknán Négynapos küzdelem után sikerült megfékezni a lángokat November 13-án, csütör­tökön 16 óra 15 perckor tüzet észleltek Or­mos VI-os aknán. A tüzet Maurinyi János szivattyúke­zelő fedezte fel, aki elmon­dotta: először füstszagra lett figyelmes, majd észrevette a lángoló gumiszalagot. A bányatűz a délkeleti bá­nyamező II-es siklós szalag­­vágatában, a Hl/a­fronti gyűjtőszalag és az 1. számú fő-szállító gumiszalag keresz­teződésénél ütött ki. A szivattyúkezelő késede­lem nélkül értesítette Pécsik főaknászt. A tűzről a gyors, talpraesett intézkedések kö­vetkeztében •— percek alatt tudomást szereztek a bánya­mentők, s 16 óra 40 perckor a vállalat igazgatóságán is csengett a telefon. Az aknán — bár a terme­lés megbénult — lázas, em­berfeletti munka folyt. A mező kiürítése tervszerűen és igen gyorsan történt meg; az aknavezetőség határozott intézkedéseinek tudható be, hogy személyi sérülés nem történt, minden dolgozó idő­ben elhagyta a veszélyeztetett körletet A beszálló létszám ellenőrzése is mindössze fél órát vett igénybe: 16 óra 45 perckor bizonyossá vált, hogy a tűz nem követelt áldozato­kat. E hírre, a helyzet tragi­kuma ellenére felsóhajtottak a jelen levő szakemberek és dolgozók. Azt ugyancsak az első per­cekben megállapították, hogy az anyagi kár — sajnos — igen tetemes. Tönkrement például a mező teljes főszál­­lítórendszere, és több sorba­­kapcsolt gumiszalag. A szak­embereknek nem kellett kü­lönösebb jóstehetséggel meg­áldva lenniük, amikor meg­állapították: a bányatűz idő­szakosan visszaveti az akna termelését. A mozgósító, szer intézkedések nyomán — kö­rülbelül egy órával a tűz észlelése után — a bánya­­ ­folytatás tt 2. oldalon 4 t­j munkarend Farkaslyukban Péntek óta új munkarend szerint termelnek Farkas­lyukon a dobsonos fronton dolgozó bányászok. Ennek a lényege az, hogy a munkások négy csoportban szállnak le a föld alá. Ezzel kiküszöbölik a ki- és beszállás állásidejét. A rendszer bevezetését a piaci igények növekedése tette szükségessé, valamint az, hogy a dobsonos front ka­pacitását sokkal jobban ki­használhatják, így a front az egész nap folyamán üze­mel, s körülbelül az eredeti termelés egyharmadával több szenet küldenek a felszínre az üzem gerincét képező munka­helyről. Ezen felül a front mindenkori állapotára is köd­folyama­tető hatással van tos üzemelés. Egyedüli probléma az, hogy az egyéb munkahelyen dol­gozó bányászok közül többen zsörtölődnek, mondván, hogy a négy negyedben dolgozó bányászok munkaideje kb. 20 perccel rövidebb, mint a töb­bieké. A dolgozók utazása is nehézségekbe ütközik, amit úgy oldottak meg, hogy a szerződéses MÁVAUT-jára­­tok helyett saját autóbusszal végzik a személyszállítást. Farkaslyukon nem az első eset, hogy ilyen rendszer sze­rint termelnek, így a rendel­kezésre álló tapasztalatokat felhasználva, könnyebben szervezték meg a gépi front négy negyedes üzemeltetését. Hogyan áll a verseny? AZ ÜZEMEK SZÉNTERMELÉSI TERVTELJESÍTÉSE NOVEMBER 15-IG BORSODI SZÉNBÁNYÁK 1. Szuhavölgyi Bányaüzem 2. Bükkaljai Bányaüzem 3. Ormosi Bányaüzem 4. Edelényi Bányaüzem 5. Miskolci Bányaüzem 6. Mákvölgyi Bányaüzem Vállalat: •* 114,5% 111,4% 106,2% 106,1% 104,6% 96,5% 108,0% 111,4% 103,2% 97,0% 33,4% 86,0% 77,7% 95,8% AZ ÖT­ LEGMAGASABB TERVTELJESÍTÉST ELÉRT AKNA NOVEMBER 15-IG 1. Ella-bánya 2. Szeles-akna 3. iTervtáró 4. Ormos XI, 5. Feketevölgy ÓZDVIDÉKI SZÉNBÁNYÁK 1. Somsályi Bányaüzem 2. Királdi Bányaüzem 3. Putnoki Bányaüzem 4. Egercsehi akna 5. Farkaslyuki Bányaüzem 6. Borsodnádasdi akna Vállalat: 125,1%­­­24,8% 117,3% 111,4% 110,7%

Next