Borsodi Bányász, 1970. július-december (13. évfolyam, 27-52. szám)
1970-07-08 / 27. szám
Szénszállítás... ...villamos mozdonnyal Somsályon. Laczó J. felvétele. В 0 RS 0 DJ BÜNYA5Z А BORSODI ЛАN уÁ 6 Z ОК НET « IАР JА XIII. évfolyam, 27. szám. Ara: 511 fillér 1970. július 8. Nehéz helyzetben : Nincs elegendő vagon! A jubileumi versenysorozat befejezést nyert ugyan, de a verseny más célkitűzésekkel tovább folyik pártunk X. kongresszusa tiszteletére. Azaz csak versenyeznének a bányászok, ha ... Mostanában arról kell hírt adnunk, hogy az aknák, az üzemek nem tudják teljesíteni vállalásaikat. Ennek elsődleges oka a nap mint nap jelentkező vagonhiány. Ebben az évben a termelőüzemeknél összesen 745 óra esett ki vagonhiány miatt. A központi szénosztályozó 342 órát állt. Ebből a tekintélyes számból 278 óra jut az üzemeknél június hónapra. Ezeknek a számoknak, illetve a számok mögött rejlő tényeknek komoly szerepük van a termelés alakításában. 1970-ben 40 ezer tonna szénnel kevesebbet termelt a vállalat szállítási nehézségek miatt. Júniusban 10 ezer tonna volt a termeléskiesés. Emiatt a szénosztályozót is beleértve — 38 ezer tonna szenet kellett a földre deponálni. A többszöri átrakás és a szabadban való tárolás mintegy 50 százalékos minőségromlást eredményez a deponált szénben, mint ahogy előzetesen számították. Az átrakásból eredő többletköltség is számottevő. Az üzemek dolgozói közvetlenül érzik a vagonellátási gondok kihatását. A termeléskiesés miatt csökken a fizetésük. A vállalat illetékesei mindent megtesznek annak érdekében, hogy segítsenek a súlyos gondokon, sajnos, érthető okokból ez a törekvés kevésnek bizonyul. Hiába, a vállalat és a MÁV összefogása, ha a KPM Központi Szállítási Tanácsa nem hoz kellő hatékonyságú intézkedéseket. Esetenként kapott ugyan segítséget a vállalat, de ezek is kevésnek bizonyultak. "Mindenki számára előnytelen intézkedést kellett foganatosítani : a szükséges esetekben kényszerszabadságra küldték a dolgozókat. Sőt, a további deponálást is elrendelték. Ez azonban eleve hátrányos az említett káros gazdasági kihatások miatt, és az üzemtereket rendeltetéstől eltérően használják. Június 26-án 87,8, június 30-án 85,9, július 1-én 62,2 (!), és július 2-án 55,2 százalék volt a vállalat tervteljesítése a vagonellátási zavarok miatt. Jelenleg közel 10 000 tonna szén hever a földön. A szénosztályozó egy nap 6 és fél ezer tonna szenet nem tudott elszállítani. A vállalat és az üzemek vezetői igyekeznek rugalmasan megoldani a fennálló problémákat, de sajnos az objektív nehézségekkel szemben kevés lehetőség van a cselekvésre. Elhatározták, hogy amíg nem sikerül biztosítani a szállítás zavartalanságát, előrehozzák a későbbre tervezett szerelési, anyagrendezési munkálatokat, hogy ne kerüljön sor további kényszerszabadságolásra. S addig is várják az országos döntés megszületését, mely gyökeresen megoldhatja a gondokat. A MÁV jelenleg július 10-ig látja a jelenlegi feszült helyzet feloldását. Egy év alatt: 85 forint önköltség javítás A berentei aknánál 1968- ban egy tonna szén kitermelése 398,41 forintba került. Tavaly ez az érték 312,89 forintra csökkent. Ez év első három hónapjában tovább javult a statisztika. Az önköltségi mutató már „csak” 296,11 forintot mutatott. Mi tette ezt lehetővé? Nagy kihatással van a tervteljesítésre a tömegtermelői munkahelyek teljesítménye. A csákányos fronton az 1963- as 2,712 tonna/műszakos teljesítménnyel szemben ez év I. negyedévében 3.570 tonna/ műszak eredményt értek el. Másfél év alatt a munkáslétszám több mint 40 fővel csökkent, s mégis a felszínre küldött szénmennyiség 167 tonna/nap értékkel növekedett. Ezt úgy érték el, hogy csökkentették az improduktív dolgozók számát, illetve azokat is bevonták a termelésbe. Az önköltség csökkentésében fontos tényezőként szerepelt a faanyag felhasználásának mértéke. 1968-ban üzemelt az utolsó fabiztosítású fejtés, azóta előtérbe került az acélbiztosítás, amely kifizetődőbb és tartósabb. A faanyag-felhasználás közel a felére csökkent és hatékonyan hozzájárult az önköltség javulásához. Jelentős létszám felszabadult a szállításnál, a csilletöltés mellől, amely elsősorban az automatizálásnak köszönhető. Berentén a termelés túlnyomó része a Villas és a IX-es frontra szorítkozik, de „besegít” a XIV-es siklós front is. Hamarosan a dél- nyugati rész is fejtés alá kerül, ahol a koncentrált termelés még kedvezőbb viszonyok között valósítható meg. A tartalomból 25 éve történt 2. oldal. A legfőbb érték 3. oldal Ki a felelős? 4. oldal Elmosta az eső 5. oldal Sport 6. oldal Méret szerint Feketevölgy I. aknán a IV/3-as alapvágat kihajlásával Schveiczer József szocialista brigádja foglalkozik. Az első féléves teljesítményük átlaga 107,3 százalék volt. Képünk a brigád két tagjáról készült — Kovács János és Schweiczer István — a TH-gyűrű csavarjainak meghúzása közben. Feketevölgy bizonyított Az I-es akna üzembe állítása óta a júniusi hónapban születtek a legszebb eredmények Feketevölgyön. A Szuhavölgyi Bányaüzem legnagyobb termelőegysége 110,6 százalékra teljesítette havi termelési tervét. A sikerben nagy szerepe volt a 70 vagonos dobsonos frontnak, amelynek dolgozói nagyszerűen helytálltak a nehéz körülmények között is. A frontot hosszú heteken át kísérő 2 vető szerencsére nemrégiben elmaradt, ennek következtében sokat javultak a munkakörülmények. Az öröm azonban csak ideig- óráig tartott, mert az elmúlt héten újabb vetőt észleltek a fronton. A vezetők bíznak abban, hogy ennek a kedvezőtlen hatásait is hamarosan leküzdi a kollektíva. A pártkongresszus tiszteletére 5731 tonna terven felül szenet jelent. Igaz, Tervzára a vállalat egyik legjobban gépesített aknája. Mint mindenütt, itt is a tömegtermelő munkahelyek, a frontok szolgáltatják a széntermelés túlnyomó többségét. A dobsonos front már régóta kiváló mutatókkal üzemel. Nagy gondot fordít az akna vezetősége az egyes munkák összhangjára. A fejtéselőkészítő vágatok mindig időben elkészülnek, így kiesés a termelésben nincs. Az üzemzavarok számát minimálisra csökkentették. Ehhez persze szükséges volt a mindenre kiterjedő körültekintő TMK, a jó karbantartó, javító tevékenység. Sikerült elérniük, hogy, egyre kevesebb a gondatlanságból, figyelmetlenségből eredő balesetek száma. A BSZ aknái közül Tervzáró már hosszú idő óta a legjobbak között szerepel. A júniusi hónapot 116,7 százalékkal zárta, ami 5731 tonna terven felül felszínre küldött Nyári TMK a kötélpályán A BORSODI Szénbányák termelvényének közel 40 százalékát kötélpályás szállítással juttatják el a termelőüzemektől a központi szénosztályozóig. Éppen ezért különös jelentősége van a tervteljesítés alakulásában a kötélpálya állapotának. Az illetékesek nagy gondot fordítanak a jó karbantartásra, amely elengedhetetlenül szükséges az üzembiztonság elérése céljából. A kéthetenként szokásos kötélpálya-ellenőrzés során megvizsgálják a tartó és a vonókötelek állapotát, valamint a karmantyúk és egyéb alkatrészek milyenségét. A nyári időszakban — ezt évenként megismétlik — koncentrált karbantartási munkák elvégzésére kerül sor. A nagy jelentőségű és egyáltalán nem könnyű munkafolyamatok minél zökkenőmentesebb elvégzése céljából karbantartási hálótervet készítenek. Ez magába foglalja az egyes kötélpályaszakaszok karbantartásának idejét, az ehhez szükséges létszámot és gépeket. Úgy mondják ezt szaknyelven, hogy a hálóterv három dimenziós. A kezdeti időkhöz képest a terv elkészítése is nagy fejlődésen ment át, a régebbiek csak két dimenziósak voltak (idő—létszám). MÁJUSBAN a kondói, júniusban a tervzárói kötélpálya esett át a koncentrált karbantartó munkán, július végén az edelényire, augusztus 19—20—21-én pedig a lyukóira kerül sor. A feladat elvégzésére 50—60 fő áll készenlétben és munkájukat 4 darab erőgép segíti Minden egyes pályaszakasz javítási tevékenységét megelőzi az előkészítés stádiuma. A helyszínre szállítják a szükséges alkatrészeket, köteleket. Az egyes munkafázisokat csoportokig lemenően teboralcják, így az esetteges elcsúszásokat, a szükséges munkaerő-átcsoportosítást időben el tudják végezni. A KPM ELŐÍRÁSAI szigorúak. Ha egy méter kötélhosszban 7 darab szál eltört, utána esetleg egy hétig üzemelhet a kötél, állandó ellenőrzés mellett. Újabb szálszakadásnál már cserére van szükség. Egymillió tonna szén leszállítását követően a köteleket át kell karmantyúzni. Bár a 25 kilométeres kötélpálya terepviszonyai összehasonlíthatatlanul más,tohábbak az ország többi hasonló kötélpályáihoz viszonyítva, az előírásokat a lehető legmesszebbmenőkig betartják. A borsodi pályához hasonló sebességű (átlag 2,4 m/sec, a kondói és lyukói 2,75 m/sec) országos viszonylatban nem üzemel. Éppen azért elengedhetetlenül szükséges a maximális üzembiztonság, a jó karbantartottság. A putnoki IV. számú kooperációs üzem — ahol eddig csak a Ganz és Villamos Kapcsolók Gyárának alkatrészeket gyártottak — most új üzemrésszel gazdagodott. Megkezdte próbaüzemelését az új galvanizáló üzem. A képen Kovács Tibor, a galvánüzem művezetője az előkészítőben, ahol a zsartalomitást és pácolást végzi. A korszerű gépekkel felszerelt fronton sokszor az anyagszállítást csak így lehet megoldani, mint például a képen látható Ivicz Sándor, a Lyukó IV/2-es fronton, aki kaparó» leknot szállít.