Borsodi Bányász, 1971. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1971-10-27 / 43. szám
—Ul Hogyan áll a verseny? 1971. október 23-ig BORSODI SZÉNBÁNYÁK ÓZDVIDÉKI SZÉNBÁNYÁK 1. Somsályi Bü. 128,9% 2. Farkaslyuki Bü. 126,3% ! 3. Királdi Bü 116,7% I 4. Borsodnádasdi akna 95,2% 1 ,5. Putnoki Bü. 83,3% 1. Miskolci Bü. . 102,5% 2. Mákvölgyi Bü 101,6% 3. Edelényi ^ü. 99,1% 4. Bükkaljai Bü. 96,8% 5. Onmosi Bü. 76,7% 6. Szilhavölgyi Bü. 75,4% ■ Vállalat: 99,1% LEGJOBB 5 AKNA Rudolf IV. 107,4% Lyukó 102,2% Berente 97,9% Szuhakálló II. 97,9% Tervtáró 96,6% 6. Egercsehi Bü. 71,3% Vállalat: 104,0% AZ ANYAGOSZTÁLY JELENTI Lesz lámgfalúra Az utóbbi időben a frontok világításához kevés volt a lámpabúra. Ez az áru azonban hiánycikknek számít. A Borsodi Szénbányák kérésére a Borsodi Vegyikombinát több ezer ilyen lámpabúra gyártását vállalta el. Még ebben a hónapban megérkeznek az üzemekhez a megigényelt búzaszállítmányok. Megérkeztek a kábelek A negyedik negyedévre igényelt fúrókábelek és gumikábelek megérkeztek. Szállításuk folyamatosan történik az üzemekhez. Az idén még tízezer méter fúrókábel érkezésére számítanak a Borsodi Szénbányáknál. MLAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! R 5 О О I В AIN YH 5 Z RSODI BANY*6ZOK HfTilAPJ XIV. évfolyam, 43. szám Ara: 50 fillér 1971. október 27. Jósvafőn gyógyultak Immár tizenegyedik esztendeje annak, hogy bányászaink a világhíres jósvafői barlangot nemcsak szépsége miatt keresik fel. Legalábbis azok a bányászaink, akik légzőszervi megbetegedésben szenvednek. A csodálatos szépségű cseppkőbarlang levegője ugyanis rendkívüli gyógyhatással van az ilyen betegekre. — Az idén hányan kereshettek gyógyulást Jósvafőn? Kérdésünkre dr. Szoboszlay Ferenctől, a BSZ főorvosától, a gyógykúráztatás vezető orvosától kaptunk választ: — Május 13-tól szeptember 22-ig háromhetenkénti váltásokban átlag 50—50 beteget részesítettünk klímaterápiás gyógyteúráztatásban. Harmincan a bányászüdülőben, húszan a község magánházainál kaptak szállást. A bányaüzemek összesen 168 beteget utaltak be, 142-en pedig saját költségükön gyógykúráztak. 13 külföldi betegünk is volt. A betegeknek mintegy 50 százaléka az edelényi tüdőgyógyintézet előzetes és utólagos intézeti kivizsgálásában részesült. Egy beutaltnak naponta 95 forintba kerül az ellátása. Ezt azonban a vállalat fizeti, s a beteg még teljes értékű táppénzt is kap. Kimagasló eredmények a BSZ újítási versenyében MINDEN ESZTENDŐ újítási hónapja — így 1971. szeptembere is — jelentős hasznot hozott a Borsodi Szénbányáknak és természetesen a népgazdaságnak is. Az újat keresők változatlanul töretlen igyekezete nagy mértékben segítette az anyagtakarékosságot, számottevő munkakönnyebbítést jelentett az újítók tevékenysége, de ugyanakkor a baleseti lehetőségek növekvő felszámolásában is nagy szerep jutott az üzemek újítóinak. Az értékelhető és számokban kifejezhető hasznos eredményeken túl azonban jelentős tényező, hogy a dolgozók újításaik révén előreláthatóan gondolkodó, aktívan cselekvő részeseivé váltak a fejlettebb technika megvalósításának és hangyaszorgalommal tettek újabb bizonyítékokat — újítások formájában — a közösség nagy asztalára”, amely egyben az újítómozgalomban rejlő kiapadhatatlan erő „kitűnőre” minősíthető bizonyítványa. 1971. év szeptember hónapjában az üzemek iparjogvédelmi előadói, az aknák, külüzemek újítási megbízottai, az újítók, az egyszemélyi elbírálók, továbbá a szakvéleményezők külön-külön kategóriában versenyeztek és nemcsak a versenyfeltételeket tekintették feladatuknak, hanem összességében az újító-feltaláló mozgalom fejlesztését, előbbrevitelét is. A bányaüzemek iparjogvédelmi előadóinak versenyét a Miskolci Bányaüzem előadója — Hillai Ottóné — nyerte, a második Bosnyák István (Ormosbánya) lett, a harmadik helyre Sike Lajos (Bükkalja) került, őket sorrendben Matyisin Ferenc (Mákvölgy), Darvas János (Szuhavölgy), és Bertalan József követi. AZ AKNAK, a külüzemek, illetve a Központi Szénosztályozómű, valamint a Központi Bányagépjavító Üzem versenyében a legjobb eredményeket tekintve a következő sorrend alakult ki: 1. Bajzáth József, Miskolci Bü. — Lyukóbánya. 2. Ruttkay Béla, Ormosbányai Bü. — Külüzem. Krecz László, Ormosbányai Bü. — Ella-akna, Fodorén Mihály, Miskolci Bü. — Erenyőbánya. Sári István, Szuhavölgyi Bü. — Szeles-akna. Tarján Kálmán, Mákvölgyi Bü. — Alberttelep I. akna. Temesi Zoltán, Mákvölgyi Bü. — Alberttelep, Külüzem. Fülöp Pál, Központi Bányagépjavító Üzem. AZ ÜJÍTŐK versenyében az alábbi helyezés döntötte el a kitűzött díjak kifizetését: Sztupák István, Ormosbányai Bü., Sári István, Szuhavölgyi Bü., Bere Lajos, Ormosbányai Bü., Varga László, Központi Bányagépjavító Üzem, Ács László, Miskolci Bü., Varga Vilmos, Ormosbányai Bü., Hronyecz István, Ormosbányai Bü. AZ EGYSZEMÉLYI elbírálók versenyében az Ormosbányai Üzem igazgatója, Viszóczki György bizonyult a legjobbnak, második helyre került a Miskolci Bányaüzem főmérnöke, Lavrencsik Lajos, a harmadik és negyedik helyezett pedig Székely Tibor, a Mákvölgyi Bányaüzem, illetve Tuskán József, a Bükkaljai Bányaüzem főmérnöke lett. A SZAKVÉLEMÉNYEZŐK végeredményei alapján a sorrend a következő: Lipták Pál, Ormosbányai Bü., Lengyel István, Márkvölgyi Bü., Szalai Károly, Miskolci Bü., Rózsa Kálmán, Ormosbányai Bü., Spicze József, Szuhavölgyi Bü. A versenyhónapban legeredményesebb újítók és újítási ügyintézők részére közel 30 000 Ft külön versenyülj kifizetésére történt intézkedés. Az újítási hónap 796 benyújtott, 583 elfogadott és 530 bevezetett javaslatának eredménye ismét bebizonyította: érdemes újítani, érdemes az újító és feltaláló mozgalomért dolgozni. Pál István 8 ezer tonna Tervem felül Az alberttelepi I-es akna bányászai ebben az esztendőben, a hagyományokhoz híven, ismét élen járnak a termelésben. Már befejezték éves tervüket, az eddig elért termelési eredmény az évi előirányzotthoz viszonyítva, 107 százalék. A harmadik negyedévig 3800 tonna szenet küldtek a felszínre terven felül. Az aknaüzemnél kitűnően alakultak a gazdasági mutatók is. A tervezett 290 forintos önköltséggel szemben, minden tonna szén 255 forintba került. Az alberttelepi szocialista brigádok az év hátra levő részében tovább fokozzák teljesítményüket. Mint számítják, az év végéig a terven felül termelt szén tonnái elérik, vagy meghaladják a 800 vagont. A munkában különösen kitűntek Soltész István, Gebei Géza és Károlyi György vezette szocialista brigádok. A két előző frontbrigád éves átlagos teljesítése mintegy 120 százalék. Károlyiék pedig arról híresek, hogy mint fenntartó szocialista brigád, 2 millió forint értékű anyagot mentettek ki a vágatokból. A brigádok valamennyien a kiváló termelési eredmények mellett, a társadalmi munkában is jeleskednek. l \ Robbantás után Az erenyői akna őrugrói szénmezőjében Soós József csapatvezető, társaival együtt újabb kapcsolóállomást készít elő. Képünk a robbantás után készült a csapatvezetőről. Fotó: Laczó J. Hogyan gazdálkodott a BSZ a III. negyedévben? AZ IDEI III. negyedév mérlegelése után a Borsodi Szénbányáknál ismét nem tudunk kedvező képet adni a gazdasági helyzetről. Lapunk olvasói előtt már ismeretes, hogy az első negyedévi jó eredmények után milyen rendkívüli geológiai, műszaki és egyéb nehézségek okoztak több mint 20 millió forintos adósságot a vállalatnak. — Sajnos, a III. negyedévben sem sikerült a gazdálkodást javítani — állapította meg a BSZ főkönyvelősége. Ebben az időszakban ugyanis 21,3 millió forint a vállalat „mínusza”. A TELJESÍTMÉNY ugyan átlag 8 kilogrammal emelkedett, az önköltség pedig 4,93 forinttal javult, azonban az árbevétel nagy mértékben visszaesett: 4,02 forinttal. S mivel a termelés volumene 53 ezer tonnával emelkedett, így a veszteség mértéke is nőtt... A 21,8 millió forintos lemaradás legfőbb okait kutatva tehát elsősorban az árbevétel alakulása miatti 12,4 millió forintos visszaesés emelhető ki. Ezt elemezve pedig az mutatható ki, hogy amíg a fajlagos grh/1000 cal mutató az évihez viszonyítva ugyan javult (hiszen tavaly 73,61, az idén pedig 71,70 volt), a darabos szemhullás nagymértékben visszaesett: 58,4 százalékról 55,4 százalékra. És erre nem számítottak. Az árbevételben ugyanis károsabb hatása van az egy százalékos darabos hullás romlásának, mint az egy százalékos grhamu javulásnak. AZ EREDMÉNYLEMARADÁS többi fő oka között pedig a következők szerepelnek: munkahelyi fogyóeszközök selejtezés miatt 8,1 millió forint, a be nem tervezett földalatti pótszabadságok miatt 3 millió forint — hogy csupán a milliókat említsük. Töb százezer forintos kiadásokat okozott azonban a terven kívüli termelési adó, illetve a légszennyezési hozzájárulás is. Természetesen a sokféle összetevő mindegyikét részletezhetnénk, de ezt nyilván az illetékesek minden üzemnél megteszik. Különösen pedig azoknál az aknáknál, ahol a gazdálkodásbeli eredmények most rosszabbak, mint tavaly hasonló időszakban: a lyukói, a rudolftelepi, az ormosi VII. akna, a Szeles, a tervtárói és az alberttelepi akna tartozik ezek közé. Hogy ne legyen hideg... Új kazánházat kap a mónosbéli szénosztályozó. A kazánház építését a múlt héten kezdték, és remélhetőleg a tél beállta előtt már át is adják. Képünkön a kőművesek munkálkodnak, hogy a beépítésre váró gőzmozdony minél előbb ontsa a meleget. A Központi Szénosztályozón A dicséret az asszonyokat illeti A BORSODI szénmedence több bányájának kedvezőtlenre változott körülménye érezteti hatását a Központi Szénosztályozón is. Noha a költségek, amelyek többletként jelentkeznek, az aknaüzemeket terhelik, azért nem közömbös ez az osztályozó dolgozóinak sem. • ..Egy család vagyunk, osztoznunk kell a nehézségekben”. Ezt vallják. Soha nem szívesen írják be a naplóba egyetlen aknaüzem neve mellé sem, hogy osztályozhatatlan a szén. Sajnos a napi jelentésben mindig ott van Feketevölgy, Ormosbánya. Szelesakna. A feketevölgyi szenet legtöbbször kétszer is vissza kell vinni a buktatóra — panaszkodik Gál István, az osztályozó technológusa. Együtt számoljuk az ebből adódó többletköltségeket. Különösen a szállítás drága. Egy-egy vagon szén, mire újra visszakerül a buktatóra, újabb 200 forint, és tonnánként az ismételt osztályozás 6 forint. Már hosszabb ideje, hogy így van. EZ A VÉLEMÉNY minden bizonnyal eljut az aknákhoz, de a költségek alakulásából úgy is tudják, bőrükön érzik, hogy gyorsan tenni kell valamit. És ezt az intézkedést nemcsak a gazdaságosság sürgeti, hanem a fogyasztók, a lakosság érdeke is. Naponta 1600 vagon szén hagyja el az osztályozót, s mint ismeretes, ennek legnagyobb része a háztartásokba kerül. A jó minőségért az osztályozó dolgozói mindent megtesznek. A minőségi mutatók igyekvésüket dicsérik. Különösen helytállnak a nők, a lányok, az asszonyok. Amint hallottuk a kötélpályánál, a szállításnál, ahol eddig férfiak dolgoztak, most nők vették át a munkát. Férfi munkaerőhiánnyal küzd az üzem, s ezért volt szükség erre a kényszermegoldásra. Derekasan helytállnak azonban itt is a nők. — cse —