Borsodi Bányász, 1972. július-december (15. évfolyam, 27-52. szám)
1972-09-27 / 39. szám
1912. szeptember 27. Kolányi Béla A néphadsereg napjára PAKOZD EMLÉKEINÉL — 124 év után — A győztesek hangja megcsuklott, s a szélben, ahol a velencei nádas ráhajolt a partra, ifjú katonák és tisztek pihentek örökre, az új hazáért, zászlókkal takarva. — Fényénél nőttek a késői unokák, a kérges kezű tisztes öregek. A régi haza közöttük élt, és kért, míg mögöttük ököl remegett. Koszorúkat fon a hála és kegyelet, Mely Pusztaszerre is ragyog, s Pákozd megújhodt szelleménél, üdvözlünk katonák, tisztek, tábornokok! A jövőt, s jelent, ez új had óvja, hol traktoraink a kalászt szürcsölik, a szerelmet, az utcák békés világát, hol a gesztenyét omlósra sütik. Határainkra ti vigyáztok, hogy nyáron a lázas réteken, újra piros pipacs viruljon, s télen a szürke égből határunk fehér legyen. Százhuszonnéggyel egy szeptember vég után Pákozdra nézve a mára gondolok. Éljenek a pákozdi szellem továbbvivői, Ti mai katonák, tisztek, tábornokok. BORSODI BÁNYÁSZ OCIALISTA SZEFOGÁSSAL £ September 29-e úgy vonult be a dolgozó magyar nép köztudatába, mint a fegyveres erők napja. Ilyenkor természetesen felelevenedik az ünnep történelmi jelentősége. Az iskolás gyerekek is jól tudják mi történt 124 esztendővel ezelőtt. 194S. szeptember 29-én aratta első győzelmét a magyar nép fiaiból verbuvált fiatal forradalmi hadsereg. A győzelem híre futótűzként járta be Európát, s hamarosan kivívta a szabadságszerető emberek rokonszenvét. Olyan forradalmi eszme diadalútjának első mérföldköve volt az a nap, amelynek végső eredményét, csak ma érezzük igazán, szabad hazában. Tisztelet és kegyelet övezi mindenkor a nemzeti jobblétért küzdő hősök emlékét. Ezért választottuk ezt a napot az emlékezés, a szabadság, s a jövőbe vetett forradalmi hit ünnepnapjának. A szocialista Magyarország fegyveres testületének jellegét a társadalom határozza meg. Fegyveres erőink a szocialista társadalom szerves részei, a munkáshatalom védelmének legfontosabb eszközei. Eszménk védelmének biztosítéka a szocialista összefogás. Katonáinkat, rendőreinket, munkásőreinket, fegyveres testületeink valamennyi tagját köszöntjük összeállításunkkal a fegyveres erők napján. Valamennyien tudjuk, hogy ma a harc legfontosabb és legnagyobb területe a gazdasági építőmunka, a haladó eszme mind mélyebb megértése, mind nagyobb körben való terjesztése. Aiépünk kezében fegyver a jyj marxista—leninista ideológia, fegyver a tudomány, s a kötelességtudat, de fegyver az egyszerű szerszám is. Fegyveres testületeinket köszöntjük, akik velünk együtt építik, de ugyanakkor őrzik is vívmányainkat. Testvéri egyetakarással A három Bartók A Sajószentpéteren lakó Bartók famíliában hagyomány a bányászkodás. Az öreg Bartók bácsi ,aki maga is több évtizedet dolgozott a föld alatt, tíz éve halott már, de nyolc gyermeke — négy fiú, négy lány — továbbvitte örökségként a kétkezi munka szeretetét. Bartók Ferenc a legidősebb a fiúk között, ötvenegy esztendős, s csaknem negyedszázada a Bükkaljai Bányaüzem dogozója. Két öccsével 20 esztendeje dolgozik egy brigádban, mindig egy munkahelyen. Jelenleg a berentei akna XV-ös vasvámos frontján dolgoznak. Ferenc 1946-ban lépett be a pártba, s 1959-től tagja a ma őrségnek.. Testvérei később követték. Bartók József negyvennégy éves. Csaknem harmimc esztendővel ezelőtt került kapcsolatba a bányával. Dolgozott a sajószentpéteri II-es aknán, Hariabányán mindenütt együtt testvéreivel. Ő is vájár. A régi párttagok közé tartozik, mindig lelkiismeretesen becsülettel végezte el a rábízott feladatot. Ő 1965- ben lett munkásőr. Bartók Pál harminchét éves. Ő a hetedik gyerek a testvérek között. Minden bizonnyal fivéreitől kapott kedvet a bányászkodáshoz, hiszen 1950-ben amikor beiratkozott a szakmunkásképzőbe testvérei már több éve föld alatt dolgoztak. Pontosan 20 éve került Hariabányába dolgozni. Annak idején Feri bátyja volt a brigadéros. Kilenc évvel ezelőtt lett tagja a munkásőrségnek, s egy évvel később felvették a pártba. Aktív KISZ-múlt áll mögötte, s a Szakma ifjú mestere mozgalomban elért sikeres szereplésével is ismertté tette a nevét. Két fia van akiket munkára nevel, s a haza és embertársaink megbecsülésére oktat. Három testvér együtt a munkában, együtt a harcban, azonos gondolatokkal, naponta helytállva a munka, s az élet frontján. Munkásemberhez, munkásőrhöz, igaz kommunistához illően. Bartók József Bartók Pál - Bartók Ferenc A három Szalánczi Tősgyökeres kazincbarcikai család a Szaláncziéké. Munkáscsalád, melynek fiai 1945-ben elsőként léptek be a pártba — a községi pártszervezet megalapítói, szervezői. ízig-vérig olyan emberek, akik a közösségért élnek, dolgoznak, s ha kell, fegyverrel a kézben is helytállnak. A három Szalánczi testvér — János, József és László — ezt bizonyították be 1956-ban, amikor együtt fogtak fegyvert a munkáshatalom megszilárdításáért, s nem is munkásőrként tevékenykednek a haza védelmében. Az ország gazdagodását pedig jó munkájukkal szolgálják. János és József bányász. László az ÉMÁSZ-nál dolgozik. — Most éppen tízhónapos pártiskolán tanulok, — hallottuk a 42 esztendős Lászlótól, aki a kazincbarcikai Építők útja egyik bérházi lakásában, otthonában kerestünk fel. Felesége, lányai szintén érdeklődéssel olvasgatták a pártiskolai tananyagot, s látszott: a családi légkörben is megszokottá váltak a politikai eszmecserék. Mi oly kis dísztárgyat nézegettünk a tükör előtt. — Moszkvai emlék ...— jegyezte meg Szalánczi László. — Az idén májusban ugyanis tíz napig Moszkvában jártam. Jutalomüt volt a munkásőrségbeli szolgálatomért ... Többféle jutalmat kaptak már bátyjai is. Mindnyájan családos emberek. Szabad idejüket teljesen leköthetné az egyéni élet, a család, de ők sohasem szakadnak el a közösségtől, testvéri egyetakarással tevékenykednek mindenütt. Józefko Józsefnek, a bányász munkásőregység parancsnokának ела véleménye rónk. A három Szaánczi testvért mindenki tiszten és szereti, mert minden körülmény közepette hűek maradtak önmagukhoz és a párthoz, a szocializmus ügyéhez. Mert egyszerűek és szerények. Olyanok,mint a pártunk és népünk érdekeiért harcoló legjobbak, akikre az emberek felnéznek és akiket megbecsülnek. Szalánczi János Szalánczi József Szalánczi László 3 FEGYVERBARÁTSÁG Járőrben együtt a rendőrrel és a katonával. Laczó József felvételei Apa és fia KÁLÓ ELEMÉR az apa, 1945-ben, hazánk felszabadulásának évében került a farkaslyuki bányához csillésnek. Részt vett a háború okozta károk helyreállításában, az élet, a munka beindításában. Aztán dolgos hétköznapok következtek. 1952-ben átkerült Somsályba, s elvégezte a bányaipari technikumot. Közben bekapcsolódott a politikai munkába is: 1951-ben felvették a pártba, majd 1960-ban belépett a munkásőrségbe. 1964-ben csúcstitkárrá választották a Somsályi Bányaüzemben. Lelkiismeretesen végezte a rábízott feladatokat a munkásőrségben is, ezért szakaszparancsnok helyettesi teendők ellátásával bízták meg. Munkája elismeréseként több alkalommal kapott kitüntetést. Kiváló dolgozó oklevelek és jel Káló Zoltán vények, szolgálati érdemérmek, bányászat kiváló dolgozója, miniszteri elismerés és lehetne még tovább sorolni a kitüntetéseket. Káló Elemér még jelenleg is Somsályban dolgozik, a bánya bezárását követő bontási és egyéb munkákat végzi. KÁLÓ ZOLTÁN a fiú a szállítási üzemben autószerelő. Hét esztendővel e előtt kapta meg a szakmunkásbizonyítványt. Ott kerü kapcsolatba az ifjúsági szervezettel is. Két éve lett tagja a munkásőrségnek. — Nem vittek el katonának, ezért úgy gondoltam, jelentkezem a munkásőrségbe. Egyrészt szeretném tovább vinni apám örökségét. Ebbeaz évben felvételem kérem a pártba. Szeretném ha a KISZ lenne az egyik ajánlóm — mondotta. Káló Zoltán jelenleg a szállítási üzem KISZ-alapszenterének titkára. Mikor ott jártunk az FG 50-63-as rendszámú Dutra munkagépet készítette elő az I-es szemlére. Káló Elemér Miről írtak a 48-as krónikások? Előttünk egy vaskos könyv. A magyar szabadságharc története napi krónikákban. Készült 1899-ben, összeállította Kéry Gyula. Források a korabeli sajtóorgánumok: a Pesti Hírlap, a Közlöny, a Hírharang, Kossuth Hírlapja, a Nemzetőr, Hazánk, Életképek, s lehetne tovább sorolni a lapcímeket. Szeptember 25—30-ig terjedő időszak eseményeiből tallózunk. SZEPTEMBER 25, HÉTFŐ: Balázsfalván kaszával és pisztollyal felfegyverezve gyűlnek az oláhok, állítólag népgyűlést tartani. Ugyanoda ment a kormánybiztos több század katonasággal, hogy a netalán támadandó zavarokat elfojthassa. A gyűlés gyanúsnak látszik, mivel tartására engedelem nem kéretett. SZEPTEMBER 26, KEDD. Kossuth ma Kecskemét piaczán tartott beszédet. Szavainak rendkívüli hatása volt, ,.a felrázott, bosszankodásra gerjesztett, majd könnyező, majd fenyegetve zúgó tömeg a beszédét végzett Kossuthot vállain hordozó s megesküvék ellenségei kiirtására”. A fegyverforgató férfiak nagyobb része a tisztviselők, vezérlete alatt tömegesen kelt fel. SZEPTEMBER 27, SZERDA. A Szent Gellért-hegyen több ágyú van fölállítva. Mondják, hogy a visegrádi várba is visznek 20-at az esetre, ha netalán Bécs felől ellenséggel rakott hajókat akarnának Pestre szállítani. SZEPTEMBER 28. CSÜTÖRTÖK. Perczel Antal, nemzetőrségi őrnagy, Baranya megyében Oroszlán, Roth tábornok nodgyászát elfogja. Zsákmány: 189 ezer 600 puskatöltés, 80 fegyveres határőr, s 16 kétlovas szekér. SZEPTEMBER 29. PÉNTEK. Sukorói ütközet. Jellacsics bán (30 ezer ember, s 58 ágyú) Móga m. k. altábornagy jobbszárnyát, hol 3500 emberrel Mühlbock ezredes áll vala, délelőtt 9 és fél órakor Pákozd felől megtámadja, oly czélból, hogy a Velencze-tónak szorítsa. A magyar had azonban bátran megállja a tüzet, s három ízben veri vissza a Krempen-osztály támadását, midőn a Szkoró előtt fölénybe jutott középpel (4500 ember) Holtsche vezérőrnagy is a jobb szárnya támogatására ma múl. A bán ekkor (délután óra) Székes-Fehérvárra viszi. húzódik. Maga túlnyomó elséges erőtől tartva, estére szintén oda hagyja állását s Mtonvásárra vonul. Kitűntek Makk tüzérfőhadnagy és Kohlmann József százados, úgyszintén Ivánka őrnagy, ki vigyázatlanságból foglyul esik.. Veszteség részünkön 8 halott, s 37 sebesült, ч horvát—osztrák részen holt és ' sebesült összesen mintegy 200. SZEPTEMBER 30. SZOMBAT. Somogyban S?.-Győröknél a megyebeli nemzetőrök horvát csapatok ellen csatároznak, s* azokon győzelmet és jelentékeny zsákmányt (210 szekér, több mint 600 ló) vesznek A Nemzeti Színházban a „Mártha” opera került színre.