Borsodi Bányász, 1973. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)
1973-01-03 / 1. szám
4 Három éve: A művelődés szolgálatában Eredményekben gazdag évet zárt a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központ. Az 1969. december 13-án átadott intézmény az évek során nagyot fejlődött, s jelenleg már a szó igazi értelmében a művelődés fellegvára. Az ismeretterjesztő előadásokon, a műsoros szórakoztató rendezvényeken, a játékfilm-vetítéseken és a kis közösségek munkájában mintegy 200 ezer fő vett részt. — Lehetőségeinkhez mérten igyekeztünk elősegíteni a város lakóinak szórakozását, művelődését — mondta Serfőző Sándor igazgató. Nem kétséges: céljukat — öszességében nézve — elérték. Mit is tett az intézmény a kultúra szolgálatában? Vegyük sorra — természetesen csak kivonatosan — az eseményeket. Az oktatást, a tanulást szolgálták a különböző ismeretterjesztő előadássorozatok. Ezek a legkülönbözőbb témával foglalkoztak. Voltak szakmai tárgyú (szocialista brigádvezetők tanácskozása), a politikai ismereteket bővítő, a természettudománnyal és a társadalomtudománnyal foglalkozó, illetve művészeti ismeretterjesztő előadások (Képzőművészet története). Természetesen a témák megválasztásánál messzemenően figyelembe vették a lakosság igényét. Egyébként az intézményben az év során — a TIT-tel együtt — 131 előadást tartottak, amelyeknek közel 12 ezer hallgatója volt. Hasonló célt szolgált a 13 természettudományos filmest (3200 nézővel), az archív filmklub (31 előadás, 4400 nézővel), a különböző tanfolyamok, szakkörök. Az egyéb ismeretterjesztő rendezvények közül első helyre kívánkoznak a kiállítások. A központ szolgált helyéül többek között a II. országos vegyipari képzőművészeti kiállításnak és a szocialista városok I. országos fotókiállításának is. Jellemző a kiállítások közkedveltségére, sikerére, hogy közel 21 ezren tekintették meg a műveket. A művészeti munka két részre osztható. Egyik: a hivatásos művészek által tartott, többnyire nívós színielőadások, komolyzenei hangversenyek, előadói estek. Összesen 139 művészeti rendezvény szerepelt az éves programban. Csak emlékeztetőül: sikerrel léptek fel az intézményben az Állami Déryné Színház és a Miskolci Nemzeti Színház művészei, a Miskolci Szimfonikus Zenekar, valamint ismert beatzenekarok, táncdal- és magyarnóta-énekesek, bábegyüttesek. A művészeti munkát végzők másik ágazatához tartoznak az öntevékeny csoportok. Gondolunk itt elsősorban a gyermek és felnőtt irodalmi színpad, a vonós- és fúvószenekar, a képzőművészeti és iparművészeti körök, valamint a népi tánccsoport tevékenységére. Pozitív jelenség, hogy nőtt a gyermekcsoportok száma. A Kiváló együttes címmel kitüntetett Izsó Miklós képzőművészeti kör 1972-ben is hírnevéhez méltóan szerepelt a kiállításokon. A fúvószenekar és a népi tánccsoport is szép sikereket vallhat magáénak. Kiemelkedő eredménye volt az intézménynek az ifjú Horváth István országos színjátszó fesztivál megrendezése. Az ország 30 legjobb amatőr színjátszó együttese adott itt egymásnak találkozót. A szakkörök közöl a fotó- és a filmkör munkája volt a legeredményesebb. Több díjat nyertek a különböző kiállításokon. A klubok tevékenysége sok kívánnivalót hagy még maga után. Programjukat nem minden esetben tudták megvalósítani, s a látogatottság is rapszodikus volt. Az intézményben több író—olvasó találkozót is tartottak. Ismert írók és költők fordultak meg az intézmény falai között. A politikai nevelés és az irodalmi ízlés fejlesztését célozza a mintegy 80 ezer kötetes könyvtár és a sokféle folyóirat. Elmondhatjuk: Kazincbarcikán szeretik a jó könyvet, szeretnek olvasni. Erre vall a könyvtárba beiratkozottak egyre növekvő száma. A központ vezetősége az éves terveket mindenkor igyekszik az 120 évekhez igazodva összeállítani. Szükség esetén év közben is bővítik a programot. Az igények hívták életre a közelmúltban a bányászklubot, amely a város bányászainak teremt szórakozási, művelődési lehetőséget. Az intézmény vezetőinek előrelátását dicséri, hogy nagy gondot fordítanak már óvodás korú gyermekek ízlésének fejlesztésére is. Ami ennél még érdekesebb, hogy a szülők élnek is a felkínált lehetőséggel, mind többen elhozzák gyermekeiket a meseelőadásokra. Fejlődés tapasztalható a területi művelődési intézmények munkájában is, bár ezek működése még elmarad a várttól. Remélhetőleg ebben az évben előre tudnak lépni, összegezve megállapíthatjuk: a kazincbarcikai Egressi Béni Művelődési Központ — a még meglevő hiányosságok ellenére is — jól betölti szerepét, eredményesen tevékenykedik a kultúra szolgálatában. Kolaj László Bírál az objektív Az elmúlt héten Bánszálláson jártunk. Az anyag és áruforgalmi osztály szomszédságában figyeltünk fel az első befagyott csapra. A fagyott földből „kikunkorodó” cső még csak nem is szuszogott, amikor jobbra-balra csavargattuk a zárószerkezetet. Amikor a környéken járó-kelő bennszülöttek észrevették fotós kollégám tevékenységét, közelebb jöttek. Ezt aztán lefotózhatja nyákon is. Ugyanis sok esetben akkor sincs elég vizünk. Most meg befagyott valamennyi kút. Hiába is takargatnánk be kóccal, rossz pookóccal. Arra a kérdésre, hol szereznek vizet, ali-alig tudtak válaszolni. Ki innen, ki onnan. Pedig a vízre mindenütt szükség van. — ez—sy — BORSODI BÁNYÁSZ Labdarúgó NB 111. 1972—73 év őszi állása ÉSZAKI CSOPORT Hiba nélkül. A Mákvölgyi Bányaüzem Alberttelep I. aknájánál korszerűen gépesített fogadótér üzemel. A csillák felhúzását, illetve leengedését Gál István, Tahi Jánosné és Slezsák Jánosné végzi. Valamennyien egy szakba járnak, s délelőttönként kell azt a szenet kiszállítaniuk, amit az előző nap délutános és éjszakás bányászai termeltek. Megállás nélkül érkeznek a csillék. A szállítópálya akkor áll csak le néhány percre, ha valahol üzemzavar keletkezik. Naponta 700—800 csillét kell fogadniuk. Ilyen munkatempó mellett igazán elképzelhető, hogy evésre csak akkor jut idejük, ha a 10 tagú brigád valamelyik tagja helyettesíti őket. A három dolgozó munkahelyén számtalan baleseti veszélyforrás rejlik. Egy hibás mozdulat, egy rossz csillekapcsolás, egy vigyázatlan lépés, és már kész a baj. Tudják ezt maguk is, és munkafegyelmüknek köszönhető, hogy egy éve ezen a munkahelyen nem történt baleset. Baleseti krónika " • v " Még az elmúlt év krónikájához tartozik az a két baleset, amelyet ismertetünk olvasóinkkal. Közös jellemzőjük: mindkettő az Egercsehi Bányaüzemben történt. Barkóczi Tamás csillés az I-es akna külszínén az üres oldali láncpályához volt beosztva. Munkaterületét engedély nélkül elhagyta és az aknaházban segített a kasról lehúzni a szénnel telt csillét. Egy alkalommal úgy húzta le, hogy az oldal peremét fogta meg a csillének. Ezzel jobb kezének első ujja a kapuvezető vashoz simult és ezáltal az első ujjpercét le kellett vágni. A bekövetkezett baleset egyedüli oka, a szabálytalan munkavégzés halmozása volt. Barkóczi Tamás az első hibát ott követte el, hogy megbízás nélkül ment az aknaházba dolgozni. Másodszor: sem kioktatva, sem felkészítve nem volt a kas melletti munkára. Harmadszor pedig —, s talán ez a legsúlyosabb vétsége —, nem a kiképzett fülnél fogta meg a csillét. A szabályok sorozatos megsértése végül is súlyos balesetet okozott, és szomorú tapasztalattal szolgált Barkóczi Tamásnak. Ha figyelmesebb lett volna... Az északnyugati harántvágat s a balnyilamban dolgozott Füredi Imre szállítócsillés. A szállítás megkezdésekor az alsó kapcsolótéren volt, s nem vette észre, hogy az égjükt csille leakadt a vontatókötélről. Nem figyelt fel arra sem, hogy a visszaszaladó pályakocsi mindinkább megközelíti. Elugrani sem volt ideje, végül a csile olyan súlyosan megsértette, hogy 18 napi ápolásra szorult. A szabálytalan munkavégzés miatt bekövetkezett balesetet a sérült figyelmetlensége okozta. Figyelmestül, gondosabb munkavégzéssel elkerülhette volna. Ehhez csupán az ÁBSZ 4. fejezet 21. paragrafusai kellett volna betartania. Ez a rész kötelezően előírja: a szállítás megkezdése előtt át kell vizsgálni a sínpályát, a vonókötelet, a kapcsolószerkezeteket. Ha Füredi Imre mindezt szem előtt tartja, figyelmét semmiképp sem kerülheti el, hogy a vonókötélről hiányzik a kikapcsolódást megakadályozó szerkezet. A felületesség, a hanyagság íme ismét egy bányász sérülését okozta. „Megállni a lejtőn!” Évekkel ezelőtt az Ormosbányai Bányász labdarúgócsapatáról, mint jó NB I1-es együttesről emlékezhettünk meg. Az utóbbi évek kedvezőtlen eseményei azonban megindították a „lavinát’, és az NB II-ből történt kiesés után az NB III. sem kecsegtetett sok jóval. Rövid ideig tartó „megkapaszkodás" után ettől az osztálytól is búcsút kellett venni az ormosbányaiaknak, és jelenleg a megyei I. osztályban küzdenek. A szép múltra jó visszaemlékezni, de a jelen és a jövő útja fontosabb ennél. Ezen a úton pedig nemcsak képletes „figyelmeztető táblák” vannak — megállni a lejtőn — felirattal. Megállni a lejtőn! KívánOrmosbányai Bányász Sportkör ugyanis szeretné végre bánya labdarúgó sportéletével, és egyben „megállni a lejtőn” célkitűzés, illetve a jobb szereplés is tématárgy volt. A két ormosbányai vezető véleményének lényege a következő : — Volt a sportkör labdarúgó szakosztályánál egy olyan elképzelés, hogy szellemében és összetételében is teljesen új csapat kialakítására törekedjünk. Ennek keretén belül a fiatal játékosok csapatba építése, valamint újabb tehetséges helyi fiatalok felkutatása volt a cél. A javuló csapat- és közösségi szellem pozitív eredményéhez csatlakozik, hogy sikerült a fiatalítás, amit bizonyít, hogy a mezőnyjátékosok közül az egyetlen fogság és egyben célkitűzés. Az idősebb 25 éves, a többi pedig ennél fiatalabb, sőt a 20 éven aluliak száma 7 fő. elérni, hogy a sok gondból A csapat a megyei I. oszkevesebb legyen, növekedjen tályban a 12. helyen áll. A a csapat szereplésével kapterv a tervezett teljesítmény csolatos megelégedettség, és alatt maradt, mivel eredeti , alacsonyabb osztályban helyezési célkitűzésünk szóugyan —, de a dicsérő jelzők mint az első tíz hely valamene maradjanak el. lyikére vártuk a csapatot. Erről beszélgettünk a csaGyengék az eredmények a pat edzőjével — Krisch Gétáblázaton elfoglalt helyezésával és Farkas Lajos szaksünk bizonyos mértékig csaosztályvezetővel. Jódás, hiszen a megyei I. oszMegbeszélésünk során „mértály tudásszintjét tekintve egy NB III-as, majd az NB téktartóan” tértünk ki mindIll-ból kiesett csapat — sparra, ami összefügg Ormoskak szerint — előkelőbb helyre kell, hogy kerüljön, különösen, ha olyan nagy és eredményes labdarúgómúlttal rendelkezik, mint Ormosbánya. Szeretnénk mi magunk is az eredményesebb szereplést, és ez rajtunk nem fog múlni. Reméljük, hogy a két — hajdan sok sikert megért és szívvel-lélekkel küzdő játékos — jelenleg pedig vezető, példamutatása, valamint munkája meghozza a kívánt eredményt és Ormosbánya — legalábbis odahaza — „oroszlánbarlang” lesz az ellenfelek számára. Pál István 1973. január 3. Érdekességek Ш BÁNYALÉTESÍTMÉNY A dél-uráli Malij Kujbaszban megkezdték a Szovjetunió egyik legnagyobb vasérclelőhelyének kiaknázását. BESZÉLŐ SZÁMOK A KGST tagországaiban az utóbbi 20 év alatt összesen 60 millió lakást építettek. SZOVJET ÜTEMBEN Észtországban 1945 óta háromszorosára nőtt az új lakások száma. MODERN AUTÓÚT Hatszáz kilométeres kör alakú autópályát építenek Moszkva környékén. A kereszteződés nélküli műúton mindkét irányban 8—8 sávon áramlik majd a forgalom. Teke NB II. beliíti csoport évivek eredménye 1972.