Borsodi Bányász, 1973. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)
1973-02-14 / 7. szám
4 Jogszabályismertetés Egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről A MINISZTERTANÁCS, valamint a pénzügyminiszter, továbbá az építésügyi és városfejlesztési miniszter rendeletet adott ki az év elején, amelyben az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményekről szóló eddigi jogszabályokat módosították. Az új rendelet a következő lakásépítési formákra terjed ki: a) állami eszközökből megvalósuló tanácsi értékesítésű lakásépítés, b) telepszerű többszintes lakóházépítés, c) egyedi többszintes lakóházépítés, d) családiház-építés. Olvasóink közül bizonyára legtöbben a családiház-építés pénzügyi feltételei iránt érdeklődnek elsősorban, ezért az alábbiakban erről adunk tájékoztatást. Budapesten történő családiház-építés esetében: a kölcsön az építési költségnek legfeljebb 50 százalékáig nyújtható, lakásonként azonban a 100 ezer forintot nem haladhatja meg. A kamat mértéke 50 ezer forint összeghatárig évi 2 százalék, e határ felett évi 6 százalék. A törlesztési idő legfeljebb 25 év. MEGYESZÉKHELYEKEN, városokban, továbbá az építésügyi és városfejlesztési miniszter által meghatározott kiemelt településeken történő családiház-építés esetében: a kölcsön az építési költségnek legfeljebb 50 százalékáig nyújtható, lakásonként azonban a 80 ezer forintot nem haladhatja meg. A kamat mértéke 40 ezer forint összeghatárig évi 2 százalék, e határ felett évi 6 százalék. A törlesztési idő legfeljebb 25 év. Tájékoztatásul közöljük, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kiemelt települések a következők: Abaújszántó, Aggtelek, Bódvaszilas, Borsodnádasd, Edelény, Encs, Gönc, Jósvafő, Mezőcsát, Mezőkövesd, Nyékládháza, Putnok, Rudabánya, Sajószentpéter, Szendrő, Szerencs, Szikszó, Telkibánya és Tokaj. A rendelkezés tehát kizárólag azokra a családiház-építkezésekre vonatkoznak, amelyeket a felsorolt kiemelt községekben építenek. Az itt fel nem sorolt — tehát más — településeken történő családiház-építés esetében: a kölcsön az építési költségek legfeljebb 50 százalékáig nyújtható, lakásonként azonban a 70 ezer forintot nem haladhatja meg. A kamat mértéke 35 ezer forint összeghatárig évi 2 százalék, e határ felett évi 6 százalék. A törlesztési idő legfeljebb 25 év. ELŐÍRJA A RENDELET azt is, hogy családiház-építés az olyan lakóházépítés, amelynek során földszintes, vagy legfeljebb háromlakásos több szintes lakóépület épül. Azok számára, akiknek a lakásT és telektulajdona a külön jogszabályokban meghatározott mértéket meghaladja, de a lakásépítési korlátozás alól felmentést kaptak, csak 6 százalékos kamat mellett nyújtható kölcsön. Abban az esetben, amikor a lakóházépítés vagy vásárlás vállalati kölcsön támogatással történik, arra más rendelkezések vannak érvényben. Ezeket a rendelkezéseket is ismertetni fogjuk olvasóinkkal. U. F. Petőfi Sándorra emlékezünk Az első forduló helyes megfejtése: Írásos kérdés: 1. Sopron, 1839. szeptember 6-án 2. Plebejus 3. Borozó, 1842 május 22-én Képrejtvény: 1. Szabadság, szerelem! 2. Szeptember végén 3. Az Alföld Lóugrásos játék: Az idézet. ..Haza csak ott van, hol jog is van / S a népnek nincs joga.” Az idézett vers címe: A nép. A második forduló kérdései? 1. Mikor ma Petőfi Sándor a következő szavakat Arany Jánosnak? ..Azon vettem észre magam, hogy nagyon kegyvesztett ember leitem.” 2. 1847. március 15-én adták ki először Petőfi Sándor összes költeményeit. Hány példányban? 3. Selmecen milyen társaságnak volt tagja a költő 1838-ban? Értelemszerűen mit fejeznek ki a közölt ábrák? A térképre vonatkozóan: Petőn Sándor 1843—44 telén gyalog ment Debrecenből Pestre. Kérdés: Melyek azok a főbb állomások, amelyek a térképre be vannak rajzolva? A megfejtéseket levelezőlapon 1973. február 24-ig kérjük beküldeni szerkesztőségünk (3501 Miskolc, Ff. 146) címére. Könyvjutalmat nyertek: Buedan Ilona, 3742 Rudolftelep, általános iskola. Hubay Violetta, 3741 Izsófalva, Molnár Miklósné, 3743 Ormosbánya. Erdősor 2/1. AI BORSODI BÁNYÁSZ ]ervek és feladatok Ridolftelepen többet, jobbat LEGUTÓBB MEGÍRTUK, hogy a sportköri élet és sportköri munka ismertetése végett felkértük az elnökségeket, írjanak a versenysportban, valamint a tömegsportban elért eredményeikről, terveikről. Célkitűzésünk ezzel kapcsolatban az volt, hogy az illetékes vezetők, elnökségi tagok mondják el véleményüket, meglátásaikat, nyilatkozzanak terveikről, elképzeléseikről. A kérdések önmagukban is sokat sejtetnek, hiszen tájékoztatást kértünk a terveikről. E heti számunkban a Rudolftelepi Bányász SK részéről nyilatkozó Jáborcsik József leveléből a következőket idézzük: „A sportkörnél 1972-ben egy szakosztály működött, a labdarúgó-szakosztály. A csapat a megyei I. osztályban játszik. Az 1971 72. bajnoki év tavaszi fordulójának megindulása előtt a csapatot a kiesés veszélye fenyegette. Ezért a régi társadalmi és gazdasági vezetők javaslatára új elnökséget választottak a sportkör tagjai. Feladat volt, hogy mind szakmai, mind anyagi téren rendet teremtsen az új elnökség. A CSAPAT ÚJ EDZŐJE ifj. Marczineskó József teljes bizalmat kapott a csapat szakmai irányítására. Sikerült a labdarúgó-csapatnak bentmaradni a megyei I. osztályban. Az 1972/73. bajnoki év őszi szezonjában nyolcadik helyet ért el az együttes. Cél volt, hogy a csapatot fiatalítsuk. Ez sikerült is, 3—4 fiatal játékosnak a csapatba való beépítésével. Az őszi szezonban 50 százalékos teljesítménnyel 15 ponttal ,,gazdagabbak” lettünk. Ez volt a célkitűzésünk, amit sikerült elérni komoly, következetes és határozott vezetéssel. Gazdaságilag is stabilizálódott az egyesület, szeretnének AZ ŐSZI SZEREPLÉS szépséghibája az volt, hogy a hazai mérkőzéseken nem azt hozta a csapat, amit vártunk tőle. Az ősszel itthon elmulasztott 4—5 ponttal az előkelő 4—5. helyen volnánk. Dicséretes viszont a játékosok vidéki helytállása. Az elnökség teljes egészében elégedett a fiatal edző munkájával és továbbra is ilyen lelkiismeretes, következetes szakmai vezetést kér tőle. . 1973-ban az a tervünk, hogy a labdarúgó-csapat továbbra is tartsa a megszerzett szintet, sőt ha lehet lépjen előre a tabellán. Erre minden lehetőség megvan. Igaz hogy 4 fiú januárban bevonult katonának, de az itthon maradt játékosok is képesek a kitűzött cél megvalósítására. TERVEINK KÖZÖTT szerepel, hogy a labdarúgó-szakosztályon kívül 1973-ban beindítjuk — járási szintű versenyen — az asztalitenisz- és a sakkszakosztályokat. Ez a két szakosztály most van alakulóban, a versenyekre való benevezést már elküldtük. Kapcsolataink egyik jellemzője, hogy a sportkör és az MHSZ '^o•osabban kíván együttműködni a lövészsport keretén belül. A sportkör anyagilag kívánja támogatni az MHSZ lövészcsapatát. Tömegsport-tevékenységünk is megélénkült az elmúlt évben. Dolgozóink 22 alkalommal játszottak nagypályás labdarúgó-mérkőzést, és ezek látogatottsága is említésre méltó volt, valamint az, hogy a szocialista frontbrigádok kezdeményezték a mérkőzéseket. Grego János vezetésével 4 esetben szerveztünk kerékpártúrát Aggtelekre, Tornaszentandrásra, Szelcepusztára és a Rakacai tóhoz. Itt főleg a fiatalok vették ki részüket, esetenként 40—50 fő ült kerékpárra. 1973-ban folytatni kívánjuk a tömegsport-tevékenységünket a ’72. évben megkezdett úton és a vállalati szakszervezeti bizottságtól kapott anyagi támogatást szeretnénk eredményesen felhasználni a dolgozók szórakoztatására, sportoltatására.” MINDEZEKBŐL KITŰNIK, hogy Rudolftelepen többet, jobbat szeretnének a sportélet különböző területén. Erről nemcsak beszélnek, írnak, hanem tesznek is érte a rudolftelepi sportkedvelők. Pál István Országos minősítő ökölvívó-bajnokság Sajószentpéteren rendezték meg az elmúlt héten az első és másodosztályú országos minősítő ökölvívó bajnokságot. A nevezettek között ott voltak a sajószentpéteri bányász öklözői is. Sajnos a bányászversenyzők már a selejtezőben „kiperegtek”, s így a vasárnap sorra kerülő döntőket nélkülük bonyolították le. Képünkön a petőfibányai Juhászt látjuk a győzelem kihirdetésekor. , Laczó felv. 1973. február 14. Baleseti krónika HA A SZABÁLYOKAT BETARTOTTA VOLNA... A 125-ös számú anyagmentő brigád tagjaként dolgozott Szabó Lajos I. a farkaslyuki déli bányamező III-as ereszke 8-as nyílásában. 1973. január 4-én, a TH-ívvel biztosított, folyamatos szállítóberendezéssel felszerelt vágatban kaparóbölcsőt szállítottak. Hogy munkájukat könnyítsék, a laza talajra deszkát fektettek le, és azon vonszolták a bölcsőt. Szabó Lajos gyámvasrúddal is segített magának,mikor a gyámrúd a laza talpon megcsúszott, és jobb karján sebet ejtett. A jegyzőkönyv megállapítása szerint a baleset oka a szabálytalan munkavégzés volt, mivel a sérült az emelővassal szemben állt. Szabó Lajos ezzel tulajdonképpen az ÁBESZ IV. fejezet, II. függelék 4. pontjának 13. alpontját sértette meg. Sérülése következtében 13 napig betegszabadságon volt. AZ OMLASZTÁS VESZÉLYEI Haraszti Imre, az Ormosi Bányaüzem vájára 1964-től dolgozik jelenlegi beosztásában. Január ötödikén a Feketevölgy II-es aknai front középső szárnyára osztották be, amely 2800-as Valent-típusú acéltámmal és SVG—02-es süveggerendával volt biztosítva. Haraszti Imre, mint omlasztási csoportvezető, munkatársaival a középső szárnyi villánál végeztek omlasztást, amikor az egyik süveggerenda csapszegét kiütötte, a süvegről hirtelen levágódott a bélésdeszka és bal fülén vágott sebet ejtett. A baleset körülményeinek kivizsgálását nehezítette, hogy a helyszín mást mutatott, mint a sérülés pillanatában. Annyit sikerült megállapítani, hogy az omlasztásra került süvegsor elmozdult, és a megnövekedett sortávolság miatt pattanhatott le a deszka. Ezzel együtt nem történt volna meg a baleset, ha a sérült nagyobb figyelemmel, a szabályokat betartva végzi felelősségteljes munkáját. Haraszti Imre az ÁBESZ III. fejezet II. kiadás 75. paragrafus 10. bekezdésének megsértése miatt egy hétig betegállományban volt. Itt a farsangi Bizonyítja ezt az is, hogy 17-én szombaton este 8 órától nagyszabású farsangi mulatságot rendeznek az Ormosbányai Művelődési Házban. A jó hangulathoz a zenét a budapesti Quadrofon beat és az ormosi népi együttes szolgáltatja. A belépődíj 14 forint lesz és a szerencsét várók 2 forintért tombolát is vehetnek. „Nem hálátlan munka h arminchetedik éve dolgozik a bányaiparban. Most ötvennégy éves. A Szuhavölgyi Bányaüzem üzemrendésze. — Szinte gyermekfejjel kezdtem dolgozni. Voltam csillés, segédvájár, vájár... Igazán ismerheti tehát a bányászkodás minden „csínját-bínját”, s ezzel együtt természetesen nehézségeit is, de elsősorban nem ezekről beszél.Amikor az életéről kérdezzük, az adatait nem szívesen sorolja. Úgy érzi, hogy a személyisége, az egyéni sorsa nem lényeges. A munka, az más. Az a fontos. Az a legfontosabb. Legalábbis így van ezzel az olyan ember, akinek szíve szerint való a munka, aki örömét találja benne. Kovács István pedig úgy beszél róla, hogy szavaiból kiérződik öröme: — Függetlenített üzemrendészként 1963-tól dolgozom, de aktivistaként már a korábbi években is végeztem ilyen munkát. Ő adja az örömet az üzemrendészkedésben? Hiszen a kívülálló többnyire úgy látja, hogy hálátlan feladat: leleplezni a társadalmi tulajdon ellen vétőket, akik gyakran „körömszakadtáig” tagadnak és szidják a rendészeket. Vagy: felelősségre vonni a munkafegyelem, a közrend ellen vétőket... — A rendészmunkának nem ezt a hálátlan részét kell nézni — mondja Kovács István. — Hanem azt, hogy az üzem értékeit, valamennyiünk közös vagyonát védjük. S ezenkívül nevelő, tudatváltoztató tevékenységünk is van ... f,s erről már nagyon p. szívesen beszél Kovács István. Így csak olyan ember tud beszélni, aki valóban magáénak érzi az üzemet, s egyben felelősséget érez embertársai sorsáért, még gondolkodásmódjáért is. Ezt így fogalmazta meg: — Azt szeretném, ha mindenki úgy gondolkodna, mint az a 70 társadalmi üzemrendészünk, aki sok szempontból igen nagy segítséget ad az üzemnek. Egy adatot is mond: tavaly például a társadalmi aktívák 117 jelzést adtak. Vagyis: 117 olyan esetet jelentettek, amely társadalmi tulajdon elleni vétséget, munkafegyelmi sértést, vagy közrend érdekében történő ügyet jelzett. Sok esetben forintban is kifejezhető, hogy mit mentenek meg a jelzésekkel, de a fő érték sokkal több a mi munkánkban ..ovács István olyan eseteket is tud sorolni, amelyek után a megtévedt emberek megváltoztak. Megértették, hogy közös vagyonuk, munkahelyük elleni vétségüket lényegében saját maguk ellen követték el... A megértés persze nem megy könnyen. Gyakran sok-sok meggyőző szó kell hozzá. Kovács István ehhez is ért. Évek óta sok-sok ember között megfordult már. Tömegszervezeti, társadalmi tevékenységét sokan ismerik és sokra értékelik. 1948-tól párttag, most az üzemi pártbizottságnak is tagja. A munkásőrségben pedig alapító tag. Kovács István