Borsodi Bányász, 1973. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)

1973-03-21 / 12. szám

ЭТ [UNK]. március 21. BORSODI BÁNYASZ Mi vil­ hun­ az első negyedévben Előzetes számvetés Feketevölgyön Már csak két hét van hátra az első negyedévből. Az üzemekben ezekben a napokban számot vetnek: mit si­került megvalósítani eddig a tervekből? A kollektívák ugyanakkor előre is tekintenek, latolgatják, mi várható az első negyedévben? Mi is leültünk hát Bertalanffy Bé­la aknavezető főmérnökkel, hogy elkészítsük Feketevölgy két aknájának előzetes mérlegét. Márciusi« 3345 tonna Az aknavezető főmérnök először a terveket ismertet­te. Elmondta, hogy az I-es és II-es akna napi termelési elő­írása januárban 1750 tonna volt, amely februárban 1880 tonnára növekedett. A már­ciusi követelmény még az előző hónapitól is több 18 ton­nával. Hogyan zárták az első két hónapot? — A várakozásnak megfe­lelően — adóssággal — fejel­te az aknavezető. — Bár­­mennyire is furcsán hangzik, de számítottunk arra, hogy januárban és februárban nem tudunk­ eleget tenni a ter­vünknek. Nos, előrelátásunk valósnak bizonyult és márci­ust 3345 tonna lemaradással kezdtük. Ismeretes, hogy az I-es ak­na ötös telepi nyugati bánya­mezejében január végén he­lyezték üzembe a fletcheres frontot­­ Közel két hónapon át az úgynevezett provokációs fejtés alig hozott valamit a konyhára. Igaz, nem is a tel­jesítményen volt a hangsúly. Tény viszont, hogy a kísérle­tezés is hozzájárult az akna gyenge eredményeihez. Azt Február közepén — a kifu­tott IV 5-ös fejtés helyett — új tömegtermelői munkahely kezdte meg a termelést a né­gyes telepben. Csak­hogy a KM-es front egy héten át csak küszködött a négyes te­lepi keresztvágat rendkívül rossz állapota miatt. A vága­tot kihajtása óta már több ízben is át kellett dolgozni. Amilyen nehéz volt viszont az indulás, olyan fényesen sikerült a folytatás. Február 23-tól a front kiemelkedő eredményeket produkál. Sok a kieső műszak Az első két hónap lemara­dásának­­ más okai is voltak. Ezek közé tartozik, hogy a fletcheres fronton, kezdettől, vetők nehezítik a munkát. Egy időben négy vető is hú­zódott a homlokra, közel me­rőlegesen. A víz a vetők síkja mentén beszivárog a frontra. Helyenként három Bibó típu­sú szivattyú is üzemelt a fronton. A lég- és szállító vá­gatban felgyülemlő vizet is el kell vezetni. Ezek a mun­kálatok pedig időkiesést és termeléscsökkenést okoznak. A fejtés szállító vágatában levő átfedő kaparó is gyakran meghibásodott. Ennek oka a földnedves szénben keresen­dő. Az anyag betapadt a gép tengelye alá­ s üzemzavaro­kat idézett elő. Az akna veze­tői a gondon úgy segítettek, hogy a berendezést kicserél­ték Sámson típusú láncosvon­szolóra. Ezzel gyakorlatilag üzembiztossá vált a szállítás. — A szállítási kapacitás növelésére is feltétlenül szük­ség van — folytatta az aknavezető. — Ahhoz, hogy a szakonkénti 600—620 csil­lét biztosíthassuk, négy villa­mos mozdonyt kell üzemel­tetnünk. A negyedik beállítá­sára hamarosan sor kerül. A főmérnök megemlítette, hogy évek óta nem volt an­­­nyi beteg az akna dolgozói között, mint az elmúlt két hónapban. A tavalyi 7,6 szá­zalékkal szemben januárban 9,4, februárban 11 százalék volt a betegség miatt a ter­melésből kiesett műszakok száma. Megfigyelhető, hogy nőtt a balesetek gyakorisága. Különösen a figyelmetlenség, a nem eléggé körültekintő munkavégzés játszik ebben nagy szerepet. Elsődleges a minőség A januári és a februári mérsékeltebb eredmények után Feketevölgy március el­ső felében nemcsak bepótolta a lemaradást, hanem némi előnyt is szerzett. A 125 szá­zalékos időarányos tervtelje­sítés a KM-es front érdeme. Az előrehaladási sebesség 4,5 méter, a csákányos teljesít­mény pedig 18 tonna. A két akna napi termelése mosta­nában 240—270 vagon között váltakozik. Az aknavezető főmérnök szerint negyedéves szinten 104 százalékos terv­teljesítés várható, ami mint­egy 5100 tonna plusz szén­nek felel meg. Mi várható minőség vonat­kozásában ? — Úgy tűnik, ezen a téren sem lesz gondunk. Ez pedig főleg az ötös telepi szénnek köszönhető. Ahogyan nőtt a fletcheres front termelése, úgy javult az akna , szenének minősége. A fűtőérték februárban, ja­nuárhoz viszonyítva — 18 ka­lóriával változott. Ugyancsak pozitívan változott a darabos szemhullási arány is, mely egy mérés során — igaz, csak az ötös telepi szénben — 58,5 százalék volt. A minőség ter­mészetesen megmutatkozik az önköltségben és az árbevétel­ben is. — Az önköltség várhatóan a tervezett 274 forint körül alakul majd — mondta az ak­navezető. — Az árbevétel kedvezőbb lesz a várttól. A gazdaságosság érdekében azonban sokat kell még ten­nünk. A jövőben még nagyobb gondot kívánnak fordítani a minőségi termelésre. Azt ter­vezik, hogy a prémiumok és a jutalmak kifizetését e na­gyon fontos szemponttól te­szik majd függővé. Előre tekintenek Feketevölgy vezetői a je­lenben is a jövőre gondolnak. Az első negyedévre 2405 mé­ter vágatfolyosó elkészítését tűzték ki célul. Előrelátható­an — Ha csak minimálisan is — elmaradnak a tervezet­től. Ez viszont korán­ts­em hátráltatja a festéselőkészí­tést. Az I-es akna jövőjét is befolyásoló ötös tele-­ feltá­rásán jelenleg 4 darab F-tí­­pusú gép is dolgozik. A gépek teljesítménye az idén jóval több a tavalyi átlagon­­ál. A jövő eredményeinek ja­vítását célozza a március el­sejével bevezetett körletesítés is. Feketevölgy most öt — köz­tük három bányabeli — kör­letre oszlik. Az I-es aknában különválasztották a négyes és az ötös tele­t. Az akna és az üzem vezetői az intézke­déssel elsősorban a munka­­szervezés javulását szeretnék elősegíteni. Szükség is van erre, ugyanis Feketevölgynek a második negyedévben na­ponta átlagosan 1987 tonna szenet kell termelnie. — kolaj — Г 3 Szociálpolitikánk és a társadalmi juttatások­­ MÁR A NEGYEDIK ötéves tervben érvényre jutottak azok a szociálpolitikai, s ezen belül a társadalmi juttatások fejlesztésére irányuló javas­latok, amelyeket a dolgozók szükségleteinek és a népgaz­dasági helyzet figyelembevé­telével, a szakszervezetek fo­galmaztak meg. Az elmúlt években a terveknek megfe­lelően valósultak meg szo­ciálpolitikai céljaink, ame­lyek jelentős mértékben nö­velték dolgozóink szociális biztonságát, javították ellá­tását. Többek között sor ke­rült a kötelező betegségi biz­tosítás további kiterjesztésé­re, s most már a lakosság egésze részesül társadalom­biztosítási ellátásban. AZ EGYEDÜLÁLLÓK, a három- és többgyermekesek családi pótlékját gyermeken­ként 100 forinttal felemelték. Ez 280 000 család 700 000 gyermekét érinti. Az ezzel járó évi 860 millió forintos juttatás javította a nagycsa­ládosok gond­jait. A nyugdí­jasok helyzetén segített fog­lalkoztatásuk módosítása, to­vábbi eredmények a nyugdíj alapjául szolgáló bér kiszá­mításánál a munkaviszony­ban eltöltött utolsó 5 évből a legkedvezőbb 3 év számí­tásba vétele, a korkedvez­mény további kiterjesztése. Határozat született a csök­kent munkaképességű­­ dolgo­zók rehabilitációját elősegítő további intézkedésekre is. A gazdasági reform bevezetése óta a szociális kérdésekben nagyobb a vállalati szak­­szervezeti szervek lehetősé­ge, hatásköre a helyi adott­ságokat figyelembe vevő össztevékenységre. Vállala­tunknál a kollektív szerződés tükrözi azt a gondoskodást, amely a különböző mun­káscsoportok problémáinak enyhítését, megoldását szol­gálja. Ezeket szakszerveze­tünk a maga sajátos lehető­ségeivel kiegészíti és támo­gatja. Különös figyelmet for­dítunk a nagycsaládosok, gyermeküket egyedül nevelő anyák, idősek, csökkent munkaképességűek helyzeté­nek javítására, az üzem­­egészségügy színvonalának emelésére, a gyermekintéz­mények bővítésére, a lakás­gondok enyhítésére. SZAKSZERVEZETI szer­veink döntése alapján az 1972-es évben 1 189 373 Ft segély lett kiutalva a jóléti keret terhére. E pénzügyi alapból segélyeztük nőna­pon, anyák napján és az év­ végén a gyermeküket egye­dül nevelő anyákat, baleset által elhalt dolgozók hozzá­tartozóit. A szociális segé­lyen kívül szakszervezeti szerveink 526 066 forint szak­­szervezeti segélyt fizettek ki, a nehéz szociális körülmé­nyek között élő tagok részé­re, valamint szülés és halá­lozások esetében. Anyagi le­hetőséget biztosítottunk a be­teg dolgozók meglátogatásá­ra, gyermeknapi, nőnapi megemlékezésekre. Ilyen irá­nyú kiadás 165 000 forintot tett ki. A vezetőkkel való közös gondolkodás eredményekép­pen vállalati forrásokból 1380 eFt-ot fordítottunk óvo­dai férőhelyek bővítésére, 489 eFt-ot lakásépítés támo­gatására. Üdültetési mun­kánknál fontos feladatnak tekintettük, hogy a SZOT- jegyek csökkenő tendenciája mellett — ami a létszám­­csökkenésből adódik — nö­veljük a vállalati beutalás lehetőségét. Amíg SZOT-be­­utalóval 1196 fő felnőtt és 214 fő gyermek vett részt az üdültetésben, vállalati üdü­lőben 3887 fő felnőtt és 1422 fő gyermek­ nyert beutalást. A vállalati üdülők üzemelte­tésére és felújítására 1972- ben 2932 eFt-ot biztosítot­tunk. Említést kell tennünk azokról a természetbeni jut­tatásokról (munkaruha­, ét­kezési, autóbusz, szállítási költségek), amelyeknek össz­értéke 32 631 eFt volt az el­múlt év folyamán. A TÁRSADALOMBIZTO­SÍTÁSI szolgáltatások pénz­­beni értéke között kiemel­ten magas a táppénz össze­ge, 41 160 eFt. Anyasági, gyermek, temetkezési segély­re, útiköltségre, családi pót­lékra 33 588 eFt lett kifizet­ve. Az elért eredmények mellett azonban szólnunk kell a problémákról is. Köz­tudott például, a magas és emelkedő táppénzes állo­mány és ennek kedvezőtlen hatása a termelésre, a gaz­dasági eredményekre. A magas táppénzkiadás egyrészt az emberről való messzemenő gondoskodást bizonyítja betegség esetén. Másrészt a táppénzes napok számának emelkedésében, a fegyelmezetlenségek és laza­ságok is közrejátszottak. E megállapítás akkor érzékel­hető legjobban, ha ismereté­ben vagyunk, hogy a nyugdí­jaztatási intézkedéseink alap­ján évente 350—360 beteg, csökkent munkaképességű dolgozó került rokkantsági nyugdíjba. A FENTI megállapítás szükségessé teszi, hogy szak­­szervezeti szerveink a dolgo­zók érdekében az eddigieknél hatékonyabb befolyást gya­koroljanak a gazdasági veze­tőkre, a munkahelyi szociális ellátás további javításáért, de hatékonyabb befolyást gyakoroljanak a szocialista brigádmozgalom erejével a kis számú, magukról megfe­ledkezett dolgozók felé is a fegyelmezett munkavégzésért. A szociálpolitika — éppen a sokrétűségéből adódóan — igen komplex tevékenységet, egységes szemléletet és ru­galmasabb munkamódszere­ket, igényel. Szakszervezeti szerveink ennek ismeretében a jövőben még jobban töre­kedjenek arra, hogy a meg­oldásra váró kérdéseket sok­oldalúan, összefüggéseikkel vizsgálják és ilyen módon kezdeményezzenek intézke­déseket, alakítsák ki ez irá­nyú sajátos teendőiket. A SZAKSZERVEZETEK megtisztelő feladata a dol­gozók szociális helyzetének állandó javítása. Ez azonban a gazdasági helyzetünk függ­vénye. Ezért politikai felvi­lágosító munkánkban meg kell értetnünk: további elő­rehaladásunk feltétele, tár­sadalmi tevékenységünk ha­tékonysága, a vállalati nép­­gazdasági céljaink teljesítése. PERECZ JÓZSEF tizennégy a bányában. Most 37 esz­tendős. Egészséges, jó kedé­lyű és nagyon józan gon­dolkodású ember Csorba József. — A föld alatt dolgozom a legelső műszakomtól kezdve. Most a feketevölgyi II-es akna frontján Imre Lajos szocialista brigádjában te­vékenykedem. Vájárként is a Szuhavölgyi Bányaüzem­nél kezdtem a munkát, ak­kor még Kurityánban. 1959- ben kerültem az ormosi TV. aknához, majd ennek bezá­rása után 1966-ban Felső­nyárádra, aztán Fekete­völgyre. I Ито [UNK]rn ennyit mond luui­rcu munkáséleté­ről, a termelésben való részvételéről. Merthogy az érdeklődök most másra kí­váncsiak: hogyan lett Zu­­bogy községben pártalap­­szervezeti titkár? Elöljáró­ban azonban csak el kell mondania bányabeli mun­káját, mert ott, a föld alatt, bányásztársai között for­málódott olyan emberré, akiben most már nagyon sokan megbíznak. Sőt, aki­től most már nemcsak a munkahelyén, hanem az ezer lelkes Zubogy község­ben is bárki bizalommal kér tanácsot, segítséget. — Az ifjúsági szövetség­ből 1954-ben kerültem a párt soraiba, — folytatja „önéletrajzát". — Z­ubogy­­ban születtem, most is ott lakom, s onnan sokan já­runk dolgozni Feketevölgy­re. Közöttünk sok párttag van. Tavaly júniusban nagy meglepetés ért. Azt kérdez­ték tőlem az elvtársak, hogy elvállalnám-e a köz­ségi pártalapszervezet tit­kári teendőit? Először azt mondtam: „szép megbíza­tás, de én ezt nem válla­lom”. Nyomban megkér­dezték, hogy miért? Nehéz ezt megfogalmazni úgy, hogy visszásnak ne hasson. Valahogy úgy mondtam a választ, hogy nem érzem magam méltónak rá. Tulaj­donképpen így is volt: po­litikai képzettséget nem sze­reztem meg, s bár szívvel­­lélekkel kommunistának ér­zem magam, sohasem gon­doltam vezető tisztségre ... Beszélgetésünk „színhelye”: Miskolc, Tizes­­honvéd utcai pártiskola, ahol Csorba József a há­romhónapos tanfolyam egyik hallgatója. Mert mé­giscsak vállalta a szép megbízatást, elfogadta a zubogyi párttagok bizal­mát. S hogy bővíthesse, gazdagíthassa politikai is­mereteit, neki is „módja nyílt a tanulásra. — Szükségem is van a minél nagyobb tudásra, hi­szen most már nagyon sok­féle és sok korosztályú em­berrel törődöm . . . —, s lát­ható örömmel sorolja: a községi alapszervezetben ugyan zömmel nyugdíjasok vannak, de igen jó a kap­csolatuk a fiatalokkal. A tanács épületében levő, szé­pen berendezett párthelyi­ség mellett van ugyanis az ifjúsági klub. — Ezt tavaly ősszel léte­sítettük, társadalmi munka segítséggel. Szereztünk a fiataloknak olajkályhát, le­mezjátszót, van televíziónk, sokféle újságot járatunk. A klubvezető Elek Éva jó programokról gondoskodik. Csorba József már egy 40 tagú községi alapszervezet titkáraként ajánlhatja fel a lányok-fiúk segítségét szá­munkra, a pártalapszerve­zet számára és a tanácsnak 4 tanácsot nelenül említi. A zubogyi párttit­kár ugyanis igazán jó kap­csolatban van a tanáccsal: a közelmúlt napjaiban je­lölték tanácstagnak is. — A jelölő gyűlésen a la­kosság sok kívánságát fel­jegyeztem. A legfontosab­bak? Az útjavítás és a te­lekosztás, s a telekosztás­ról szintén tudok jó hírt mondani: tavasszal a köz­ségben 40 családi ház épí­téséhez adnak telket. Воду igényel-e ennyit a lakosság? Lesz-e rá „anyagi fedezet”? Csorba József erről is örömmel be­szél: — Éppen a múltkor néz­tem meg a ragályi postán (Zubogy egyébként közi­gazgatásilag Ragályhoz tar­tozik), hogy csupán a pos­tai takarékbetétkönyvekben a zubogyiaknak 3 millió forintjuk van!... !Sem szegény k ° Zhlt Zubogy. S ahogy a párt­­titkár mondja, a szegény­séget pedig itt is nagyon jól ismerték. S a szegény­ségen változtatni csakis a társadalom megváltoztatá­sával lehetett. Ezt ő is bi­zonyíthatja saját sorsával, életével. Az elmondottakon kívül mintegy dokumen­tumként mutatta szép, szí­nes fényképeit családi há­záról, feleségéről, kislányá­ról. S „kommentárként” még arról beszélt, hogy az egyéni és társadalmi ér­dek összhangjának helyes­ségét ma már Zubogyon is egyre inkább értik ... R.A. VVállaltam a szép megbízatást” Csorba József Kimagasló eredmények Lila-aknán Régen értek már az EU-­­aknaiak olyan kimagasló eredményeket, mint az el­múlt hónapokban. Januárban és februárban összesen 106,5 százalékra teljesítették ter­vüket és tervein felül 4500 tonna szenet termeltek. Ho­gyan érték el ez­t a kiemel­kedő sikert? A kérdésre Her­­voly Béla aknavezető fő­mérnök válaszolt.­­ Ez főleg a fletcheres frontiaknak köszönhető. Át­lagos előrehaladási sebesség napjainkban is közel három méter, a csákányos teljesít­mény 15,6 tonna. Az aknavezető főmérnök még elmondta, hogy az ered­mények alakulásához hozzá­járult az év elején végrehaj­tott munkaszervezés is. Bi­zonyos áttelepítéssel növel­­­ték az improduktív létszámot. Ennek ellenére is munkaerő­hiánnyal küzdenek. Min­degy 32 dolgozóra lenne szükségük ahhoz, hogy kitelepíthessék a fejtéseiket. A közelmúltban az északi 4-es számú kézi fronton — egy mészkőköD miatt — át­állást kellett végrehajtaniuk. Ezt megelőzően új induló vágatot készítettek. A kény­szerből elvégzett átállás miatt sok-sok tonnával csök­kent a­ termelés.

Next