Borsodi Bányász, 1973. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)

1973-03-28 / 13. szám

V 2 M Pormentes szénbánya A Kelet-Szibériában mű­ködő cseremhovói szénme­dence bányáiban nincs por. Speciális locsoló és nedve­sítő rendszert vezettek be itt, és minden fejtésnél új, hatékony szellőző berende­zéseket szereltek fel. A Szovjetunió valamennyi bá­nyájában működő kvarc- és hőbesugárzó - állomások 24 órán keresztül dolgoz­nak. A munkások közvet­lenül a bányában meleg ebédet kapnak, nemkülön­ben ingyenes védőételt is. Távirányítású fejtőkombájn Nemrég ért véget egy távirányítású fejtőkombájn próbaüzemeltetése a Do­­nyecki szénmedence egyik bányájában. A kombájn elektronikus készüléke se­gítségével program szerint végzi föld alatti munkáját, miközben kezelője távo­labb, a fejtés pormentes zó­nájában tartózkodik, s nincs kitéve káros vibráció­nak sem. Az új technika meghonosítása a szovjet szénbányászat fő fejlődési irányát képezi. Д bányaüzem A kovdorszki Zseleznij Ércbányászati és Dúsító­kombinát egyik külszíni fejtésén — önálló üzem­egységében — szolgálatba állították a legújabb — Kar­­jer—2 elnevezésű — auto­mata irányítási rendszert. Ez sokkal korszerűbb, mint elődei, amelyek a Kola­­félszigeten, más bányákban üzemelnek. A Karjera 2 lényegesen csökkenti a gépek és be­rendezések állásidejét, át­csoportosításukat a külön­böző munkahelyekre a leg­ésszerűbben végzi. Beveze­tése évente 100 ezer rubel megtakarítását teszi lehe­tővé a Zseleznij bányában. Hogyan áll a verseny 1973. III. 23-10 BORSODI SZÉNBÁNYÁK: 1. Bükkaljai Bü. 110,1% 2. Ormösi Bü. 105,0% 3. Szuhavölgyi Bü. 101,5% 4. Mákvölgyi Bü. 97,1% 5. Miskolci Bü. 88.0% Vállalat: 103.6% AKNÄK: Albert I. 130.7% Feketevölgy 119,8% Tervtáró 113.1% Ella 108,0% Ormos VII. 104,1% ÓZDVIDÉKI SZÉNBÁNYÁK: 1. Borsodnádasd 107,7% 2. Putnoki Bü. 101,4% 3. Farkaslyuki Bü. 100,2% 4. Királdi Bü. 97.1% 5. Egercsehi Bü. 93.9% Vállalat: 99,2% világ proletárjai egyesüljetek. KONYASZ XVI. évfolyam, 13. szám Ara: se fillér 1973. március 28. A minőség javításáért Új lech Bilogia Molftelepen A SZÉNBÁNYÁK kollek­tívái napjainkban egyre töb­bet tesznek a minőség javí­tásáért. Kettős cél vezéreli őket. Egyrészt, csökkenteni az önköltséget és növelni az ár­bevételt, azaz gazdaságosan termelni. Másrészt, igazodni a piaci igényekhez, vagyis több, jobb kocka- és darabos szenet adni a vásárlóknak. Hogyan lehet ezeket elérni? A telep kalória értéke adott, bár a tisztán termelés­­sel, a szénbe hulló meddő kiválogatásával befolyásolha­tó a minőség és a gazdasá­gosság alakulása. A leglát­ványosabb eredmény azon­ban feltétlenül a helyes jö­­vesztési mód megválasztásá­val és szigorú betartásával érhető el. A Mákvölgyi Bányaüzem­hez tartozó Rudolf telep egyi­ke azon keveseknek, amely gazdaságosan termel. Az el­múlt évet is több milliós nye­reséggel zárta. A durva szemhullási arány 59,8, a hamutartalom 17,6 százalék, a fűtőérték 3072 kalória volt. AZ AKNÁBAN MÁR évek óta kísérleteket végeznek a leghatásosabb robbantási technológia kidolgozására. Az­­tc bizonyítják,nem hiába. A rudolftelepieknek más problémákkal kell megküzdeniük. Az elmúlt év második fele óta például a 10-es számú front olyan me­zőrészt fejt, ahol a szén szerkezete eltérő az előzőleg jövesztettektől. Növekvő te­lepvastagság mellett átlago­san 2,8 méterre csökkent a váll-lapok közötti távolság, ezáltal a szén szilárdsága is. Emellett — vízszintes irány­ban — négy-öt kősor is meg­szakítja a telepet. Ráadásul a talp is puha. MIVEL A FRONT geoló­giai viszonyai a jobb és bal oldalon is különbözőek, két­féle robbantási technológiát kellett kidolgozni. A kísér­leteket az egyik szakban Juhász Béla aknász irányí­tásával végzik. A fúrólyukak telepítése a homlokkal 60—70 fokot bezáró váll-lapokkal párhuzamosan történik. A fú­rólyukakat a homlokon há­rom sorban, egymástól oldal­irányban 0,7—0,8 méterre he­lyezik el. Az 1,3 mélységű lyukak robbanóanyag töltete a tal­pon 0,3, középen és a főjé­ben 0,2—0,2 kilogramm. A fel­­használás soronként mintegy 25—30 százalékkal kevesebb most, mint régen volt. A ta­pasztalatok szerint — külö­nösen a telep felső részében — nőtt a darabos szén aránya. A MÁSIK SZAKBAN Biri Albert aknász irányítása mellett a váll-lapokra merő­legesen, szintén három sor­ban telepítik a fúrólyukakat. A robbanóanyag töltet a középső és felső sorban 0,2— 0,2 kilogramm, a talpon pe­dig 0,4, illetve 0,3 kilogrmm. A felhasználás mintegy 5 szá­zalékkal több az előző mód­szerhez viszonyítva. A szén darabos szemhullási arányá­nak növekedése viszont mindenért kárpótol. Az aknában az elővájá­­sokon is végeznek hasonló kísérleteket. Természetesen itt más szempontoknak kell érvényesülniük. A töltetek nagyságát a kősorok elhe­lyezkedésének és vastagságá­­nak megfelelően határozzák meg. Lapra menő előrehala­dásnál a vízszintes betörő­lövés jár a legjobb ered­ménnyel. Ebben az esetben 15—20 százalékkal magasabb a darabos és kockaszén ará­nya, mint fokra menő hala­dásnál. K. L. Átállás helyett harántolás Az elmúlt hetekben, márci­us 4—19-e között az akna történetében már másodszor hajtottak végre sikeres vá­­gatharántolást Dobson bizto­sító berendezésekkel Szeles­­aknán. Az eseményről Tóth József, aknavezető főmérnök­től kaptunk tájékoztatást, aki elmondta, hogy a vágatha­­rántolásra — mint előzőleg,­­ október 27. és november 4-e között — a hetven méter homlokszélességű R/2-es fron­ton került sor. A fejtés az előrehaladás során keresz­tezte az anyagbeadó összekö­tő vágatot. A probléma megoldására két lehetőség nyílt: az átállás, vagy a harántolás. Az üzem és az akna vezetői a második variáció mellett döntöttek. Természetesen már jó előre elkészítették a harántolásra vonatkozó terveket. Semmit sem bíztak a véletlenre. A technológia kidolgozásánál messzemenően figyelembe vették és hasznosították az első harántolás közben szer­zett tapasztalatokat.­ A fronton, amikor két és fél méterre megközelítette az összekötő vágatot, megkez­dődött a nagy jelentőségű munka. A feladatot nehezí­tette, hogy a harántolandó vágat szelvénye nagyobb volt, mint előző alkalommal; 7,5 négyzetméter. Ez lelassította a munkálatokat, és nagyobb körültekintést igényelt. A biz­tosítás megválasztásánál kü­lönös gonddal kellett eljár­niuk. Az egymástól 625 mil­liméterre beépített öt sor­tar­tó, amelyeket fészkekkel kap­csoltak egymáshoz, azonban tökéletesen beváltotta a re­ményeket. Mindvégig biztosí­totta a zavartalan munkát. A fejtés a harántolás fo­lyamán naponta 1,2 métert haladt előre. A termelés te­hát lényegesen kevesebb volt, mint előtte. Az akna az első két hónapot viszont plus­­­szál zárta, ami ellensúlyozza a márciusi lemaradást Az akna vezetője szerint negyed­éves szinten feltétlenül tel­­­­jesítik a tervüket. Az R/2-es front 19-én már üzemszerűen termelt. Az eredmények egyre javulnak. A napi előrehaladási sebes­ség eléri a négy métert. A front előreláthatóan április végig lefejti a rendelkezésére álló szénpásztát. K. L. Indulás előtt közvetlenül a bányá­ba való beszállítás előtt még egyszer át­vizsgálják a Szeles­­aknai szakemberek a Dobson-egységeket. Ez a tevékenység kü­lönösen nagy szakér­telmet követel, mivel a berendezés minden „porcikáját” ismerni­ük kell. Jó előkészítés után: Szétrobbantiüák az Islm-malmot Két és fél hónapos elő­készítő munka után már­cius 24-én, szombaton dél­után került sor Miskolcon a leégett István-malom robbantásos bontásának harmadik ütemére. A Bor­sodi Szénbányák kutatási és robbantástechnikai osz­tályának dolgozói közel ezerszáz lyukat telepítet­tek a lisztkamrákat magá­ba foglaló, vasbetonból ké­szült silórendszerbe. A le­bontásra szánt épületrész­ben összesen 300 kilogramm robbanóanyagot helyeztek el. A biztonsági előírások szigorú betartása m­ellett 14 óra 20 perckor hangzott el az első, figyelmeztető szirénajelzés Még ezt meg­előzően lezárták a közvet­len környéken a közúti forgalmat. A robbantásra a terv szerint 14 óra 25 perc­kor került sor. A hatalmas dörrenést óriási porfelhő követte. A kutatási és robbantás­­technikai osztály vezetője, Nagy János elmondotta, hogy a tűzeset után először a malom középső, kiégett részét, ezt követően az előkészítő, illetve koptató üzemrészt, most pedig a lisztka­mrákat magába fog­laló üzemrészt bontották le. A robbantás az előbbiekhez hasonlóan, most is viszony­­­lag jól sikerült, bár az egyik silórész nem egészen úgy dőlt el, ahogy azt ter­vezték. O. .1. Papp Károly, a KBF veze­tője, valamint Nagy János, a robbantástechnikai osz­tály vezetője ellenőrzik a robbantás előkészületeit A lisztkamrákat magába foglaló épületrész a robbantás előtt A füst­felhő mögött összedőlt az épületrész, akár a kár­tyavár Szamrafejtésekkel pótolják a lemaradást AZ 1973-AS ESZTENDŐ eddig eltelt időszakában vég­zett munkájáról kértünk tá­jékoztatást Horváth Józseftől, a Bükkaljai Bányaüzem mű­szaki csoportvezetőjétől. — Ez az év rosszul kez­dődött Berentén — kezdte a műszaki csoportvezető, majd így folytatta: Az üzem nem tudta teljesíteni sem a janu­ári, sem a februári termelési tervét. Jelenleg kétszáz mé­teres homlokszélességű front üzemel, rendkívül kedvezőt­len körülmények között. A homokos főte miatt állandó a szakadás veszélye. Ez ellen úgy tudnak bányászaink vé­dekezni, hogy 10—20 centi­­méteres réteget meghagynak a főtében. Mivel a telep vas­tagsága ezen a területen 80— 100 centiméter, így csökken a telepvastagság. A robbantás egy sorral történik, s a fölötte megmaradt réteget csákán­­nyal kell lefejteni. Talán mondani sem kell, ez, men­­nyire megnehezíti a munkát, hogy a brigádoknak sok eset­ben térdelő és fekvő helyzet­ben kell dolgozniuk. Ezenkí­­­­vül a tárnoknak gyámlyukat kell ásni, s az omlasztás tere is jóval alacsonyabb Előfor­dul, hogy az omlasztás egy teljes műszakot igénybe vesz. Ezen a két fronton a kifu­tásig nem változtathatunk a körülményeken, így más mó­don kell törekednünk a je­lenlegi 2375 tonnás lemara­dás pótlására. Pillanatnyilag 94 százalékos az üzem terv­­teljesítése. Az említett nehéz­ségek ellenére az üzem kol­­lektívája elhatározta, hogy megkísérli — a negyedév vé­géig — az adósság törleszté­sét. ENNEK ÉRDEKÉBEN vizs­gálatot tartottak az elmúlt héten a berentei akna veze­tői. üzemen belüli létszámát­csoportosítással öt kamrafes­­tést indítanak be a tervezet­ten felül. Így­ talán napi 100 tonnás többlettermeléssel si­kerül a lemaradás pótlása. Ismerve a Berentén dolgozó bányászok munkakedvét és tenniakarását, bizonyos, hogy százszázalékos eredmén­nyel zárjuk a negyedévet. / — sy —

Next