Borsodi Bányász, 1973. január-június (16. évfolyam, 1-26. szám)
1973-03-28 / 13. szám
V 2 M Pormentes szénbánya A Kelet-Szibériában működő cseremhovói szénmedence bányáiban nincs por. Speciális locsoló és nedvesítő rendszert vezettek be itt, és minden fejtésnél új, hatékony szellőző berendezéseket szereltek fel. A Szovjetunió valamennyi bányájában működő kvarc- és hőbesugárzó - állomások 24 órán keresztül dolgoznak. A munkások közvetlenül a bányában meleg ebédet kapnak, nemkülönben ingyenes védőételt is. Távirányítású fejtőkombájn Nemrég ért véget egy távirányítású fejtőkombájn próbaüzemeltetése a Donyecki szénmedence egyik bányájában. A kombájn elektronikus készüléke segítségével program szerint végzi föld alatti munkáját, miközben kezelője távolabb, a fejtés pormentes zónájában tartózkodik, s nincs kitéve káros vibrációnak sem. Az új technika meghonosítása a szovjet szénbányászat fő fejlődési irányát képezi. Д bányaüzem A kovdorszki Zseleznij Ércbányászati és Dúsítókombinát egyik külszíni fejtésén — önálló üzemegységében — szolgálatba állították a legújabb — Karjer—2 elnevezésű — automata irányítási rendszert. Ez sokkal korszerűbb, mint elődei, amelyek a Kolafélszigeten, más bányákban üzemelnek. A Karjera 2 lényegesen csökkenti a gépek és berendezések állásidejét, átcsoportosításukat a különböző munkahelyekre a legésszerűbben végzi. Bevezetése évente 100 ezer rubel megtakarítását teszi lehetővé a Zseleznij bányában. Hogyan áll a verseny 1973. III. 23-10 BORSODI SZÉNBÁNYÁK: 1. Bükkaljai Bü. 110,1% 2. Ormösi Bü. 105,0% 3. Szuhavölgyi Bü. 101,5% 4. Mákvölgyi Bü. 97,1% 5. Miskolci Bü. 88.0% Vállalat: 103.6% AKNÄK: Albert I. 130.7% Feketevölgy 119,8% Tervtáró 113.1% Ella 108,0% Ormos VII. 104,1% ÓZDVIDÉKI SZÉNBÁNYÁK: 1. Borsodnádasd 107,7% 2. Putnoki Bü. 101,4% 3. Farkaslyuki Bü. 100,2% 4. Királdi Bü. 97.1% 5. Egercsehi Bü. 93.9% Vállalat: 99,2% világ proletárjai egyesüljetek. KONYASZ XVI. évfolyam, 13. szám Ara: se fillér 1973. március 28. A minőség javításáért Új lech Bilogia Molftelepen A SZÉNBÁNYÁK kollektívái napjainkban egyre többet tesznek a minőség javításáért. Kettős cél vezéreli őket. Egyrészt, csökkenteni az önköltséget és növelni az árbevételt, azaz gazdaságosan termelni. Másrészt, igazodni a piaci igényekhez, vagyis több, jobb kocka- és darabos szenet adni a vásárlóknak. Hogyan lehet ezeket elérni? A telep kalória értéke adott, bár a tisztán termeléssel, a szénbe hulló meddő kiválogatásával befolyásolható a minőség és a gazdaságosság alakulása. A leglátványosabb eredmény azonban feltétlenül a helyes jövesztési mód megválasztásával és szigorú betartásával érhető el. A Mákvölgyi Bányaüzemhez tartozó Rudolf telep egyike azon keveseknek, amely gazdaságosan termel. Az elmúlt évet is több milliós nyereséggel zárta. A durva szemhullási arány 59,8, a hamutartalom 17,6 százalék, a fűtőérték 3072 kalória volt. AZ AKNÁBAN MÁR évek óta kísérleteket végeznek a leghatásosabb robbantási technológia kidolgozására. Aztc bizonyítják,nem hiába. A rudolftelepieknek más problémákkal kell megküzdeniük. Az elmúlt év második fele óta például a 10-es számú front olyan mezőrészt fejt, ahol a szén szerkezete eltérő az előzőleg jövesztettektől. Növekvő telepvastagság mellett átlagosan 2,8 méterre csökkent a váll-lapok közötti távolság, ezáltal a szén szilárdsága is. Emellett — vízszintes irányban — négy-öt kősor is megszakítja a telepet. Ráadásul a talp is puha. MIVEL A FRONT geológiai viszonyai a jobb és bal oldalon is különbözőek, kétféle robbantási technológiát kellett kidolgozni. A kísérleteket az egyik szakban Juhász Béla aknász irányításával végzik. A fúrólyukak telepítése a homlokkal 60—70 fokot bezáró váll-lapokkal párhuzamosan történik. A fúrólyukakat a homlokon három sorban, egymástól oldalirányban 0,7—0,8 méterre helyezik el. Az 1,3 mélységű lyukak robbanóanyag töltete a talpon 0,3, középen és a főjében 0,2—0,2 kilogramm. A felhasználás soronként mintegy 25—30 százalékkal kevesebb most, mint régen volt. A tapasztalatok szerint — különösen a telep felső részében — nőtt a darabos szén aránya. A MÁSIK SZAKBAN Biri Albert aknász irányítása mellett a váll-lapokra merőlegesen, szintén három sorban telepítik a fúrólyukakat. A robbanóanyag töltet a középső és felső sorban 0,2— 0,2 kilogramm, a talpon pedig 0,4, illetve 0,3 kilogrmm. A felhasználás mintegy 5 százalékkal több az előző módszerhez viszonyítva. A szén darabos szemhullási arányának növekedése viszont mindenért kárpótol. Az aknában az elővájásokon is végeznek hasonló kísérleteket. Természetesen itt más szempontoknak kell érvényesülniük. A töltetek nagyságát a kősorok elhelyezkedésének és vastagságának megfelelően határozzák meg. Lapra menő előrehaladásnál a vízszintes betörőlövés jár a legjobb eredménnyel. Ebben az esetben 15—20 százalékkal magasabb a darabos és kockaszén aránya, mint fokra menő haladásnál. K. L. Átállás helyett harántolás Az elmúlt hetekben, március 4—19-e között az akna történetében már másodszor hajtottak végre sikeres vágatharántolást Dobson biztosító berendezésekkel Szelesaknán. Az eseményről Tóth József, aknavezető főmérnöktől kaptunk tájékoztatást, aki elmondta, hogy a vágatharántolásra — mint előzőleg, október 27. és november 4-e között — a hetven méter homlokszélességű R/2-es fronton került sor. A fejtés az előrehaladás során keresztezte az anyagbeadó összekötő vágatot. A probléma megoldására két lehetőség nyílt: az átállás, vagy a harántolás. Az üzem és az akna vezetői a második variáció mellett döntöttek. Természetesen már jó előre elkészítették a harántolásra vonatkozó terveket. Semmit sem bíztak a véletlenre. A technológia kidolgozásánál messzemenően figyelembe vették és hasznosították az első harántolás közben szerzett tapasztalatokat. A fronton, amikor két és fél méterre megközelítette az összekötő vágatot, megkezdődött a nagy jelentőségű munka. A feladatot nehezítette, hogy a harántolandó vágat szelvénye nagyobb volt, mint előző alkalommal; 7,5 négyzetméter. Ez lelassította a munkálatokat, és nagyobb körültekintést igényelt. A biztosítás megválasztásánál különös gonddal kellett eljárniuk. Az egymástól 625 milliméterre beépített öt sortartó, amelyeket fészkekkel kapcsoltak egymáshoz, azonban tökéletesen beváltotta a reményeket. Mindvégig biztosította a zavartalan munkát. A fejtés a harántolás folyamán naponta 1,2 métert haladt előre. A termelés tehát lényegesen kevesebb volt, mint előtte. Az akna az első két hónapot viszont plusszál zárta, ami ellensúlyozza a márciusi lemaradást Az akna vezetője szerint negyedéves szinten feltétlenül teljesítik a tervüket. Az R/2-es front 19-én már üzemszerűen termelt. Az eredmények egyre javulnak. A napi előrehaladási sebesség eléri a négy métert. A front előreláthatóan április végig lefejti a rendelkezésére álló szénpásztát. K. L. Indulás előtt közvetlenül a bányába való beszállítás előtt még egyszer átvizsgálják a Szelesaknai szakemberek a Dobson-egységeket. Ez a tevékenység különösen nagy szakértelmet követel, mivel a berendezés minden „porcikáját” ismerniük kell. Jó előkészítés után: Szétrobbantiüák az Islm-malmot Két és fél hónapos előkészítő munka után március 24-én, szombaton délután került sor Miskolcon a leégett István-malom robbantásos bontásának harmadik ütemére. A Borsodi Szénbányák kutatási és robbantástechnikai osztályának dolgozói közel ezerszáz lyukat telepítettek a lisztkamrákat magába foglaló, vasbetonból készült silórendszerbe. A lebontásra szánt épületrészben összesen 300 kilogramm robbanóanyagot helyeztek el. A biztonsági előírások szigorú betartása mellett 14 óra 20 perckor hangzott el az első, figyelmeztető szirénajelzés Még ezt megelőzően lezárták a közvetlen környéken a közúti forgalmat. A robbantásra a terv szerint 14 óra 25 perckor került sor. A hatalmas dörrenést óriási porfelhő követte. A kutatási és robbantástechnikai osztály vezetője, Nagy János elmondotta, hogy a tűzeset után először a malom középső, kiégett részét, ezt követően az előkészítő, illetve koptató üzemrészt, most pedig a lisztkamrákat magába foglaló üzemrészt bontották le. A robbantás az előbbiekhez hasonlóan, most is viszonylag jól sikerült, bár az egyik silórész nem egészen úgy dőlt el, ahogy azt tervezték. O. .1. Papp Károly, a KBF vezetője, valamint Nagy János, a robbantástechnikai osztály vezetője ellenőrzik a robbantás előkészületeit A lisztkamrákat magába foglaló épületrész a robbantás előtt A füstfelhő mögött összedőlt az épületrész, akár a kártyavár Szamrafejtésekkel pótolják a lemaradást AZ 1973-AS ESZTENDŐ eddig eltelt időszakában végzett munkájáról kértünk tájékoztatást Horváth Józseftől, a Bükkaljai Bányaüzem műszaki csoportvezetőjétől. — Ez az év rosszul kezdődött Berentén — kezdte a műszaki csoportvezető, majd így folytatta: Az üzem nem tudta teljesíteni sem a januári, sem a februári termelési tervét. Jelenleg kétszáz méteres homlokszélességű front üzemel, rendkívül kedvezőtlen körülmények között. A homokos főte miatt állandó a szakadás veszélye. Ez ellen úgy tudnak bányászaink védekezni, hogy 10—20 centiméteres réteget meghagynak a főtében. Mivel a telep vastagsága ezen a területen 80— 100 centiméter, így csökken a telepvastagság. A robbantás egy sorral történik, s a fölötte megmaradt réteget csákánnyal kell lefejteni. Talán mondani sem kell, ez, mennyire megnehezíti a munkát, hogy a brigádoknak sok esetben térdelő és fekvő helyzetben kell dolgozniuk. Ezenkívül a tárnoknak gyámlyukat kell ásni, s az omlasztás tere is jóval alacsonyabb Előfordul, hogy az omlasztás egy teljes műszakot igénybe vesz. Ezen a két fronton a kifutásig nem változtathatunk a körülményeken, így más módon kell törekednünk a jelenlegi 2375 tonnás lemaradás pótlására. Pillanatnyilag 94 százalékos az üzem tervteljesítése. Az említett nehézségek ellenére az üzem kollektívája elhatározta, hogy megkísérli — a negyedév végéig — az adósság törlesztését. ENNEK ÉRDEKÉBEN vizsgálatot tartottak az elmúlt héten a berentei akna vezetői. üzemen belüli létszámátcsoportosítással öt kamrafestést indítanak be a tervezetten felül. Így talán napi 100 tonnás többlettermeléssel sikerül a lemaradás pótlása. Ismerve a Berentén dolgozó bányászok munkakedvét és tenniakarását, bizonyos, hogy százszázalékos eredménnyel zárjuk a negyedévet. / — sy —