Borsodi Bányász, 1975. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-02 / 1. szám
ws lenét aSSZ A Borsodi Szénbányák Vállalat jelentős tervfeladatot kapott az 1974-es évre. A vágathajtási és önköltségi terv teljesítése mellett 5 250 000 tonna szenet kellett a felszínre küldeni. Ennek teljesítése mellett a vállalat gazdasági mutatói is kedvezően alakultak ez év folyamán. A kongresszusi vállalások között szerepelt a következő ötéves terv sikeres beindítása. Ennek érdekében jelentősen túl lett szárnyalva a vágathajtási terv is. A tervezett 68,5 km helyett több mint 76,6 km vágat lett kihajtva. A vállalat 1974. évi terv teljesítése érdekében nagyon sokat tett. A műszaki dolgozók munkaszervezési intézkedések kidolgozásával biztosították a terv sikeres teljesítését. Az eredmény eléréséhez szükség volt a dolgozók aktív közreműködése is. S ők ebben példát mutattak. Igen jelentős kongresszusi vállalásaikat teljesítették — sőt túlteljesítették — s ezzel hozzájárultak ahhoz, hogy a vállalat éves tervét december 30-án délelőtt 9 órakor teljesítette. A vállalások a kongresszusi verseny jegyében születtek. A dolgozók lelkesedését mutatta a felajánlások sokszínűsége, sokrétűsége. Ennek eredménye, hogy a szocialista módon élni, tanulni jelszavak jegyében is eddig nem tapasztalt eredmények születtek. Új színt jelentett, hogy igen nagy mértékű társadalmi munkavállalásaik kb. 50 százalékát lakóhelyükön teljesítették. Előreláthatólag a vállalt, mintegy 120 000 társadalmi munkaórát túlteljesítik dolgozóink. Ennek során igen sok iskolát, óvodát patronáltak, s munkájukat példamutatóan végezték. A terv sikeres teljesítéséhez elsősorban az ormosi, farkaslyuki, putnoki, mákvölgyi, szuhavölgyi bányászok és a IvOSZGY dolgozói járultak hozzá. Az eddigi eredmények biztosítékot jelentenek a vállalat számára, hogy az 1975. évi több mint 5 millió tonnás tervét túlteljesíti. VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! XVIII. évfolyam, 1. szám Ara: SO fillér, 1975. január 2. Boldog új esztendőt! SZOKATLANUL nehéz évet zártunk 1974-gyel. Munkánk sokszínű, változatos volt. A rendkívül megnövekedett szénigények kielégítésére minden bányásztól az átlagnál nagyobb erőfeszítést kívánt meg, ugyanakkor egy bonyolult átszervezést is végre kellett hajtanunk. A borsodi bányászok, műszaki és adminisztratív dolgozók ismét bizonyítottak munkájukkal, szervezési készségükkel, ami lehetővé tette, hogy az 1974- es évet a várakozásnak megfelelően a lakossági és erőművi igények kielégítésének eleget tettünk. Nehezítette munkaprogramunkat az őszi árvíz, ahol a bányából kivezényelt dolgozók hősies helytállással menthették az életet, a lakosságot, s megmentették a bányát is. Az elismerés és a köszönet hangján lehet csak beszélni azokról az áldozatkész bányászokról, akik emellett még politikai feladataink végrehajtásában is kezdeményezőek voltak és új gyakorlattal gazdagította az osztályszövetséget, s volt erejük, több mint 10 ezer embernek, politikai-szakmai képzésben is részt venni. A NŐHATÁROZAT és ifjúsági törvény végrehajtása érdekében szocialista brigádjaink kongresszusi vállalásai között szerepel a fizikai állományú nők 42 órás munkaidőben való foglalkoztatása 1975. január 1-től. Kialakítottuk a falufelelősi rendszert, ahol az általános műveltség emelése érdekében az általános iskola elvégzésére kötöttünk szerződéseket a falu pedagógusaival, a népfront és pedagógus kar bevonásával, cserébe mintegy 80 ezer munkaórát ajánlottunk fel óvodák, iskolák, sportlétesítmények, utak, járdák építésére. Ezen túlmenően pénzbeni felajánlásokat is tettek könyvtárak gazdagítására és kollégiumok létesítésére. SZOCIALISTA brigádjaink élenjárói voltak most is a közéletnek. Ott voltak a népfrontban, a tanácsban és más testületekben. Ma már más a tartalma a szocialista brigádéletnek, mint volt. Tisztelettel kívánok boldog új esztendőt azoknak a borsodi bányászoknak, akik 30 éven keresztül a bányákban dolgoztak hazánk felvirágoztatásán, azoknak, akik azóta jöttek sorainkba és velük oldottuk meg bányáink nagyüzemi kialakítását, akikkel megteremtettük a korszerű bányászatot. Mindazoknak, akik már nyugállományban vannak, és azoknak a bányászcsaládoknak, anyáknak, feleségeknek, akik segítették az eredményes bányászmunkát. NAGY UTAT TETTÜNK meg. Az út, amely mögöttünk van, ha nem is volt buktatóktól mentes, mégis eredményes volt. Munkánkban segített a párt, a szakszervezet, a KISZ. Az utóbbi évben pedig előtérbe kerültek aktivitásukkal a pártcsoportok is. Ha a bányák nehézségeivel kellett szembeállni, ott voltak bányászaink között a pártszervezők, az ifjúság, a műszakiak és közös munkával leküzdötték a tüzet, vizet, megoldották a gépesítést, megteremtették az alapját egy biztonságosabb, egy hatékonyabb bányászatnak. Az 1975-ös esztendő elé nyugodtan nézhetünk, mert annak — bár nehezebb feladatok várnak ránk — eleget fogunk tenni. Munkánkban, ha voltak is zavaró körülmények, a végeredmény kielégíti a v •ásunkat. KÖSZÖNTŐMBEN természetesnek tartom, hogy jó egészséget, békét, sok örömet kívánjak szeneink fogyasztóinak, az erőműveknek és a lakosságnak. Sikerekben gazdag esztendőt mindazoknak, akik segítették bányászmunkánkat, mert nélkülük dolgozni nem tudnánk. Bányászok! Dolgozzunk eredményesen a XI. pártkongresszusra tett vállalásaink teljesítésén. E munkához kívánok jó egészséget és jó szerencsét minden bányásznak MONOS JÁNOS OBSZ igazgatója A lyukói almánál dolgozó Május 1. szocialista brigád a különféle gépi berendezések javításával és karbantartásával szintén jól segíti a föld alatti termelőket. Műszak után pedig a társadalmi munkában is jeleskednek: az üzemtér rendezésén kívül rendszeresen patronálják a perecesi óvodásokat, bölcsődéseket. Képünkön a brigád két tagja a szállítószalag meghajtófejét javítja. i Befejezéséhez közeledik az új lyukói meddőbuktató építése. Képünkön Kormánszky Dezső a sodronykötelek feszességét ellenőrzi. Sólymos László felvétele Megvalósultak éves beruházások A holnapok sikereit a mában kell megalapozni. Ahhoz, hogy a Borsodi Szénbányák a jövőben is megfelelő szinten termelhessen, szükség van beruházásokra, korszerű gépi berendezések vásárlására, ismeretlen szénmezők feltárására, új aknák nyitására, s egyéb fejlesztésekre. Herényi Bélával, a beruházási osztály vezetőjével arról beszélgettünk, hogyan tett eleget a vállalat ezeknek a feladatoknak az 1974. évben? — Milyen beruházásokat terveztek, s mekkora értékben? — Az elmúlt évben minden eddiginél többet, 286 millió forintot fordítottunk beruházásokra — válaszolta. — Ebből 170 millióért a gépesítés fokozását, 62 millióért a mezőbővítéseket tűztük ki a célul, 24 milliót kisberuházásokra, 30 milliót pedig egyéb fejlesztésekre szántunk. — Hogyan sikerült megvalósítani, milyen elképzelések kivitelezése húzódott át erre az évre? — Mielőtt felelnék a kérdésekre, hadd mondjam el, hogy jelentős többletfeladat származott a két vállalat összevonásából, a BSZ és a volt DSZ egyesítéséből. Nem utolsósorban azért, mert merőben más viszonyokkal rendelkező, számunka ismeretlen aknákat kellett felmérnünk, áttanulmányoznunk. Elmondhatom, megfeleltünk ez irányú teendőknek. A gépbeszerzés mennyisége 1974-ben csaknem duplája volt az azt megelőző évinek. Ennek megfelelően nőttek a gondok is, mert gyakran anyaghiánnyal küszködtünk. A több mint 300 ezer forintos költséggel kivitelezett mónosbéli szénosztályozó és fürdő vízhálózatának korszerűsítését például egy darab 800 forint árú nyomáscsökkentő miatt nem tudtuk befejezni. Az év során 5 jévesztő géppel, 36 nagyobb és közel 20 kisebb teljesítményű, lengyel gyártmányú láncos vonszolóval, továbbá 16 komplett szállítószalaggal gazdagodtunk. A teljesség kedvéért megjegyzem, hogy 11 szalagot vállalati hatáskörben, komplettírozással szereltünk össze, a még a jó, használható alkatrészekből. — Vállalatunk gépparkjának jelentős tömege, 200 milliós része már elhasználódott, szaknyelven szólva nullára íródott, de ezeket nem lehet kiselejtezni, mert nincs helyettük új. Egy, kisebb részük persze még üzemeltethető. Ugyanakkor az elhasználódott gépek karbantartása, javítása számottevő költségeket igényel. Mintegy 40 millió forintot használtunk fel pótlásra, alkatrészekre, melyeket szocialista országokból szereztünk be. A nyu(Folytatás a 4. oldalon) Tévéantennák Iberttelep, Mező Imre út 31. Állunk a ház kapujában és bámulunk befelé. Még nagyvároson is ritka látvány szemünk előtt az „égigérő” rúdon az egymás fölött díszelgő hat — szó szerint hat — tévéantenna. Furcsa hobbi lehet ez, tévéantennákat építeni. Minden bizonnyal rádió-televízió szerelő lakik ebbe a lakásban ! — gondoljuk amíg a kapucsengetésre érkező háziasszonyt várjuk. Pedig itt bányászlakások sorakoznak egymás mellett. Tudjuk jól, ezt a területet még az ötvenes években osztották szét a bányászok között, ki-ki építkezzen rá. A házigazda Köteles Máté nyugdíjas bányász a kertben levő nyúlólaknál foglalatoskodik. Felesége visszaül a varrógép mellé a konyhában, s mi az apja keresztnevét viselő fiúval beszélgetünk, hiszen mint megtudjuk ő érdekelt „antenna” ügyben. Mgtudjuk, hogy a három gyerek közül az egyik Kazincbarcikán, a másik pedig Kurityánban lakik családjával. Máté egy esztendővel ezelőtt nősült, s a tavaszra várják az utód érkezését. — Én is a bányánál kezdtem a munkát. Másfél esztendeig dolgoztam Albert 1-es aknán mint villanyszerelő. Most azonban már nem itt hanem Miskolcon vagyok a Borsod megyei Vízműveknél. Elmondja, hogy érdeklődik a rádió és televíziótechnikai dolgok iránt, s eddig körülbelül húsz antennát készített idehaza. — Megvannak a hozzá szükséges szerszámok, még hegesztőtrafóm is van, így semmi akadálya a barkácsolásnak. Nekünk Super Vénus televíziónk van, apáméknak Inter Star, s a padláson is van még egy Munkácsy készülék. Én már mindenféle antennat kipróbáltam. A környékbeli összes adóállomás bejön a készüléken, sőt fogni tudom a cseh 1-es és 11-es adást, s a román és szovjet televízió műsorát is. Mondandóját kiegészíti még azzal, hogy van két magnó, három rádió és két lemezjátszó is a házban, így aztán mindig van mivel „bütykölni”.arácsony előtt kopogtattunk be Kötelesékhez, amikor mindenki az ünnepekre készülődött. Ők is elmondották, hogy az egész család eljön majd, s elhozzák az unokákat is. Szórakoznak, jókat esznek, s nézik a különböző tévéadásokat, hallgatják a rádiót, a lemezjátszót. Élvezik a munka után megérdemelt pihenést. —bs—