Borsodi Bányász, 1975. július-december (18. évfolyam, 27-53. szám)

1975-07-03 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ef Üк Ш и R А [UNK] [UNK]ул [UNK]е ~y A­b Ü­if 'S 0 U I В Л N У­A­S­Z­О­Н HEJ Ц Apja XVIII. évfolyam, 27. szám Ara: 50 fillér 1975. július 3. •• ■ ’>*■:D| 1 As ssb napirendjén: Az Egercsehi Bányaüzem helyzete • A tömegpolitikai oktatás A Borsodi Szénbányák szakszervezeti bizottságának június 27-i ülésén két jelentős tár­a került napirendre. Először az Egercsehi Bányaüzem igazgatójának és szakszervezeti bizott­ságának jelentését vitatták meg. A jelentés az üzem dolgo­zóinak élet- és munkakörülményeinek javítását szolgáló mun­kavédelmi, munkásellátási, érdekvédelmi tevékenységéről szólt. Második napirendként Perényi István, a vállalati stb. munkatársa terjesztett elő tájékoztatót az 1974 75. évi szak­­szervezeti politikai oktatásról, továbbá az 1975,76-os oktatási év feladatairól. Az élet- és munkakörülmények javítására Az eger eseinek alapos je­lentéséből számos örvende­tes változást tudhattunk meg. Például: a munkanuha­­ellátásra tavaly még sokat panaszkodtak, most pedig már raktározási gondjaik vannak... A munkásszállí­tással kapcsolatban is egyre kevesebb a kifogás. A lakás­ellátottsági gondokat enyhí­tették azzal, hogy tavaly és az idén több dolgozó kapott a vállalattól kamatmentes hitelt a lakásvásárláshoz. Többféle részletkérdés kö­zül ki kell emelnünk a munkahelyek kedvezőbbé té­telére, a fizikai munka csök­kentésére tett intézkedése­ket. — A fejtési munkahelyek a korábbinál kedvezőbb kö­rülmények között üzemelnek. Jelenleg Egercsehiben nincs vizes munkahelyünk. — kö­zölte Papp János igazgató és Kelemen Béla szb-titkár. A továbbiakban pedig a követ­kező változásokat ismertet­ték: — Növeltük a frontfejtése­ket, s ezeken belül az egye­di acélszerkezettel biztosított fejtések részarányát, ezáltal pedig biztonságosabb, kedve­zőbb munkakörülményeket teremtettünk. Automatizált, folyamatos szállítósort, hidraulikus csil­letöltést és hangos utasítást adó berendezést is üzembe helyeztek a XII. ereszkei bányamezőben. Ugyanitt be­szerelték az idén a maró­hengert. — A munkahelyi körül­ményeket javítjuk a bánya­beli világítás folyamatos kor­szerűsítésével. — folytatták. — A szellőztetés jobb lesz a vaslégcsövek alkalmazásá­ra való áttéréssel... Borsod­­nádasdi aknánknál megszün­tettük a kamrafejtési f a­­biztosító szerkezetek vissza­rablását, s ezzel biztonságo­sabbá tettük a munkavég­zést. A külszínen emelővillás targonca üzembe állításával könnyítették a nehéz fizikai munkát. Hasonló célból Mo­­noebélen gépesítették a fa­­anyagrakodást, az egercsehi nyersszén mérlegelésnél pedig a szemnagyság szerinti szét­választást. Külön részletezték a mun­kavédelmi és balesetelhárí­tási tevékenységet, örvende­tes tényként állapítható meg, hogy az idei év első öt hó­napjában, a tavalyihoz vi­szonyítva kedvezőbbé vált a baleseti helyzet. Ez pedig sok hasznos intézkedésnek, a jó­­ munkavédelmi hálózat­nak, a havi biztonsági szem­léknek, a munkavédelmi ok­tatásnak köszönhető. Mindezek ellenére ennél az üzemnél is vannak gondok, különféle jogos kívánságok. Jövőbeli feladataik között te­hát elsősorban a problémák kijavítását, s számos új tennivalót határoztak meg. Az 1974'75. évi szakszer­vezeti tömegpolitikai okta­tást a Borsodi Szénbányák szakszervezeti bizottsága is a BDSZ irányelvei és a vszb által készített feladatterv alapján szervezte meg. A hallgatók öt különböző tan­folyamon bővíthették a párt politikájával összefüggő is­mereteiket.­­ Három téma már ha­gyománnyá vált: a társadal­munk időszerű kérdései, a munkahelyi és a világpoliti­ka időszerű kérdései cím­(Folytatás a 2. oldalon) Az új készülék kezelését valamennyiüknek el kell sajátítani Fotó: Kozák Péter Hogyan áll a verseny? TERVTELJESÍTÉS 1975. JÚNIUS 28-IG LEGJOBB AKNÁK Alberttelep 123,4% Ella 114,7% Lyukó 113,0% Rudolf IV. 107,1% Ormos VII. 106,1% Farkasliuk %s­zergzva szögölnyi terület. Csaknem másfél évtizede már, hogy szívet-lelket gyönyörködtető virágokat „termelnek” a posta melletti telken. Télen az üvegházban zöld vegetá­ció pompázik, ilyenkor nyá­ron pedig a rózsák, szegfük és egyéb száron pompázó vi­rágok illatáradatát teríti szét a szellő a völgyben. Nyerges Béla főkertész vezetésével 8 asszony gon­­dozza a palántákat, locsolja az ágyásokat, dédelgeti a virágokat. Bizonyára vala­mennyien nagy szeretettel foglalatoskodnak, hiszen ke­vés szebb foglalkozás van, mint az embereknek szépet adni, virágot nevelni. Kényes jószág ám a tüs­kékkel védekező rózsa, a karcsú száron pompázó szeg­fű, színes szőnyeg a petúnia. Bekötött fejkendős asszonyok hajladoznak derékig virág­ban. Bent az üvegházban az örökzöld növények. Aszpará­gusz-, fátyolka-, páfrány-, diffenbachia-, fikusz-, codin-, s sansavériaerdő fogad. A gaz­da magyarázza gondozásu­kat, szaporításukat. Aztán a IRA megmutatja a hatalmas fi­­o­­dendron virágát, s megcso­dáljuk a szaporítóalanyként nyilvántartott több embernyi magas­­ fikuszfát is. — Bizony 600 tövön neve­lünk virágot, s ugyanannyi­ról nemesítünk évente. Há­ti tizenkét hónap alatt 10— 12 ezer szál vágott virág ke­rül ki innen, névnapra, ün­nepre, alkalomra. Több mint 25 féle virágot gondoznak, s három és fél, négyezer a cserepes növények száma. Nyerges Béla mindig virágai­ban tesz-vesz a zöld sziget belsejében, s ha valaki hoz­za az igénylést irodadiszklés­­re, ünnepi alkalomra, öröm­mel adja a virágot, s köz­ben szóban mellékeli a „használati utasítást”. A Borsodi Szénbányáknak szép ez a kertészete. Igaz, van még egy kisebb a KOSZGY-ben is, de itt sok­kal több növény, virág ta­lálható. Ki a virágot szereti rossz ember nem lehet, tartja a szólás-mondás, s íme a bi­zonyíték, hogy kedvelik a színpompás növényeket bá­nyászaink, hiszen viszik is mindig, mert a bányasötét­­­hez szokott tekintetet felvi­dítja, a szénszaghoz szokott orrokat illattal telíti. Szívesen pár percre az arra járók is a kerítés­­­ mel­­lett, karnyújtásnyira a ter­mészet eme kecses csodái előtt, s mosolyogva nézik a virágok között foglalatosk­n­­dókat. A jó ismerősök,­­ a szomszédok, a barátok asszo­nyait, akik ott hajladoznak fejkendőben a virágzó köze­pén. Berencsy Sándor Virágok között ■ная ая акяв [UNK] Mit tud az Oxi SR—45? Gyakorlaton a bányamentőkkel A TELEFON éles berregé­se belehasított a levegőbe. Izgalomtól el-elfúló hang je­lentette: kábeltűz történt a közeli aknában, s a füst és a gáz miatt öten bentreked­tek az előváráson. Gyors se­gítséget kértek a kimenté­sükre. Az ügyeletes azonnal riadóztatta a bányamentő­ket, és kisvártatva a sziré­názó autó elindult a hely­színre. Megkezdődött a küz­delem az elemekkel, ver­senyfutás az idővel. Végül az ember győzedelmeskedett. A bányamentők öt bányászt ad­tak vissza az életnek, család­jaiknak. A történet — szerencsére — csak a képzelet szülemé­nye. De hasonló bármikor lejátszódhat. S hogy ne kö­vetkezzenek be tragédiák, ne legyenek áldozatok, a föld alatt dolgozóknak fel kell készülniük a veszélyre. Ese­tenként azonban a bentiek gyengéknek bizonyulnak a túlerővel szemben, szüksé­gük van segítségre. Ilyenkor riadóztatják a jól képzett, nagy elméleti és gyakorlati tudással bíró bányamentő­ket. — A Borsodi Szénbányák Vállalat területén Kazinc­barcikán és Farkaslyukon működik bányamentő-állo­más. Az ide vonatkozó jog­szabály szerint, 45 perc alatt valamennyi termelőegységet el kell érnünk, amennyiben a helyzet úgy kívánja. Az összlétszám 350 fő, csaknem négyszerese a KBF által megköveteltnek. A borsodi bányászok humánus gondol­kodásúak, áldozatkészek, ön­ként vállalják a cseppet sem könnyű szolgálatot. Sokáig elhallgattuk volna még Podhorányi László pa­rancsnok szívet melengető szavait, de az idő erősen szo­rított bennünket. Pontosab­ban a bányamentőket, a Szuhavölgyi Bányaüzem há­rom rajának 16 tagját, akik előtt ezen a napon, tehát június 25-én, még nagy fel­adatok álltak. Varga Lajo­­séknak, Nagy Béláéknak és Müller Antaléknak ugyanis megerőltető gyakorlaton kel­lett részt venniük. S HA VALAKI azt hinné, hogy afféle játszadozásra ke­rült sor ezután, gyorsan ki kell ábrándítanunk. Mert ugye 30 fokos melegben, 98 százalékos relatív páratarta­­­mú levegőben, több mint 20 kilogrammos teherrel csúsz­­ni-mászni, s közben — a változatosság kedvéért — fordulóként tízszer súlyzózni, bizony nem lehet éppen le­­ányálom. Csak miheztartás végett megjegyezzük, hogy 30 ezer méter kilogramm munkát kellett elvégezniük. Természetesen olyan körül­mények között, mintha men­tenének: füstben, gázban, ké­szülékben. Hogy miért gyötörték ma­gukat ennyire ezek a bánya­mentők? Egyrészt ,mert fél­évenként készülékes gyakor­laton kötelező részt venniük, másrészt pedig... No, de mondja el ezt a parancsnok! — Egy nyugatnémet gyárt­mányú, Draeger Oxi SR—45 típusú készülék kezelését kell begyakorolnunk ”— újságolta Podhorányi László, aztán még hozzátette, hogy az em­lített készülék kicsinyített mása a bányamentők által használt MEDI 494-nek. A 3,2 decili­teres palackban 45 percre elegendő oxigént sű­rítettek össze 300 atmoszfé­­ra nyomással. Az utóbbi időben lényege­sen megszigorították a biz­tonságtechnikai szabályokat. Főleg a Pécs környéki bá­nyákban történt gázkitöré­sek következtében tették kö­telezővé a hatóságok az új készülék használatát. Akár­csak a СО-készülék, az Oxi SR—45 is az önmentést szolgálja. Csakhogy amíg az előbbi csak meghatározott szénmonoxid és oxigéntartal­mú levegőben tudja betölte­ni a szerepét, a Draeger — mivel függetleníti kezelőjét a külvilágtól — bármilyen füstben, gázban alkalmazha­tó. — A készülék megismerése elsősorban a mi feladatunk — hallottuk Félhelyes Gyula gyakorlatvezetőtől. — Ha ugyanis bekövetkezik a baj­, a bányamentőnek kell be­vinni az Oxi SR—45-öt a bentrekedteknek, neki kell őket a kezelésére pillanatok alatt megtanítani, s csak így lehet sikeres a mentés. Az előírás szerint, a vál­lalatnál összesen 40 német gyártmányú készüléket kel­lett elhelyezni. Nem kis ér­tékekről van szó, hiszen da­­rabja 12 ezer forint. Minden egyes bányamentő elsajátítja majd az Oxi SR—45-tel kap­csolatos tudnivalókat. Eddig a szuhavölgyieken kívül az ormosbányaiak vettek részt elméleti és gyakorlati h íra­táson, de egy hónapon be­lül a mákvölgyiekre, a bükk­­aljaiakra és a lyukóiakra is sor kerül. A BÁNYAMENTŐK pa­rancsnokától megtudtuk, hogy korszerűsítették az alapképzést is. A jövő bá­nyamentőit napjainkban már teljes munkaidő-kedvezmény illeti meg az oktatás időtar­tamára. Az újítás hasznos­sága lemérhető a május 3-án vizsgát tett 24 fő osztályza­tából is, ami átlagban meg­haladta a 4,2-t. Ez pedig azt is jelenti, hogy jól értik,­ tudják a tennivalójukat Kolaj László

Next