Borsodi Bányász, 1976. július-december (19. évfolyam, 26-52. szám)

1976-07-01 / 26. szám

fljíLAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! В OR­SO­D­I В ÎNoК XIX. évfolyam, 26. szám Ara 5­1 fillér 1916. július 1. 4 vezetőknek: példamutatásn Minden szempontból ter­mészetszerűen elvárják a dolgozók, hogy vezetőik pél­damutatók legyenek. Hiszen azért vezetők. Most mi csu­pán egy szempontra hívjuk fel fokozottabb figyelmüket, az általános bányabiztonsági szabályzat .,Bánya tűz veszély" című, X. fejezetéből, vala­mint a megjelenő egyéb új fejezetekből valamennyi ve­zető, irányító és ellenőrző munkakört betöltő műszaki dolgozónak vizsgát kell ten­nie. Év végéig folyamatosan történnek a vizsgáztatások, tehát az esztendő zárásáig reméljük, hogy e téren is számos kiemelkedő példamu­­tatást fogunk ismertetni. Célvizsgálat r A komplex gépesítésű elő­­várásoknál is adódnak anyag­szállítási problémák. Ezek csökkentésére, illetve meg­szüntetésére kapta egyik feladatául a BSZ bányamű­velési osztálya és gépészeti osztálya, hogy július 30-i ha­táridőig mindenütt célvizsgá­latot tartson. A szakemberek azt vizsgálják, kutatják, hogy újabb gépesítésekkel miként könnyíthetnének az elővájók anyagszállítási gondján. Építési részleg A BSZ idei tervfeladatai­­nak sokaságában egy olyan központi építési részleg meg­szervezése is szerepel, ame­lyet Berentén szeretnének kialakítani. Egyelőre a szer­vezési munkák folynak, ame­lyek felelőséül az építészeti területi főmérnökön kívül a munkaszervezési és üzem­­gazdasági osztály és a biz­tonságtechnikai osztály ve­zetőjét bízták meg. Értesü­lésünk szerint a december 31-i határidőig elvégzendő szervezés során főleg arra törekszünk, hogy az építé­szeti feladatok ellátása — a központosított szervezet le­hetőségeit kihasználva — a biztonságtechnikai szempon­tok előírásainak megterem­tése (gépek, berendezések, biztonságos üzemeltetéséhez szükséges feltételek színvo­nalas munkavédelmi oktatás, stb.) a lehető legjobban meg­­valósul­jon. п [UNK]р Hogyan áll a verseny? TERVTELJESÍTÉS 1916. JÚNIUS 25-IG LEGJOBB AKNA Bükkaljai Bü. 113,0 ° rt Egercsehi Bü. 109,7 ° , Farkaslyuki Bü. 107.8°,, Mákvölgyi Bü. 106,3 ° , Miskolci Bü. 103,6 ° , Ormosi Bü. 104,9 °/, Putnoki Bü. 101,6 ° Szuhavölgyi Bü. 85,7 °,о Vállalat: 105,4",­­ Borsodnádasd 128,5" % Edelény I—IV. 127,3% Tervtáró 118,3 °­­ Rudolf IV. 113,4% Ella 109,1% Edelény K-tí-us front Két és fél hónap tapasztalatai Mint ismeretes, március közepén indult Edelényben a kettes szén­­telepen az MK—97-es szovjet biz­tosító berendezéssel és K­WB-í­ D típusú maróhengerrel működő tö­megtermelő kísérleti frontfejtés. Az eddig eltelt két és fél hónap még korai lenne a tapasztalatok levonására, arra azonban már elég az idő, hogy néhány szám alap­ján meghatározzuk, „jó lóra tet­tek” az üzem vezetői, műszaki szakemberei, hiszen a kísérlet be­váltotta a hozzáfűzött reménye­ket. Beszélgetőpartnerünk Derecskei Gyula üzemmérnök és műszaki ügyintéző, részünkre rövid idő alatt összesítette a rendelkezésre álló adatokat, s ezek alapján a következőket mondotta. — Minden új munkahelyen a beszerelés összegének tetemes sú­lya mellett jelentéktelen helyet foglal el a műhelyköltség, hi­­szen az első időszakban mini­mális a meghibásodási arány. Az MK-s front eredetileg 105 méteres homlokkal indult, később lerövi­dült 96 méterre. Június elsejéig az összesítések alapján 24 ezer 747 tonna szenet küldtek a felszínre. Ez naponta 453 tonna szenet jelent, s az ak­na napi 1100 tonnás tervéhez ké­pest jelentős arány. Az első hónapban 4,8, áprilisban pedig már 8,1 tonna volt a mű­­szakonkénti csákányos teljesít­mény. A közvetlen munkahelyi költség 149,67 tonna/Ft, s a leg­jobb hónap pedig — április — Д18 forintra alakult. Június 1-ig mintegy 183 métert haladtak előre 3,2 méteres átla­gos napi sebességgel. A munka­helyen dolgozó Károlyi István ve­zette frontcsapat a legnagyobb lelkiismeretességgel végzi min­dennapi munkáját, ezzel is bizo­nyítva, rajtuk nem múlik a kí­sérlet sikere. Az utánpótlás­. A Borsodi Szénbányák szakmunkás-utánpótlását főleg a perecesi 104. számú és a kazincbarcikai 105 számú Ipari Szakmunkásképző Intézetben oktatják. Az Ormosi Bányaüzemben működő tanműhelyben a gépszerelő, bánya-elek­trolakatos és villany­szerelő szakmunkástanulók gyakorlati képzése folyik. Felvételünk is itt készült Ivá­nyi László másodikos villanyszerelő-tanulóról. Fotó: Kozák Péter Másfél évtized a munkaszervezésben „Ember, gép, természet...” A Borsodi Szénbányáknál mintegy 15 évvel ezelőtt léte­­sítették a munka- és üzemszervezési osztályt, amelynek jelenleg 9 dolgozója van. Mit produkálnak? Gyakorlatilag milyen értéke van munkájuknak? Erről beszélgettünk Zá­­horszki László osztályvezető-helyettessel, s megpróbáljuk a másfél évtizedes mindennapi tevékenység lényegét össze­gezni. A múltra visszapillantva Záhorszki László három sza­kaszról beszélt: — Az első 1960—64 között volt, amikor a munkamód­szereinket kialakítottuk. A második szakaszt az 1965— 72. években jelöltük meg. Ekkor — szerintünk — to­vábbfejlődtek a korábban ki­alakuló metodikák. Az érthetőség kedvéért a következőket sorolta: — Éves munka- és üzem­­szervezési, bányagazdasági programokat dolgoztunk ki. Ezek végrehajtása során ala­kult ki az együttműködés ■И [UNK]Л—■———ни— szabályozott formája a mun­ka- és üzemszervezési appa­rátus és a vállalati, illetve üzemi szervezeti egységek között. A helyzetfelmérés, elemzés, döntéselőkészítő ja­vaslatok, a döntés, a végre­hajtás, az ellenőrzés zárt rendszere kialakult és mind­ez elsődlegessé vált a válla­lat szervezési tevékenységé­ben. Harmadik szakaszként Zá­horszki László az 1972. évet követő időszakot jelölte meg. — Ez időtől tevékenysé­günkre az úgy­nevezett kap­csolt vizsgálatok, majd a rendszervizsgálatok lettek jellemzőek. A szervezési te­vékenység személyi feltéte­leit a vállalat önálló, főhi­vatású üzemi munkaszerve­zők beállításával biztosította. Részletkérdésekre térve el­sősorban az úgynevezett „élőmunka” szervezéséről érdeklődtünk.­­ Az élőmunka-szervezés a termelési folyamatok racio­nálisabbá tételére irányult, — mondotta beszélgetőpart­nerünk. — Első lépésben né­hány komplex gépesítésű frontfejtés homlokán történt meg a munkafolyamatok elemzése. Feltételezésünk az volt, hogy az ember—gép— természet rendszerben az összehangolt tevékenység­nek a legfőbb eleme a dol­gozó ember. Vizsgálatainkat így embercentrikusan foly­tattuk le. (Folytatás a 2. oldalon) Aktabalom, IncS, írógéppapír, rubrikák, jelen­tések, beszámolók, statiszti­kai adatszolgáltató nyom­tatványok, az adminisztráció labirintusa. Évről évre nő a világon —­ s természetesen hazánkban is — az egy főre jutó papírfo­gyasztás. No itt nem a meg­vásárolt könyvekre, a kiol­vasott napilapokra és folyó­iratokra gondolok elsősor­ban. Ez a növekedés őszinte örömmel tölt el valamen­­­nyiünket. Az azonban annál kevésbé, hogy akaratunk, s a korábban hozott központi rendelkezések és határozatok ellenére is nő az aktahalom, az iratköteg. Beszélgettem üzemvezető­vel —, aki szinte nyomasztó álomnak vélte, hogy a pa­­pírlovak, a beszámolók, a je­lentések heggyé tornyosulva takarják be a hivatalházak épületeit. Jelentés jelentést szül, ak­ta aktát fiedzik. Nincs olyan hét, hogy a tömegkommuni­kációs eszközök valamilyen formában ne foglalkoznának a sok esetben felesleges gyomként burjánzó papír­munkával, s ne keresnék a módszereket az ellenük való harc érdekében. Hányszor vagyunk tanúi annak, hogy ugyanazt a té­mát rövid idővel egymás után több szervezet is megtár­gyalja, megvitatja, határo­zattá emeli. Előtte természe­tesen, írásos­­ beszámoló ké­szül, amit a rendezvényen szóbeli kiegészítő követ. Ap­­róbb-nagyobb változtatások történnek, aztán ismét pa­pírvételezés, orming, máso­lás, sokszorosítás, s az elké­szült „paksamétát” ismét el kell fogadtatni. Itt most az­­ következik, mennyit is használunk fel papírra és írószerekre. Van róla­ adatunk. A Borsodi Szénbányák Vállalat ez év első négy hónapjában 279 000 forintot költött papírra, író­szerekre, nyomdára és nyom­tatványkészítésre. Természe­tesen a kimutatások és adat­lapok a vállalat házi nyom­dájában látnak napvilágot, így van ez a legtöbb nagy­­vállalatnál. S hogy az emlí­tett szám sok vagy kevés, azt nem mi vagyunk hivatottak eldönteni. Januárban és februárban például 70—70 ezer forint volt az említett anyagfel­használási költség. Miért vetettük fel ezt a té­mát? Mindenekelőtt az anyaggal és a munkaerővel való takarékoskodás gondo­lata vezérelt bennünket. Iga­zán csak a szűkebb munka­helyi közösségek tudnák megmondani, mivel és ho­gyan lehet eredményt elérni az említett területen, ha figyelemfel­keltő írásként jegyzik meg az eddig leírta­kat, s támad еду­ két ötletük a jobb munkaszervezésre, a papírmunka csökkentésére, már érdemes volt a króni­kásnak is a két flekk papí­­rért, az írógépszalag l­, no meg a megírásra szánt ener­giáért. Megmondjuk őszintén, ti­tokban erre gondoltunk. — berencsy — Papírmunka Talán, Ormosb­á­nyárt A jobb árbevételért, a minőségért A korábbi évekhez híven, az idén is részletes, minő­ségjavító intézkedési terv szabja meg Orm­osbányán a mindennapi tennivalókat. En­nél az üzemnél naponta mint­egy 150—200 csille meddőt válogatnak. A meddőváloga­­tó munkahelyek állandó te­lepítésének biztosítása nem kis feladat. Ezzel azonban állandóan törődni kell, hogy az elszállított durva meddő arányát biztosíthassák. A minőségi feladatok tel­jesítése érdekében sokat te­hetnek például a frontakná­­szok, a lőmesterek is. Őket érinti az intézkedési tervnek az a része, amely szerint prémiumokat a robbanó­anyag felhasználási normához, illetve a minőségi mutatók teljesítéséhez kötik. A meddőtartalom csökken­téséhez egyébként többek között azt igénylik, hogy a TCS-fonat ellátás folyama­tos legyen. Ellenkező esetben ugyanis az omladékból be­folyó meddő szennyeződést okoz és rontja az omlasztási teljesítményeket. A föteper­­gés mérséklésére a t­edővi­­szonyoktól függően teljes be­lést rendelnek el a frontfej­téseken A durvahullás nö­velését illetően a szerelési lehetőségek keretében intéz­kednek a gumiszalagok sze­relési hosszának növelésére. A gépi jövesztés esetén maximális vágási sebességet kell betartani, s a kések ál­lapotát műszakonként ellen­őrizni kell A maróhengeres jövesztés alkalmazásánál pe­­dig például a tárcsaát­mérőt úgy kell megválasztani, hogy a beágyazások lehetőleg dur­va meddőként kerüljenek a készletbe A precíz minőségjavító in­tézkedési tervet az idei első negyedévben általában sike­rült jól betartani. Ha ez így lesz az év hátralévő részé­ben is, akkor az ormosi bá­nyászokat bizonyára dicséret illetheti az árbevételek ja­­vításáért, a minőségi ered­mények jobbá tételéért.

Next