Borsodi Bányász, 1976. július-december (19. évfolyam, 26-52. szám)
1976-07-01 / 26. szám
\ 2 / BORSODI BÁNYÁSZ Az szb napirendjén A Borsodi Szénbányák szakszervezeti bizottságának június 25-i ülésén ismét a dolgozók széles rétegeit érdeklő témák kerültek napirendre. Az első napirendi pont az ifjúságot érinti (erről külön számolunk be lapunkban). Először ugyanis a vállalati szb és a vállalati KISZ-végrehajtó bizottság együttes ülést tartott. A közös téma annak a jelentésnek megvitatása volt, amely a KISZ IX. kongresszusa tiszteletére indított munkaverseny tapasztalatairól szólt. Ezt követően értékelték a BSZ szakszervezeti és KISZ-bizottsága együttműködési tervének végrehajtását, s kiegészítéseket kértek a további eredményes, közös munkához. Putnokon és a vállalatnál A MÁSODIK napirendi pont témája a szakszervezet 1975—1976. évi tömegpolitikai oktatása, továbbá az új oktatási évre javasolt tennivalók megvitatása volt. A vállalat tapasztalatainak és terveinek ismertetése előtt azonban tájékoztatást kaptunk a Putnoki Bányaüzem eredményeiről és terveiről, hogy bepillantást nyerjünk egy üzemen belül az ez irányú tevékenységről. A tájékoztatást Kovács Béla, a Putnoki Bányaüzem szakszervezeti bizottságának titkára terjesztette elő. Ennek alapos megvitatása után került sor a vállalat tömegpolitikai oktatásának ismertetésére. — Az 1975/76. évi tömegpolitikai oktatásunk fő célkitűzése az volt, hogy hatékonyan segítse elő az MSZMP XI. kongresszusa, a SZOT XXIII. és a BDSZ XXI. kongresszusa határozatainak megismerését a párton kívüli szervezett dolgozók körében — jelentette ki Вики Imre, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára, s hangsúlyozta: ezzel a célkitűzéssel a dolgozók politikai látókörének bővítését, szocialista gondolkodásmódjuknak, ismereteiknek gazdagítását, a munkahelyi és közéletbeli aktivitásuk fokozását kívánták elérni. Ezenkívül céljuk volt az is, hogy a tömegpolitikai oktatás növelje a szakszervezeti munka nyilvánosságát, adjon tájékoztatást az üzemi szakszervezeti munka feladatairól, ösztönözzön a mozgalmi munkában való fokozottabb tevékenységre. Továbbá az oktatás szolgálja a szocialista építés vívmányainak, eredményeinek tudatosítását, erősítse a szocializmus ügye iránti elkötelezettséget terjessze a szocialista hazaszeretetet, a proletár internacionalizmus eszméjét. Mindezek következtében pedig a dolgozók öntudatának növelésével párhuzamosan segítse elő a munkaverseny magasabb szintű kibontakozását, a gazdasági tartalékok feltárását, a munka termelékenységének fokozását. S hogy a Borsodi Szénbányák szakszervezeti szervei miként tettek eleget ennek a feladatuknak? Milyen témájú tanfolyamokat szerveztek, s ezeken mennyien vettek részt? Az adatszerű összegezés a következő: A társadalmunk időszerű kérdéseiről szóló tanfolyamot 3814-en végezték el, a munkahelyi élet időszerű kérdéseit ismertető tanfolyamnak több mint 2400 hallgatója volt. Külön a bejárók számára is szerveztek politikai konzultációkat, s a szakszervezeti ifjúsági fórum szintén nagy érdeklődést váltott ki, így összességében az 1975/70. évben a BSZ-nél több mint 6600 dolgozó részesült politikai oktatásban. S ehhez hozzáadhatjuk még a szocialista brigádvezetők tanfolyamát, amelyen mintegy 350-en vettek részt. A jó szervezés, tervezés, a propagandisták jó kiválasztása és felkészítése eredményezte, hogy a tanfolyamok tartalmi gazdagsága — s a résztvevők aktivitása — az előző évekhez viszonyítva fokozódott. Nagy segítséget nyújtottak ehhez a pártszervek is. Gondok ennek ellenére adódtak — főként a sokfelé lakók, s három műszakban dolgozók időegyeztetésében. Az idei oktatási évben természetesen szeretnék minél inkább csökkenteni a gondokat, s tovább javítani a színvonalat. Az irányelvek alapján július 20-ig kell elkészíteni az 1976,77. oktatási év tervét. Az összehangolt szervezési munka során fő figyelmünket az oktatás tartalmi színvonalának, módszereinek fejlesztésére, politikai hatásának növelésére kell fordítanunk — hangsúlyozta Вики Imre. — Továbbra is nagy törődéssel kell foglalkoznunk a propagandisták képzésével. Ehhez az SMT-n kívül a pártalapszervezetek és a gazdasági vezetés segítségét is változatlanul igényeljük. AZ ELLENŐRZŐ munkában, az információs tevékenységben pedig mindenütt biztosítani kell az egységes nyilvántartási naplók használatát, s a tananyagok, segédanyagok, szemléltetőeszközök megrendelését. (r. a.) Energiahíd, szénnel Tervek szerint 1980-ban a Szovjetunióbeli 790—Ü10 millió tonna szenet bányásznak. Ennek egytizedét a kazahsztáni ekibásztuzi lelőhely adja. A szénrétegek itt a földfelszínhez közel fekszenek, ezért felszíni fejtéssel igen olcsón kitermelhetők. Az itteni készletek a legkorszerűbb kitermelési módszerek mellett több mint 100 évre elegendőek. A X. szovjet ötéves terv során az olcsó, szilárd fűtőanyag a korábbinál jóval nagyobb szerepet kap az elektromos energia előállításában. Az ekibásztűzi lelőhelyen kitermelt szénnel több nagy hőerőművet üzemeltetnek majd. Ekibászluzban négy nagy hőerőmű épül, melyek teljesítménye együttesen 16 millió kilowatt. Az erőművek energiáját 2,5 ezer kilométer távolságra szállítják. (APN) Tervek szerint az Udmurt Autonóm Köztársaságban — ahol az elmúlt hat év alatt 23 olajlelőhelyet tart.als.ie. — az idén csaknem 4 millió 600 ezer tonna olajat aknáznak ki. 1976—1980 között az itt kitermelt kőolaj mennyisége eléri a 28 millió tonnát — ez háromszor annyi, mint amennyit a kilencedik ötéves terv folyamán termeltek az udmurt lelőhelyeken. Nyugdíjas-találkozó A Miskolci Bányaüzem szakszervezeti bizottsága rendezésében az 1974. május 1-e és 1975. december 31. között nyugdíjba vonult dolgozók részvételével a lyukóbányai étteremben nagyszabású nyugdíjas-találkozót tartottak. A nyugdíjas találkozón 80 meghívott vendég vett részt, ahol az üzem vezetésével kicserélték véleményüket, tájékoztatást kaptak az üzem életéről, a nyugdíjasok viszont üzemi és nyugdíjasélményeiket mondták el. Kellemes színfoltja volt az ünnepségnek a perecesi általános iskola úttörőinek köszöntő műsora, valamint a bányász,zenekar egyórás operettműsora. Ezen kívül minden nyugdíjas maradandó emléktárgyat kapott, melyet nagy örömmel vettek át a szakszervezeti bizottság titkárától. Beszélgetés az alapító tagoUal Hiányoznak a műszakiak Betöltöttem atvenedik évemet. Gazdasági cseléd volt az apám Balkányban amikor megszülettem. A felszabadulás nyolc hold földet juttatott a családnak, de hat szálnak kevés volt a kenyér. Én mint a gyerekek között a legidősebb, negyvenhétben Iaricabányába jelentkeztem munkára. Négy év múlva már vájárkéntechnikumot jártam, s ötvennégyben meg is kaptam róla a papírt. Azóta a Bükkaljai Bányaüzem dolgozója vagyok. Ötvenötben tagja lettem a pártnak, a tulcm jött ötvenhat, majd az MSZMP újraszervezésének az ideje. Ezen a telepen csaknem bdnyászok ennek. Mi tudtuk igazán annak a 12 évnek a harcát, eredményeit. A MUK- feliratok megjelenése idején, taggyűlést tartottunk, a sajószentpéteri kultúrházban volt az összejövetel, ahol megfogalmazódott, hogy az ellenforradalmi erők megfékezésére létre kell hozni a munkások fegyveres hadseregét, a munkásőrséget. A legrátermettebbeket a taggyűlés elfogadta. Én egy betegeskedő elvtárs helyére jelentkeztem, s bizony kétszer olyan erősnek és keménynek éreztem magam, amikor megszavazott a taggyűlés. Úgy éreztem minden sejtemig helyt tudok állni a munkáshatalom vívmányaiért. Emlékezetes, amikor megkaptuk a fegyvert. Becsomagolva, lezsírozva a pps-t, s a tt-pisztollt is. Ez utóbbinak még a számára is emlékszem, ha álmomból ébresztettek is rávágtam: 8145- ös. Acélkék munkaruhát kaptunk, ami annyival különbözött a munkásruhától, hogy oldalzseb helyett szivarzsebe volt. Jól emlékszem az 1957. május 1-i felvonulásra. Nem volt semmi rendbontás, mi, a munkásőrök vonultunk fel — az üveggyáriak, meg a bányászok —, két szakasz, az édelényi elágazásig, majd a tanácsháza felé. Jelszavakat mondtunk: Munkásököl vasököl, oda üt ahova kell, meg mozgalmi dalokat énekeltünk. Miszkuly András, a munkásőrség egyik alapító tagja a beszélgető partnerünk. Jó ismerős ö, hiszen gyakran találkozunk Berentén, amikor a mindennapi munka során, egyféle visz az utunk. A megbeszélt időpontban, pontosan négy órakor érkeztünk, s ő már kint várt a lakása előtti lépcsőn ülve, az aznapi újságot lapozgatva. — Szinte a legmodernebb technikáról is tudunk, s ha most elsősorban nem is fegyveres védelemről van szó, akkor is tudjuk, mi a feladatunk. Az utóbbi években például számtalan esetben vettünk részt elemi csapások elhárításában, árvíznél, mentésben. Befejezésül szót ejt még a szakaszáról, amely igen szép eredményeket ért el a szocialista versenyfogalomban az első fél év során, s nehezményezi, hogy alig van műszaki középkáder a fiatalabb munkásőrök között. — A megalakulás idején 54 fő közül 21 műszaki volt, de égi a jövőről annyit feljegyzünk, hogy még az idén vállalta a szakaszparancsnoki teendőket. — Nekem nem esik nehezemre, eddig én vezényeltem, s ezután én hajtom végre a parancsokat. Átadom a helyem a fiataloknak. — Berencsy Sándor — a régiek közül már csak ketten-hárman vagyunk aktív munkásőrök. Itt kellene továbblépni. 1976. július 1. KIKÉPZÉS. A közelmúltban Csernely közelében az egyik völgyben két szakasz munkásőrrel találkoztunk. Mint elmondották, az éves kiképzési programban szereplő egyik feladatuknak tettek eleget. A gyakorlatozó munkásőrök között ismerős arcokat is találtunk: Kondás Béla, Varga Béla és Pogonyi János, valamennyien a Putnoki Bányaüzem dolgozói. Kozák felv. Másfél évtized a munkaszervezésben (Folytatás az 1. oldalról) A szervezési eljárások során ergonómiai, pszichológiai és szociológiai metódusokat alkalmaztak — felméréseiket direkt és indirekt módszerekkel, a szakirodalom felhasználásával végezték. A pszichológiai és a szociológiai kutatások eredményeinek felhasználásával pedig azt a célt tűzték maguk elé, hogy fel tudják mérni a munkahelyi veszteségforrások emberi tényezőit. — A levont következtetések alapján a munkahelyek szervezettségének színvonalát emeltük — folytatta Záhorszki László. — Ez a munkahelyek termelésének növekedésében, a termelékenység emelkedésében mutatkozik meg, vagy pedig abban, hogy például a változatlan termelést csökkenő munkáslétszámmal is biztosítani tudjuk. A BSZ-nél a termelésnek több, mint 90 százaléka fejtésekből származik. A műszaki fejlesztés és a munkaszervezés hatására az 1969. évi 4,316 tonna/műszak teljesítmény 1975 végére 5,486 tonna/műszakra, tehát 27 százalékkal növekedett. 1974 közepén a vállalat kilenc üzemében üzemi munkaszervezőket állítottak be — főleg az élőmunka, valamint a szolgáltató-kisegítő folyamatok szervezésének hatékonyabbá tétele érdekében. A termelésszervezésnél főleg a koncentráció fokozásával az aknák termelésének növelését érték el. Míg például 1970-ben az egy aknára eső napi széntermelés 910 tonna volt, 1975-ben ez már 1207 tonna lett, ami 32 százalékos növekedésnek felel meg — hallottuk a tájékoztatást. — Ezenkívül a szolgáltató telephelyek számának csökkentése, koncentrálódása és összevonása is jelentős eredményeket hozott — mondotta Záborszki László, s közölte: a szállítási és anyagmozgatási főtevékenységű munkások létszáma 4500-ról 3290-re csökkent. A karbantartás szervezésénél a műszaki fejlesztésnek, az automatizálásnak megfelelően egyre több szakma alkalmazására van szükség. Az eszközök tibizálásánál elért eredmények alapján sorozatjavítási módszerek elterjesztését folytatták tovább. Ezzel részlegesen sikerült a központi gépjavításnál ellensúlyozni a nagy szaktudású, specializált szakmunkások viszonylagos hiányának gondjait. A vezetési és irányítási folyamatoknál szintén az összevonások, koncentrálódások hozták a legnagyobb eredményeket. Melyek ezek közül a leglényegesebbek? Több üzemnél növelték az aknák volumenét, illetve a gazdaságtalan termelékenységű aknákat megszüntették. Összevonták az edelényi és a mákvölgyi bányaüzemet. Ez éppoly hasznosnak bizonyult, mint a még nagyobb koncentráció: az Ózdvidéki és a Borsodi Szénbányák összevonása. A volt ózdvidéki üzemeknél a borsodi üzemek szervezeti formáját alakították ki, s egyesített központi vállalatot hoztak létre. Továbbá: — Igen lényeges feladat volt a bánszállási főraktár megszüntetése, s a berentei főraktár korszerűsítésének elkezdése, a gépjavítási, a külszíni szállítási, a központi raktározási és osztályozási tevékenységnek (általában a szolgáltató tevékenységnek) egy üzem keretébe való koncentrálása. Mindezen kívül idegen kooperációs tevékenységet is kellett folytatni — például 1975. decemberére kooperációt alakítottak ki a Villamos Berendezés és Készülék Művek telephelyeivel. A vezetéssel, irányítással kapcsolatos szervezési munka eredményeinek érzékeltetésére adatokból is következtethetünk: az alkalmazotti létszám 1970-ben 3030 volt, ami 1975-re 2693-ra csőnként, s ez 11,1 százalékkal kevesebb. A IV. ötéves tervben a Borsodi Szénbányáknál a számítástechnika területén kettős tevékenységet kellett folytatni. Erről így számolt be Záhorszki László: — Műszaki-gazdasági optimumszámításoknál, anyagmozgatási és tehergépkocsiszállítási folyamatszervezéseknél végeztünk számítógépes programfuttatást. Az elektronikus számítógépet a miskolci Nehézipari MOszaki Egyetemtől kaptuk. Ezek a számítások azonban csak egyes vállalati problémák döntéseinek előkészítését segítették elő. 1974-ben készült el egy koncepcióterv a szénbányászat számítástechnikai alkalmazásáról, illetve továbbfejlesztéséről. A koncepcióterv miniszteri jóváhagyása után 1975-ben kezdtük meg a feladatok megvalósítását, amelyet a Magyar Szénbányászati Tröszt koordinált Mindez tovább növelte az üzem- és munkaszervezési osztály tennivalóit, de ugyanakkor hasznosságét is. Ha pedig a hasznosságot forintokban akarjuk bebizonyítani (bár ilyen munkánál szinte lehetetlen a pontos értékfelmérés) számítások szerint az elmúlt öt évben a 929 fős létszámcharttal-*4rszá4 mintesv 165 millió forint kbits-5«» csökkentést jelentett a vállalatnál. (v. a.) (Folytatás: A területi és a vállalati munkaerőtervezésről.)