Borsodi Bányász, 1978. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-05 / 1. szám
CST8. január 5. borsodi bÁnyÁsz Az OMBKE-islés napirendjén: A fejtéskoncentráció tapasztalatai Lyukóbányán A FEJTÉSGÉPESÍTÉSI konferencia következő előadója Kovács Lóránt aknafőmérnök volt, aki „Fejtés, koncentráció kialakítása során szerzett tapasztalatok Lyukóbányán” címmel tartott előadást. Bevezetőjében a Miskolci Bányaüzem koncentrációs törekvéseit ismertette, kezdve Baross-akna bányászatától napjainkig. A változások legszembetűnőbb eredménye a nagyfokú termelési és üzemkoncentráció. Míg 25 évvel ezelőtt egy fejtési munkahely 40 tonna szenet termelt naponta, ma a termelés túlhaladja az 1000 tonnát is. A vizsgált időszak kezdetét a fabiztosítású robbantásos jövesztésű frontfejtések visszaszorulása és megszűnése jellemzi. A 60-as évek elején már túlsúlyba került az egyedi acéltámbiztosítás, ahol a robbantással együtt 1067-től már maróhengert is alkalmaztunk jövesztésre. Az első önjáró berendezés (Dobson) 1967-ben került beépítésre. A laza talp, a homokos, vizes főte, a nagy nyomás miatt, a kísérlet sikertelen volt. 1969-ben páncélpajzs kezdte meg kísérleti üzemét. A pajzs bevált, 1972- ig üzemelt. 1970—72-ig Fletcher önjáró berendezés is üzemelt. Az önjáró biztosító berendezéseket 1972-ben ki kellett szerelni. Ekkorra a fejtések olyan területre kerültek, ahol a homokos főte, a laza talp, vagy a sok vető lehetetlenné tette az önjárók alkalmazását. A frontfejtések termelése, a fronti csákányos teljesítmény újra lecsökkent, a fejlesztést szinte elölről kellett kezdeni. Ezalatt a 4 év alatt (1972—76-ig) az acéltám biztosítású technológia több fokozata is alkalmazást nyert Ezek közül legfejlettebb az úgynevezett „középszintű” technológia volt, amely már előfutára a komplex gépesítésnek. Az alagút pillérének lefejtése után újra olyan bányamezőt tártunk fel, ahol lehetségessé vált a komplexen gépesített frontfejtések kialakítása. 1977 elején a DK-i bányamezőben 200 méter hosszban beszereltük VOB —HP 102/c típusú pajzsbiztosítással a P/1 és P/2 elnevezésű frontfejtést. Ezekben a frontfejtésekben a jövesztést EW—170 L típusú maróhengerek végzik, a homlokon pedig EKF—II. típusú láncosvonszoló szállítja a szenet. Az eltelt fél év eredményei alapján jogosan bizakodhatunk abban, hogy az itt alkalmazott berendezések hosszabb időn keresztül, megfelelő körülmények között üzemelve, beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. LYUKÓBÁNYÁN az 1977. évben kialakult termelési koncentráció alapja a 2 darab 100—100 méter homlokhosszúságú pajzsbiztosítású frontfejtés. Az eltelt fél év üzemelési tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a páncélpajzs, mint biztosítószerkezet, a lyukóbányai viszonyoknak tökéletesen megfelel. Nyolc hónap alatt a páncélpajzzsal kapcsolatban jelentősebb üzemzavar nem fordult elő. A nyitott főtefelület kis mérete és a nagy támreakció-erő következtében a főte megtartása jó, a szénfal nem töredezik össze. A pajzstalp felázott feka esetén nem süllyed el. A KOMPLEX GÉPESÍTÉSŰ frontfejtések üzemeltetésének gazdasági eredményei is jól lemérhetők. 1976-ban a Miskolci Bányaüzem átlagos termelése 2650 t/nap volt. A jelentkező munkaerőgondok miatt, a szükséges előkészítő és fenntartási munkák egy része elmaradt. A pajzsos frontfejtések üzembe helyezése után, a termelés jelentős növekedése mellett a felszabaduló munkaerő lehetőséget ad a korábban elmaradt munkák elvégzésére (TH-visszarablás, vágatátépítések) és a távolabbi jövő megalapozására kutatás, feltárás, korszerű külszín kialakítása. A pajzsos frontok üzemelése óta az üzem termelése meghaladja a 3000 t/ nap értéket. Ennek alapján 3000 t/nap éves átlagtermelésre lehet számítani. Fejlesztés nélkül, az üzem 1977- ben legfeljebb 2500 t/nap termelésre lett volna képes, és ez a szám évről évre csökkenne. A fejlesztés gazdasági eredménye részben a többletárbevételből, részben a termelésnövekedés okozta önköltségcsökkenésből adódik. A kettő együttes hatása 1977. évre 39,5 millió forint javulást eredményez. A két pajzsos frontfejtésbe 130 millió forint értékű gép és berendezés lett beszerelve. Az eredményt figyelembe véve, a megtérülési idő 3,3 év. A komplex gépesítésnek a közvetlen gazdasági eredményén kívül, más következményei is vannak. Lényegesen könnyebbé válik a frontfejtési munka, ami a munkáslétszám emelkedő átlagos életkora miatt is igen fontos. Ezen felül biztonságosabbá válik a munkavégzés. Lyukóbányán a legtöbb baleset frontfejtésen történt. A kétpajzsos front üzembe helyezését követően a baleseti helyzetet legjobban regisztráló szorzatmutató az 1976. évi 1687-ről 1977. augusztusára 746-ra csökkent, szeptemberben 524-re. A JÖVŐ FELADATAIRÓL szólva, Kovács Lóránt elmondta, hogy a VI. ötéves tervben, 1980-tól a termelés zömét a több mint 3 millió tonna szénvagyonnal rendelkező D-i bányamező adja majd. Itt található az akna legjobb minőségű szénkészlete. A várhatóan kedvező tektonikai viszonyok lehetővé teszik 1000—1200 méter kifutási hosszal rendelkező komplex gépesítésű frontok telepítését. Itt egyszerre már csak ,egy frontfejtés üzemeltetését tervezik, 150 méter homlokhosszal. Ebben a komplex fejtésben nagy teljesítményű EKF—3 típusú láncosvonszolók üzemelnek majd, a szén jövesztését pedig kéttárcsás EW—340 L típusú maróhenger végzi. A fő fejtési mező mellett egy kisegítő, de szintén komplexen gépesített frontfejtés üzemelését tervezik a gyengébb minőségű területeken, így Lyukóbányán biztosítható lesz a szén egyenletes minősége mellett, az évi 1 millió tonna termelési eredmény! Az a termelési koncentráció, melyek jelentős részét egy darab 150 méteres homlokszélességű, komplexen gépesített frontfejtés adja, eddig még nem tapasztalt termelékenységet biztosít. A tervek szerint a frontfejtés előrehaladási sebessége 4,5 m/nap, a homloki csákányos teljesítmény 35,470 t/mű, az összüzemi teljesítmény 3,222 t/mű, a fejtési mezőben az élőmunkaarány mindössze 18,5 százalék lesz. A frontfejtések berendezéseinek értéke és a szállítási kapacitás bővítése mintegy 100 millió forintot tesz majd ki. A befektetés azonban, a várható évi 35 millió forintot kitevő nyereség figyelembevételével, nem egészen 3 év alatt mpor+príni. A BÁNYÁSZATBAN az elmúlt 15 évet nagyfokú koncentrálódás jellemezte, amely mind az üzemkoncentráció, mind a termelési koncentráció terén megmutatkozott. A Miskolci Bányaüzem példája is ezt a folyamatot ábrázolja, hiszen itt a 15 év előtti 8 aknáról 1 aknára csökkent le a működő aknák száma úgy, hogy a termelés nem lett kevesebb. T. P. Szakrendelés — Hány éves? — ötven. — Foglalkozása? — Bányász. — Mik a panaszai? — kérdezi a doktornő. — Nem tudok aludni... és az utóbbi négy hónapban fogytam tíz kilót. . . meg a legkisebb dolgok miatt is olyan ideges vagyok, hogy . .. Beutalom az idegszakrendelésre. Másnap reggel öt óra. A megyei kórház sorszámosztója előtt toporog. Négyen állnak előtte. A szakrendelésnél nagy tömeg. Tíz óra. Szólítják. Bemegy, leül egy székre. — Ideges? — kérdezi egy doktornő. — Igen... — Aludni tud? — Nem .... és ha végre elalszom, leizzadok, mint a... — Volt már itt. — Nem ... — Jó, kérem, menjen ki a vetkőzőfülke elé, és várjon. Egy órája a vetkőző előtt ücsörög. Végre! Bemehet! Gyorsan levetkőzik és vár. Fél óra sem telik el, megszólal egy csengő, ismét bemehet a rendelőbe. — Üljön le — mondja egy újabb doktornő. Leül. — Ideges? — Igen! — Hangokat szokott hallani? — Hallok ... most is hallom, hogy ... — Félelemérzete van? — Már előfordult, hogy féltem .. . — A szemével kövesse az ujjamat... — Ica férjhez ment? — kérdezi a doktornő. — Hogy... ki... kicsoda?! — Még nem! — kiabál egy női hang a másik teremből. — Tudja, hogy miért ideges? — Azt hiszem ... — Jó, kérem, menjen ki, és várja meg a leletet. Délután fél négykor szólítják: megkapja a leletet. Másnap reggel. Ismét a körzeti orvos várótermében ücsörög. — Ezzel nyugodtan dolgozhat. Tessék az igazolás — mondja a doktornő, amikor végre behívták. Egy hét szabadságot vett ki, hogy kivizsgáltassa magát. Tényleg kikészültek az idegei. — SZÍT — 3 Mocsolyáson: várják a torony építőkét! Ez a váltakozó idő, — egyszer erős fagy, másszor olvadás — próbára tesz valamennyKünket. Ezzel fogadott minket legutóbbi találkozásunkkor a Királd—Mocsolyási függőleges akna mélyítését előkészítő aknamélyítő kollektíva művezetője. A múltkor például csak fólia alatt végezhettük a betonozást a fagyok miatt, most viszont már anélkül is csinálhatjuk. Legújabb slágerünk az lehet, hogy várjuk a BAGAV-tól (Bányagépjavító Vállalat) a toronyépítő szakembereket. Az aknamélyítő létszám és a munkakedv változatlan. Minden bizonnyal január első napjaiban megtörténik a mintegy 17 méteres simplex-cső rendszerű torony összeszerelése. Az elemek már megérkeztek, csak a munkát elvégző hatnyolc ember nem. Mikor már áll a torony mi is hozzáláthatunk a tulajdonképpeni érdemi munkához, a mélyítéshez. E heti kérdésünk: Milyen évet kezd az országgyűlési képviselő? Válaszol Mráz Tibor főaknász, Királd Akkor jó egy sajtóorgánum — mondják —, ha rajta tartja a kezét a világ vérkeringésén, ha pártosan és pontosan tájékoztat, ha Lenin szavaival élve kollektív szervező, kollektív propagandista és kollektív agitátor. S mindezek mellett még tanít és nevel, kérdéseket tesz fel és válaszol meg, segíti az önművelést, felébreszti a kulturálódás iránti igényt, ha kell művészi igénnyel szórakoztat is. Egyik legfontosabb törvénye e mesterségnek az aktualitás, mert akkor igazán jó egy írás, ha őszinte, tárgyilagos és aktuális. Kérdezheti az olvasó, aki eddig elolvasta e sorokat, vajon, mit akarnak „ezek" eladni, elolvastatni velem? Hát kérem — megmondjuk nyíltan, — merész vállalkozásba fogtunk. Ez évi első lapszámunktól hétről hétre egy-egy közérdekű kérdést teszünk fel valakinek, amelyre a választ közösen igyekszünk megtalálni. Azt szeretnénk, ha ezzel is közelebb kerülnének egymáshoz az üzemek vezetői, s a dolgozók, a politikai és társadalmi irányító testület tagjai, az egy fedél alatt dolgozó, élő nemzedékek, mi együtt, valamennyien. Szeretnénk, ha a kérdezők és a válaszadók között helyet kapna valamennyi olvasó. Kérdéseikkel, leveleikkel segítenék a mi munkánkat is, s maguk is meggyőződhetnének arról, milyen őszinte emberi világban élünk. Várjuk tehát ezzel kapcsolatos véleményüket, s engedjék meg a sorozat indításaként az ózdi járás egyik országgyűlési képviselőjét, Mráz Tibor főaknászt kérdezzük meg: — Az országgyűlés 1977 decemberében elfogadta az 1978. évi költségvetést, a választókörzetemhez tartozó községeikben pedig most fogalmazzák meg a végrehajtás mikéntjét, elkészítik a bevétel és kiadás egyensúlymérlegét. Elsősorban azoknak a legfontosabb kérdéseknek a megválaszolása van soron, amelyek már előre beírták magukat a határidőnaplóba. — Szeretnénk egy-két konkrét témáról is hallani. A képviselőt elsősorban nem a konkrét kérdések foglalkoztatják, hanem az a lecke, amelyet a választók adnak fel. Ilyen például Királd térségében az Eger—Putnok vasútvonal alatt áthaladó aluljáró, amelynek a szó legszorosabb értelmében szűk a keresztmetszete, s éppen ezért nem férnek át alatta a modern panorámabuszok és rakodógépek. E sokakat foglalkoztató probléma megoldása érdekében kell megtalálni a közös nevezőt a KPM-mel, a vasúttal és más szervekkel. Cél: a jelenlegi átjárót megnagyobbítani, vagy pedig újat építeni helyette ... Ez elsősorban harc kérdése. — Kivel kellett eddig harcolni? — A Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumban kértem, hogy jelöljék ki a KPM miskolci körzetének központját, mivel elsősorban a terveket kell elkészíttetni. Amikor ez készen van, akkor történhet meg a költségvetés elkészítése, s ezután következik ismét a képviselő feladata, hogy megtalálja az ide szükséges anyagi forrásokat. — Mikorra várható ennek az elképzelésnek a megvalósítása? — Ezt sem mint képviselő, sem mint főaknász nem tudom megjósolni. Az a lényeg, a gépezet beindult, s mi ütjük a vasat, amíg meleg. — A királdi témán kívül miben kérnek és várnak még segítséget a választókörzet falvainak lakói? — Minden községben most zajlanak az első tanácsülések, ahol meghatározzák az éves feladatokat. Arló például vezetékes ivóvízhálózatot szeretne. A regionális vízmű vezetéke már elért Hódoscsépány széléig, ennek Borsodnádasdig való meghosszabbítására lenne nagy szükség. Ez is terv és költségvetés kérdése. Ezzel kapcsolatban annyit mondhatok még, hogy decemberben a megyei tanács jóváhagyta a költségvetési elképzeléseket, s ennek értelmében az ózdi járás 46 községe 51 millió forint támogatást kapott, átvitt értelemben majdnem minden község milliomos lett ezáltal. Azt kell mindenütt ésszerűen átgondolni, hol van ezekre a forintokra a legnagyobb szükség. Ha belegondolunk, hogy ma egy kilométernyi út elkészítése egymillió forintba kerül — s egy méternyi utat le is lehetne takarni ennyi pénzzel —, még jobban érzékelhető, milyen alapos és átgondolt tervezésre van szükség, hogy minden fillér pontosan a helyére kerüljön. — Ezek tehát azok a legfontosabb tennivalók, amelyek az esztendő első heteiben foglalkoztatják? — Igen, de mindezeken túlmenően a képviselő politikus is, hiszen sok más területen kell tájékozódnia. Segíteni és támogatni a választókörzetéhez tartozó települések fejlődését, s a kérdések megválaszolását. Úgy mondom inkább, tartani a vonalat a vezetés és a dolgozók között. Rajta tartani a figyelmet a vérkeringésen, s ügyelni arra, hogy minden rendben legyen. Mi ehhez továbbra is bányászos keménységet és következetességet kívánunk. —yberencsy