Borsodi Bányász, 1978. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1978-07-06 / 27. szám
1978. július <f. BORSODI RAJS’T*«!? Kézről kézre Ormosbányán Falatok és frontosok A FŐAKNÁSZ Halaskó János addig volt velünk, amíg meglátogattuk a Gagarin elővájó brigádot. Tőle elköszöntünk az osztóvágatban, ahol Albert János szakvezető aknász lett a kísérőnk. Az R-mezői osztóvágat végén, ahol a szakadás történt, gumiruhában dolgoztak az emberek. A Somogyi Károly vezette Rákóczi szocialista brigád tagjai — falatok és fenntartók — óvatosan és körültekintően dolgoztak. — A mi munkánk során nem a centiméterekben történő előrehaladás az elsődleges — mondotta. Mert mi is történt itt? Ezt a vágatot Újlakiék hajtották, s amikor a vetőhöz értek, vizet és úszóhomokot kaptak úgy, hogy kivitték innen az F— 8-as berendezést. A főjéből lezúduló vizet és iszapot megfogni, átfalazni a vágatot, a mi feladatunk lett. A munkahelyre két szakban négy-négy dolgozó van telepítve, s ahol állunk, balra kisebb szalmakazal volt a vágatban. Ezzel tömörítették a fabiztosítás fölött a főzét. Beszélgetés közben azzal viccelünk, mire megjelenik a bányajárásról szóló cikk, remélik, ők már befejezik ezt a munkát, s kedvező körülmények közé kerülnek. A szakadás átfalazása után sor kerül majd a vágat továbbhajtására, hiszen ebben a bányarészben egy, másfél év múlva történik majd széntermelés. AZ ILYEN ESETEKBEN centiről centire nagy pontossággal, s nem kisebb szakértelemmel kell dolgozni. A vékony patakocskákban felülről folydogáló eső bizonyítékát őrzi a krónikás jegyzetfüzete is. Néhány oldalon a víz szétmosta a golyóstollal feljegyzett gondolatokat. Arra azonban mégis jól emlékszem, hogy ezt a brigádot maj’ egy alkalommal kölcsönkérték az ózdi kohászok . . Ugyanis a gyár területén 1976—77-ben mélyfalazási munkát végeztek a kohók alatt, a vas szülőhelyének közelében. Nagy részt vállaltak ezen kívül a személyszállító gumiszalagvágat rekonstrukciója során is, s a vágatátépítéseknél mindig számítanak rájuk. Büszkék a körültekintő munkavégzésre, s mint hallottuk, eddig soha nem volt panasz munkájukra. AHOGY KÖZELEDTÜNK utunk végcéljához, a fronthoz, egyre inkább melegünk lett. Útközben elénk jött az északkeleti Te front csapatvezetője, Fazekas András, aki régi jó ismerősünk. Végig botladoztunk a vasrámok között. A front közepe felé, éppen akkor marta be magát a szénfalba a maróhenger. Ezt rögtön észrevettük, mármint, hogy hasonló technológiával eddig csak Feketevögyon találkoztunk. A nagy teljesítményű masina megkívánta, hogy a vállalatnál középszinten gépesített festésen eddig nem alkalmazott technológiát dolgoztak ki. Az I. —GS—68-as gép kéttárcsás — egy-egy tárcsa 1600 milliméteres átmérőjű — és 70 centiméteres fogásmélységet produkál. A front két oldalán eddig alkalmazott, úgynevezett beálló fülkék kiiktatása nagymértékben megkönnyítette a munkát. A CSAPATVEZETŐVEL bányában legutóbb akkor találkoztunk, amikor nagy bizalommal tekintetek, az induló kétpados festés elé, amit később fel kellett hagyniuk. Annak a frontnak kézzel jutottak a végére , kiszerelték a gépet, s ezen a munkahelyen már szerencsére csak két kisebb vető bosszantja őket. A dé Hőttes harmad vezetője, Viszalai László elmondotta, hogy 24 fővel telepített a munkahely, s a már említett maróhenger mellett 2800-as és 3150-es Valent-támokat alkalmaznak 1400-as SWG—02-es süvegekkel. Feljegyeztük a József Attila nevét viselő szocialista brigád teljesítményeit is. Májusban a 3'c jelű munkahely terve 13 ezer tonna volt, átlagos napi előrehaladásuk 1.39 méter. Az optimális 2,2.2 méteres előrehaladási sebesség elérése a dédelgetett vágyuk, s remélik, hogy az év hátralevő részében erre még lesz mód, annál is inkább, mivel ez a paszta kitart év végéig. A fronton dolgozók normakiteljesítése az utóbbi három hónapban 110—120 százalék között volt, a fronti teljesítmény, pedig 6.5—7.2 tonna műszakonként egy főre vetítve. EBBEN A KÖRLETBEN a 3 c jelű fronton kívül, még két munkahely van: az északkeleti 3/d és az északnyugati kilences fejtés. Amíg a másik körletben átállt a komplex fejtés, addig ezek a munkahelyek kompenzálták a kiesést, illetve segítették a többieket. így van ez, amióta bánya a bánya. Ha az egyik fejtés lemarad, a másik íatesz még egy lapáttal, ha az egyik aknán rosszabbak a viszonyok, a másik üzemnél fokozzák a tempót. — berencsy — Kozák Péter felv. Akkor még esett az eső a falazóbrigádra Szencsés a 3/c fronton Fazekas András csapatvezető Az elmúlt héten kedden, szakszervezeti taggyűlést tartottak a putnoki szénosztályozóban. Miről is volt szó? Erről adott tájékoztatást lapunk munkatársának Szakács Ferencné főbizalmi és nőfelelős. I . Kardinál Imre ismertette a Putnoki Bányaüzem első féléves tevékenységét, s természetesen azt is, hogy mi 68-an, a szénosztályozó dolgozói mit tettünk a közösség érdekében. Elhangzott az a felhívás, hogy a Szeles-aknai termeléskiesés pótlása érdekében vegyünk részt egy huszonnégy órás termelésben, illetve mi kétharmados osztályozásban. Természetesen erre igen volt a válaszunk. — Tájékoztatást hallottunk még az üdüléssel kapcsolatban is. A mi dolgozóink közül mindenki kapott üdülőjegyet, aki időben beadta az igénylését. Nemcsak a szakszervezeti, hanem a pártalapszervezet is taggyűlést tartott ezen a napon. Ez utóbbiról Palkó József alapszervezeti titkár beszélt. — A gazdasági munka értékeléséhez szigorúan hozzátartozik a minőségi követelmények teljesítése. Nálunk az első fél évben 30,1 százalékra alakult a darabos szemhullási arány, 19,2 volt a dió- és 50,7 a daraszén aránya. Ezen a téren még bizonyára tudunk előrelépni. Figyelemmel kísértük továbbá a fegyelmi helyzetet is. Júniusban például tizenöt hiányt kellett írnunk, s ebből hét ittasságból eredt. Itt változatlan szigorra van szükség a fegyelem további szilárdítása érdekében. Szó volt még arról, hogy meg kell teremteni egy gépkezelői tanfolyam lehetőségét. A legutóbb idekerült dolgozók nem rendelkeznek ezzel a vizsgával, viszont van közöttük olyan is, akiknek hiányzik a nyolc általános iskolájuk. Ez a tanfolyam jelenleg tíz-tizenöt embert érintene. A továbbiakban a második fél év feladatairól volt szó, majd hozzászólások következtek. Bányászaink helytállása Az utóbbi két és fél évben a bányászat ágazatai energiahordozókból, ásványi nyersanyagokból lényegében megfelelő minőségben és választékban elégítették ki az ország igényeit — állapította meg a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének központi vezetősége a közeli napokban megtartott ülésén. Természetesen ehhez a szakszervezeti testületek és aktivisták munkája is nagymértékben hozzájárult. A június végén megtartott ülésen egyébként jelen volt Vas János, a SZOT titkára is. Különösen nagy erőfeszítéseket tettek a szénbányászok, akik terven felül a szénigények kielégítése érdekében — a kommunista szombatokat nem számítva — évi állagban 7—8 szabadnapot áldoztak fel a termelésre. Említésre méltó, hogy a bányászok életkörülményeinek javítását célzó központi intézkedések alapján előirányzott 10 ezer bányászlakásból. az elmúlt két évben 2344 lakást adtak át, de 764 nem épült meg határidőre. A baleseti statisztikák tanúsága szerint, egy pillanatra sem lankadó, nagy figyelmet kell fordítani a tömeges baleseteket előidéző veszélyforrások csökkentésére, a biztonságtechnikai szabályok szigorú betartására, a fegyelmezett munkára. 3 E heti kérdésünk: Mit csinálnak a bányamérők? Válaszol Kőhalmi Gábor, a bányamérési osztály vezetője A bányamérő mesterség eszközei közé tartozik a mérőszalag, a teodolit, a szintező műszer, s elmaradhatatlan a tevékenység során az a fiatal, akit tréfásan figurálisnak nevezünk. Ifjú korunkban nem egyszer magunk is részt vettünk ily módon egy-egy vidék „feltérképezésében”. A bányászkodásban rendkívüli fontossága van a bányamérő tevékenységének. Hogyan dolgoznak, mi a feladatuk a BSZ bányamérőinek, erről beszélgettünk e héten Kőhalmi Gábor osztályvezetővel. — Hogyan történik az osztály egyévi munkájának megtervezése? — A bányamérési osztály éves munkájának meghatározása a jóváhagyott műszaki üzemi tervvel kapcsolatban felmerülő bányamérési feladatok — például összelyukasztás, aláfejtési engedélyekkel kapcsolatos munkák — alapján történik. Idetartoznak a bányabiztonsági mérésekkel kapcsolatos tennivalók is, többek között azért is, hogy szükség esetén az életmentő fúrás pontosan kitűzhető legyen. — Miben áll a munkájuk és mi módon szabják meg az üzemi szakemberek feladatait? — Az osztály feladata a vállalat bányaművelési tevékenységéhez kapcsolódó minden olyan műszaki dokumentáció elkészítése, amely szükséges a védőpillérek engedélyeztetéséhez, a részleges, vagy teljes aláfejtéshez, a bányatelkek kijelöléséhez, illetve bővítéséhez, s lehetne még sokáig sorolni. A bányamérési osztály mindezeken túl szakmailag irányítja az üzemi mérnökségek munkáját és operatívan közreműködik a több kilométeres lyukasztási feladatok megoldásában (aknafüggélyezés, giróval történő iránymeghatározás stb.). — Mennyiben befolyásolják a vállalat, s az üzemek gazdasági tevékenységét? — Az aláfejtésekkel kapcsolatos bányakárok szakszerű felmérésével, a határterületek, kőzetmechanikai problémáinak megoldásával. Például az ományi altáró aláfejtésénél az ormosi vasút alatti vágat biztosításának egyszerűsítése folytán a bányamérési osztály dolgozóinak szakmaszeretete mintegy egymillió forint értékű megtakarítást eredményezett. — Milyen külszíni és föld alatti mérések tartoznak a feladataik közé? — Többek között az elpusztult külszíni alappontok pótlása, s a bányák biztonságos üzemvitelét szolgáló egyes aknák bányamérési összhangját biztosító háromszögelések mérése. — Hallhatnánk-e valamit a BSZ birtokpolitikájáról és a bányakárok felméréséről? — Közel két évtizedes, fáradtságot nem ismerő munkával az üzemi mérnökségekkel vállvetve teremtettünk rendet a vállalat birtokpolitikai ügyeiben és ez tette lehetővé a gyors intézkedéseket a szakhatóságokkal kialakított igen jó kapcsolat alapján. A bányaművelési tevékenységből elkerülhetetlenül bányakárok is keletkeznek, ezek felmérése és rendezése is az osztály dolgozóinak segítségével történik. — Hány építési engedélyt adnak ki évente, s betartják-e a telektulajdonosok az előírásokat? — 1972-től 1978-ig a vállalat bányamérési osztálya mintegy 2500 építési engedély műszaki adminisztrációját rendezte, (lakóházak, hétvégi házak). Meg kell jegyezni, hogy mind a telektulajdonosokat, mind a tanácsok • műszaki osztályait csak több éves fáradságos munkával sikerült rászorítani a bányatörvény (1960. 1 [UNK]. tc.) tiszteletben tartására. — Mennyibe kerül a vállalatnak az aláfestett területeken levő épületek megerősítése, megóvása? — Tíz év alatt az épületkárok mintegy 6 millió forintjába kerültek a BSZ-nek. Ez az összeg magába foglalja a megerősítés-, szanálásra, helyrehozatalra kifizetett összegeket is. A jövőben például — 1980-ban — sor kerül a Csernalj—Kőpad— Beller-dűlőkben — Miskolc határában — épült házak, s a velük kapcsolatos kommunális létesítmények aláfestésére, s ez a népgazdaságnak mintegy 30 millió forintjába kerül 3,8 millió tonna szén lefejtése mellett. — Milyen intézményekkel, szervekkel állnak kapcsolatban? — Mintegy tíz különféle hatósággal, tudományos intézettel állunk kapcsolatban. Legfontosabbak közül"’k a Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség, az ÉVIZIG, a tanácsok műszaki osztályai, a Nehézipari Műszaki Egyetem Műszaki Földtani Tanszéke, a Bányaméréstan Tanszék, s a Bányászati Kutató Intézet. A velük történő közös munka is mind-mind a mi szakembereink tudásának és szorgalmának javát veszi igénybe. B. S. „ Sortüzek ” a föld mélyén A földkéregben lejátszódó dinamikus folyamatok vizsgálatával kapcsolatos legújabb tadzsikisztáni kutatások új lehetőségeket nyitnak a földrengések előrejelzésére. A kutatás során pneumatikus „ágyút” eresztettek le a nuroki víztárolóba, hogy szeizmikus hullámokat küldjön a föld mélye felé. Az így keltett hullámok visszaverődését rögzítő szeizmogramok lehetővé teszik a földkéregben lejátszódó anomáliák (deformációk, megnyúlások, összepréselődések) észlelését, ily módon közel száz négyzetkilométeres területre átvilágítható”. (APN)