Borsodi Bányász, 1979. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-04 / 1. szám
2 A POLITIKAI VITAKÖR partunk agitációs rendszerének szerves része. Életre hívását, majd kiterjesztését a politika iránti megnövekedett érdeklődés, a szóbeli eitációs rendszer továbbfejlesztése tette szükségessé. Bár összhangban áll a propagandamunkával, jellegénél fogva nem oktató tevékenység, nem tekinthető a pártoktatás ,,első lépcsőfokának". A politikai vitakör a szóbeli agitáció újabb, önálló, szervezett formája. Széles körű lehetőséget biztosít arra, hogy kisebb csoportokban a párttagok és a pártonkívüliek vitatkozzanak, kicseréljék és egyeztessék véleményüket egy-egy aktuális — a közvetlen munkahelyet is érintő — vagy időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. A kommunisták életeleme a vita. A viták során lehet és kell is pártunk politikáját képviselni, eszméinket terjeszteni, céljaink megvalósításához az emberek széles tömegeit megnyerni, s adott esetben a helytelen álláspontról is meggyőzni. Sokfelé vitatkozunk szervezett keretek között, különböző beszélgetések alkalmával a munkahelyeken, baráti körben és családi összejöveteleken. Vita és vita között azonban különbség van. Az élet által már bizonyított igazságokról, a tisztázott kérdésekről a végtelenségig újra és újra vitatkozni — cselekvés helyett csak vitatkozni — felesleges. Vitatkozni kell azonban a már elfogadott célkitűzések megvalósításának ,.hogyanjáról”, a szüntelenül változó körülményekből eredően a helyes következtetések levonásáért, a hibák feltárásáért, a helyes szemlélet és cselekvés kialakításáért! Az ilyen vita alkotó jellegű, termékeny, s mint „visszajelzés” is nélkülözhetetlen a párt politikájában, alakításában. A politikai vitakör — mint a szóbeli agitáció újabb, önálló szervezeti formája — alapvetően azt a célt szolgálja, hogy növelje a párttagok, a résztvevők politizáló készségét, segítse a kommunisták felkészítését az agitációra, egyes politikai események, folyamatok helyes megítélésére. Funkciója az is, hogy a résztvevők széles körben legyenek terjesztői, hirdetői azoknak a tényeknek és érveknek, állásfoglalásoknak, amelyeket megvitatunk, illetve kialakítunk. A politikai vitakörök témáinak változatossága, aktualitása miatt megyénkben is rövid idő alatt népszerűekké váltak. Bizonyítja ezt az is, hogy megyénkben több mint ezer működik, 17 ezer fős törzslétszámmal. Rajtuk kívül, a téma iránti érdeklődéstől függően, alkalmanként még további 6—7 ezren vesznek részt egy-egy időszerű téma vitáiban. A vitakörök számszerűségének alakulásával nem lehetünk elégedettek, ezért meg kellene a pártszervezeteknek vizsgálniuk az újabb vitakör létrehozásának lehetőségét. De nem lehetünk elégedettek a nők részvételi arányával sem. A politikai vitaköröknek nincs előre meghatározott tanterve és tananyaga, természetesen kapunk hozzá központi ajánlást is, információs anyagokat, de ezek közül mindenütt maguk választják ki, hogy az adott munkahelyen és időben mit tartanak a legidőszerűbbnek, és az ajánlottakon kívül a vitakörök vezetői és résztvevői más témát is választhatnak. A legtöbb helyen a központi információkat használják fel a saját munkahelyük körülményeihez igazodva. A központi anyagok között van gazdaságpolitikai, ideológiai, a nemzetközi helyzettel összefüggő téma is. A politikai vitakörökön megyénkben a legnagyobb érdeklődés a gazdaságpolitikai kérdések iránt nyilvánul meg. De alig kisebb érdeklődés tapasztalható a nemzetközi politikával összefüggő kérdések iránt is, melyek természetesen mindig a legidőszerűbb nemzetközi kérdésekkel foglalkoznak. AZ ELMÚLT NÉGY ÉV tapasztalatai bizonyítják a politikai vitakörök létjogosultságát, hasznosságát. Ennek ellenére még korántsem használtuk ki mindenütt a szóbeli agitációnak e formájában rejlő lehetőségeit. FRISOVSZKI TIBOR, a megyei pártbizottság munkatársa ESEMÉNYEI RENDEZVÉNYEI Gondolatok a politikai vitakörökről borsodi bAnyAs* A KGST- ösztöndíj alapja A FÜGGETLEN fejlődés útjára lépett nemzetek egyik legfontosabb feladata saját szakembergárdájának kinevelése. Ennek megoldásában a fejlődő államok a szocialista közösség országainak segítségére támaszkodnak. 102 ázsiai, afrikai és latin-amerikai államból több mint 33 ezer fiatal tanul a KGST- országok közép- és felsőfokú oktatási intézményeiben. A KGST-országok a műszakigazdasági közreműködés keretében 32 felső- és középfokú oktatási intézményt, 112 oktatási központot és szakiskolát létesítettek, s több mint 70 különböző oktatási intézmény építése folyik a fejlődő államokban. A KGST-országok tanárokat, szakértőket és konzultánsokat küldenek a fejlődő államokba. Az 1973-ban létesített KGST-ösztöndíjalap a fejlődő államok szakemberei kiképzésében megvalósuló sokoldalú együttműködés új formája lett. A KGST-országok egyetemeire és főiskoláira már 1974-ben 326 ösztöndíjast vettek fel 25 fejlődő államból. Jelenleg 40 fejlődő állam 1700 fiatalja ismerkedik a tudományok titkaival a KGST-ösztöndíjra támaszkodva. A KGST XXX. ülésszakán, 1976-ban határozatot fogadtak el, mely szerint az 1976 —77. tanévtől a KGST ösztöndíjas alapot a főiskola utáni képzésre és a középfokú szakmai ismeretek megszerzésére is ki lehet adni, így a KGST-ösztöndíj kiterjed a szakemberképzés minden formájára, kezdve a technikumoktól egészen az aspirantúráig. V. Karpics (APN) Hatékony csővédelem A szénacélból készült csőrendszereknek ásványi olajakkal vagy plasztikus kenőanyagokkal történő konzerválása nem minden esetben ad megbízható védelmet. Ezért egyre gyakrabban alkalmaznak olajoldékony korróziógátló szereket adalékanyagként a különböző kenőanyagokhoz. Az egyik ilyen adalékanyag lehet a zsírsavak gyártásánál keletkező lepárlási melléktermék. Az ilyen adalékanyagokat tartalmazó, következésképpen a korábbinál hatékonyabb korrózióvédelmet biztosító kenőanyagokat vékony rétegben, lefolyásmentesen lehet felvinni a csövekre. Az év utolsó napjainak egyikén kopogtattunk be Ormosbányán Svidró Józsi bácsihoz. Egy új világ, egy új év érkezéséről beszélgettünk. Más szóval, lakóhelye harmincnégy évvel ezelőtti felszabadulását elevenítettük fel. Azokat a napokat, amikor minden megváltozott errefelé. Józsi bácsi most hatvanegy esztendős, s amikor az új élet kezdődött, 27 éves volt, így aztán már felnőtt fejjel őrizte meg a felszabadulás emlékeit. — Hogy érthető legyen a jelen, előbb a múltat idézem — kezdi lassan formált mondatokkal. — Tízen voltunk testvérek, apánk a bányában kereste a család keserves kenyerét. Negyvenegy éven át indult napon a munkába a föld alá. Én is korán bekerültem a bányába, mert kellett a pénz a családnak. A munka nehéz volt, a fizetség kevés. A háború vége felé már csak tessék-lássék munka folyt a bányában. Úgy érzem, amíg a németeké volt ez a terület, a megszállás alatt. Ma is jól emlékszem, december 12-én éjjel takarodtak el a telepről, Rudolftelep felől jött a felszabadító harci egység. A németek a Kopaszhegyen ásták be magukat. Még siettükben sem feledkeztek meg arról, hogy felrobbantsák az osztályozót és a rakpartot. Mikor megérkeztek a felszabadítók, az első dolgunk volt a vörös őrség megszervezése. Segítettek nekünk ebben a tizennyolcas öregek is. Az alapítók közül emlékszem Szabó Andrásra. Régi Petrozsényi mozgalmi ember volt, amióta az eszemet tudom, mindig baloldali. Tizenhatan lettünk tagjai a vörös őrségnek. Mi lettünk a bányatelepen a rendfenntartók. A szovjet megbízott, Iván Alekszejevics Haruskin arra kért bennünket, minél előbb termeljen a bánya. Az élet megindulásának másik fontos emléke a párt megszervezése volt. Itt, Ormosbányán 1945. január negyedikén alakult meg a pártszervezet. Az első alapszervezetnek körülbelül 110 tagja volt. A vezetőség tagjai közül emlékszem Fridmanszki Dezsőre, Birinyi Istvánra és Kurilla Józsefre. Én már jó néhány esztendeje nyugdíjban vagyok, de még mindig tevékenykedem a nyugdíjas pártalapszervezetben. Feleségem és a fiam az üzemnél dolgozik. Amikor a régi időkre gondolok , előveszem a hét kitüntetést, s arra gondolok, mindegyikért emberként megdolgoztam. Most, az új esztendő küszöbén, arra gondolok, legyenek ügyünk s harcunk folytatói, fiaink és fiaink gyermekei, mert tennivaló minden időben van. Csak úgy épülhet, gyarapodhat tovább az ország, válhat egyre szebbé az élet, ha lelkiismeretesen dolgozunk. —BERENCSY — Legyenek ügyünk, harcunk folytatói 9 1979. január 4. Közművelődési iények és lehetőségek Kazincbarcikán KAZINCBARCIKA — e folyamatosan fejlődő, iparosodó, növekvő lélekszámú váro.. — hazánkban a közművelődési intézményekkel legjobban ellátott területek között szerepel. Az intézmények központja a városi könyvtár és az Egressy Béni Művelődési Központ. A foglalkoztatott felnőtt lakosság — 28 termelő- és szolgáltató egységben — zömmel fizikai dolgozó. Ezen túl jelentős a 3—10 éves gyermekek, a 14—25 éves fiatalok és a műszaki, egészségügyi, pedagógiai területen dolgozó értelmiségiek száma is. E tények által meghatározott igények és lehetőségek — természetükből adódóan — akkor találkozhatnak megfelelően, ha a munkahelyek, a közművelődési és közoktatási intézmények nemcsak távlati, hanem éves szinten is összehangoltan tervezik tevékenységüket. Kazincbarcikán erre törekszünk. A korszerű városi könyvtár és gyermekkönyvtár — a hozzá tartozó intézményekkel együtt — 7400 beiratkozott olvasó számára nyújt megfelelő szolgáltatást. Rendezvényeik elsősorban a gyermekfoglalkoztatás területén kiemelkedőek. A felnőtt foglalkozások (zenei miniatűrök, vetélkedők, író ,olvasó találkozók) a diákifjúság és a szocialista brigádok által ismertek, látogatottak. Természetes igény, szokás és hagyomány a felnőtt színház-, hangverseny-, irodalmi est, az ifjúsági színház-, hangverseny bérletes programja és a gyermekszínház, amelyet az Egressy Béni Művelődési Központ évek óta megfelelő szinten biztosít. SZOKÁS ÉS HAGYOMÁNY a kiemelt városi — valamint üzemek, vállalatok, intézmények által szervezett — politikai, társadalmi események, évfordulók méltó megünneplése, mely ünnepek amatőr művészeti csoportjaink közreműködése által válnak emlékezetesebbé. Az 1978 79-es évad ilyen eseményei a Kommunisták Magyarországi Pártja, a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 60., a város alapításának 25., Móricz Zsigmond születésének 100. évfordulója, bányász kulturális hetek, melyekre együtteseink készülnek. A városi kiállítóteremben a Kecskeméti Naiv Múzeum, Drégely László, Pető János neves képzőművészek anyagának bemutatása mellett, országos és nemzetközi pályázatok kiállítását rendezi évi 20—25 alkalommal. Csak a felsorolás igényével említjük meg azokat az eseményeket, amelyek intézményeink közös szervezésében népszerűnek mondhatók: ünnepélyes keretek között megrendezett családi események, külpolitikai tájékoztatók, vitaestek, előadássorozatok. IGÉNYFELTÁRÓ kezdeményezések történtek ebben az évadban a vonzáskörzet (30 község) területein és városunkban kölcsönösen bemutatott amatőr csoportok műsorai, vándorkiállításai során. A városba járó dolgozók lakóterületeivel való szorosabb élő kapcsolat, úgy véljük, jól szolgálhatja a vállalatok, üzemek közművelődési tevékenységét. Hasonló céllal megfelelő formának bizonyulnak a szocialista brigádvezetők, a közművelődési bizottságok vezetői, a közönségszervezők, a női és szülők részére szervezett rendszeres fórumok. A városi szabadegyetem kísérleti programjait még nem minden esetben fedik, a reális igényeket — de a kezdeti lépések biztatóak. TÁVLATI CÉLOKBÓL következő minőségi igények, törekvéseink eddigi eredményei. köteleznek bennünket arra, hogy jó adottságokkal, feltételekkel rendelkező művelődési intézményeinket — anyagi erőinkhez mérten — korszerűsítsük, a változatos tevékenységi formák és módszerek megvalósítására napról napra alkalmasabbá tegyük. HEGEDŰS MÁRIA Építők, lakatosok, asztalosok A KOSZGY-ben Üveges Andrással, a szakipari üzemegység vezetőjével arról beszélgettünk, milyen tevékenységet folytatnak az irányítása alá tartozó dolgozók? — Fő profilunk a lakásépítés — mondotta. — A sajószentpéteri és alberttelepi új lakásoknál mi készítjük a nyílászáró szerkezeteket, illetve a beépített szekrényeket. De végzünk bádogosmunkát és parkettázást is. A legsokrétűbb feladatot az építőipari csoport végzi. Tevékenysége kiterjed az egész vállalatra, sőt az ország területére is. Kőműveseink, festőink, bádogosaink végzik a kisebb-nagyobb javításokat a vállalat üdülőiben. Ez évben kezdtünk hozzá egy nagy jelentőségű munkához: a járműkarbantartó üzemegység szerelőcsarnokának bővítéséhez. Az idén szeptemberben készülünk el a mintegy 2,8 millió forint értékű beruházással. Az eickhoff-berendezések és alkatrészek tárolására szolgáló raktár építését már befejeztük. Ezen kívül mi készítettük a szovjet szénbányászat fejlődését bemutató kiállításra a berendezéseket, paravánokat, mintegy félmillió forint értékben. Munkánkkal elégedettek voltak. Seregi János, az MSZT vezérigazgatója dicsérő levélben ismerte el munkánkat és pénzjutalomban részesültünk. Jó a kapcsolatunk a Diósgyőri Gépgyárral is. Hatalmas ládákat rendeltek meg tőlünk, amelyek szerszámgépek szállítására szolgálnak. A kétmillió forintos vállalásunkat már eddig túlteljesítettük. Természetesen helyi viszonylatban is sokat teszünk. Itt említem meg a bányagépjavítóban végzett férfi-, illetve női fürdő és öltöző átalakítását, valamint a berentei étterem asztalosmunkáinak az elvégzését. T. L. Munkavédelmi vetélkedő Ormosbányán Az elmúlt év utolsó hetében, csütörtökön tartották meg Ormosbányán három körlet legjobb munkavédelmi őreinek üzemi vetélkedőjét. A nyugdíjasklubban megrendezett döntőn harmincan vettek részt. A 12 iparos és 18 bányász munkavédelmi őr öt kategóriában: tűzvédelem, VMSZ, ABC, politika, kultúra adott számot felkészültségéről. Az egyéni verseny során a két első helyezett 1 600—600 forintos, míg a többiek könyvjutalomban részesültek. Fotó: Kozma István t