Borsodi Bányász, 1979. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1979-07-05 / 27. szám

« 1 тле гао [UNK]м [UNK] egyesületeki BÁNYÁSZ RS ОD­I BÁNYÁSZ OH H­E­T­I­L­AP J fi XXII. évfolyam, 27. szám Ara: 88 fillér 1979. július 5. Mákvöly első fél éve NEM SOK örömteli napja volt az idén a Mákvölgyi Bá­nyaüzem három aknáján dol­gozó bányászoknak. Ezt nem mondta így nekem senki, de tudom jól, hogy milyen ne­héz geológiai és tektonikai körülmények között dolgoz­nak a föld alatti munkahe­lyeken. Takács István üzemigazga­tó és Bíró Lajos főmérnök a gondok-bajok ellenére őszintén beszélt. De vegyük sorra, melyik aknán mi hát­ráltatta a folyamatos terme­lést, az év elején meghatáro­zott feladatok maradéktalan teljesítését. — A múlt évihez hasonló nehézségek nehezedtek a vál­­lunkra az első fél évben — kezdte mondanivalóját Ta­kács István. Féléves szinten közel 15 ezer tonna a lema­radásunk .— Mindenképpen hátrálta­tó tényező Edelényben pél­dául az évre betervezett 13 átszerelés. Az eddig eltelt hó­napok során, három front el­­szerencsétlenedésünk volt. Alberttelepen az otthagyott 10-es fejtésben maradt szé­nért vissza kellett mennünk, s rengeteg gondot okoztak a geológiai viszonyok. Június 11 -én beindultunk a kétszár­­nyú tizennégyes fejtéssel — egyik szárny­­ középszintű technológiával dolgozik —, et­től remélünk majd valami­lyen javulást a második fél évben — folytatja a megkez­dett gondolatot Bíró Lajos fő­mérnök. Jelenleg még kedve­zőtlenek a főteviszonyok. A jobb szárnyon nem csöpög, de zuhog a víz. Rudolftelepen a pajzsos fejtésen a széntelep, közelé­ben levő mészkőzet miatt töredezett a főte, heterogé­nek a dőlésviszonyok, s ez is nehezíti a pajzsos művelést. Itt sajnos,­­még mindig nem sikerült eredményesen megol­­dani a GS—68-as masinával a jövesztést. Kemény a szén, s emiatt változtatni kellett a marótárcsa méretein. Remél­jük azonban, az erőátviteli problémák is rövidesen meg­oldódnak. Fontos feladat te­hát a maróhenger jövesztő­­képességének a növelése. Gondot okoz még az is, hogy jelenleg például öt vető za­varja a művelést. Ezek mé­rete 0,5—1,8 méter között mozog, s az is a nehézségek közé sorolható, hogy síkban elcsavarodik a széntelep AZ EI.ÖVA.JÁSZ munkáról ismét az üzemigazgató szólt. — Több mint kilenc ki­lomé­ternyi vágat kihajtása volt a feladatunk az első fél évben, s mintegy 500 méterrel ma­radtunk el az előirányzattól. Egyedül Alberttelepen van három elővájógépünk. Üzemi szinten több olyan munka­helyünk volt, amelyet hos­­­szabb-rövidebb ideig nem tudtunk telepíteni, a nagy­arányú vágatátépítési munka miatt. Sajnos, késik a negye­dik elővájógép, amit meg­ígértek, pedig igen nagy szük­ség lenne rá Rudolftelepen. Az elővárosban csak akkor várható előrelépés, ha meg­felelő módon gépesítik a munkahelyeket.­­ Mintegy­ negyven elővárosi munkahe­lyünk van, s ezek között sok az olyan, amelyet nem tu­dunk folyamatosan üzemel­tetni, mert a villákkal sok a baj, s nincs megfelelő alkat­rész a javításukhoz, felújítá­sukhoz. EZEK VOLTAK tehát a legfőbb gondjaink. Mi azon­ban most sem keseredtünk el, hiszen hosszabb távon me­lyik bányában nem fordult még elő hasonló eset. Ilyen­kor segít a többi üzem, hogy a vállalat ne érezze meg­­hogy­ nálunk nehezebben mennek a dolgok ... 109 dolgozó vizsgázott eredményesen Hasonlóan a korábbi évek­hez, 1979-ben is sikerrel fe­jeződött be vállalatunk üze­meiben a Mindenki iskolája közművelődési akció. A szén­bányák szakszervezeti bizott­sága hatáskörében működő művelődési intézmények ve­zetőinek jó munkáját bizo­nyítja, hogy május hónapban, az utolsó „turnusban" öt üze­münkben, összesen 109 dol­gozó vizsgázott eredménye­sen. Részese volt a sikernek az is, hogy mind szorosabb kapcsolat alakult ki az okta­tásban tevékenykedő pedagó­gusok és a konzultációs köz­pontok között. A művelődési intézmények vezetőitől a sikerek mellett a panaszokról is hallhattunk. Ilyen volt például, hogy a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa — a korábbi évek gya­korlatától eltérően —, ebben az oktatási évben, nem járult hozzá a költségek részbeni fedezéséhez. Mindez arra en­ged következtetni, hogy a fel­sőbb szervek levették a ke­züket a Mindenki Iskolájáról. Bizonyára hozzájárul ehhez a gyakorlathoz, hogy — legjobb tudomásunk szerint is —­, me­gyénkben a bányászaton kí­vül sehol nem honosodott meg ezen oktatási forma. En­nek ellenére úgy érezzük, hogy ott, ahol mégis hang­súlyt helyeznek e közműve­lődési tevékenységre és ered­ményekről is beszámolhatnak, továbbra is megérdemelnék a felsőbb támogatást — leg­alábbis, ami anyagi gondjaik enyhítését jelenti. 52 tonnás vagonok Feketevölgyön Több hónapos bosszanko­­dásnak szakadt vége a na­pokban a Szuhavölgyi Bá­nyaüzemnél. Reméljük ezután többé nem lesz panasz arra, hogy nem tudják folyamato­san elszállítani a felszínre juttatott szenet, s a szabadon történő tárolás, a deponálás sem rontja majd a minősé­get. Az egyik örömhír, hogy a külszíni bunker szomszéd­ságában elkészült a beton­támfal, a másik amelyik még örömtelibb, hogy több mint egy tucatnyi, ötvenkét tonnás nagy befogadóképességű szál­lítóeszközt — vagonokat — bocsátott a MÁV az üzem rendelkezésére, így aztán várhatóan fel­lendül a szénszállítás ebből az üzemből is. Hallottuk, hogy a MÁV menetirányítót is ígért. Ez azt jelenti, hogy ha megérkezik, segítségével Feketevölgy és a Szénosztá­lyozó között naponta, máshol meg sem álló irányvonatok szállíthatják a feketevölgyi munkahelyeken kitermelt szenet Edelény 1—IV. aknán Palpi mossa a mmm Rudolftelep és Alberttelep után Edelény I—IV. aknán is új szolgáltatással igyekeznek kulturált körülményekről gon­doskodni a Mákvölgyi Bányaüzem vezetői. A hét elején ad­ták át a védőruharaktárt, amelyet a felolvasóból választot­tak el. Az 1100 bányász ezentúl rendszeresen, kéthetenként kap tiszta ruhát — tájékoztatott Kis-Pál Gyuláné raktárve­zető — majd hozzátette: — A bepiszkolódott ruhákat Mis­kolcra, a Patyolatba szállítjuk, míg az elhasználódott mun­karuhákat helyben, az új varrodánkban javítjuk ki. Férje, aki föld alatti dolgozó, az Edelény I—IV. aknán, nem titkolta örömét a szolgáltatás bevezetésével kapcso­latban. — Nagyon várták már az intézkedést az edelényi bányá­szok. Csak a feleségeink tudják megmondani, milyen nagy könnyebbséget jelent ez, hiszen nem kell most már kézzel vagy géppel, naponta többször is mosniuk. Kéthetenként , ezentúl tiszta ruha vár ránk, ettől többet nem is kaphattunk­­ volna az üzemtől... I Farkaslyuki Bü. 100.5% Mákvölgyi Bü. 96.7% Szuhavölgyi Bü. 95,1% Vállalat: 106,2% LEGJOBB AKNÄK TERVTELJESÍTES 1979. JÚNIUS HÓNAPBAN Ormost Bü. 119.5% Miskolci Bü. 116.2% Bükkaljai Bü. 111.3% Putnoki Bü. . 103.8% Szeles III. 150,2% Ormos VII. 119.5% Albert I. Ш.5% Lyukó 115 9% Farkaslyuk 111,3% Sikeres véradás Június 21-én és 28-án vér­adónapokat tartottak a Put­­noki Bányaüzem mindkét ak­nájában. Ezt megelőzően az üzemorvos előadást tartott a véradás jelentőségéről a be­szálló dolgozók részére. Mint megtudtuk, sikerrel zárult a kétnapos véradás, a közel 200 jelentkezőtől több mint 50 li­ter vért gy­űjtöttek össze. Fokozódó elismerés A megye többi nagyválla­latához hasonlóan, a Borsodi Szénbányák is egy­re nagyobb gondot fordít az iparágban dolgozók megbecsülésére, az évtizedekig a bányászatban tevékenykedők jutalmazására. A számtalan elismerés egyik legismertebb formája a törzs­­gárdatag bányászok jutalom­­összegének emelkedése. Az elmúlt évben például 2 millió 808 ezer forintot fordítottak e célra, az idei évben pedig már 3 millió 500 ezerre emel­kedett ez az összeg. Társadalmi összefogással Széles körű társadalmi összefogással felépített, új egészségügyi gondozóintéze­tet adtak át az elmúlt héten csütörtökön, Ózdon. Ezen in­tézmény létrehozásával meg­szűnik egy régi gondja a va­sasvárosnak. Teljes egészé­ben lehetővé válik a járóbe­teg-ellátási mely jelentősen hozzájárul a korábban ta­pasztalt zsúfoltság megszün­tetéséhez. Az új intézményt ünnepélyes keretek között Zsögön Éva egészségügyi ál­lamtitkár adta át rendelte­tésének. Két brigád A közelmúltban a Miskolc városi Tanács nagyszabású vetélkedőt rendezett a város üzemeiben dolgozó szocialista kollektívák részvételével. E nemes vetélkedőn vállalatun­kat két csapat képviselte. Mint megtudtuk, az igazga­tóság és a Miskolci Bánya­üzem dolgozóiból verbuváló­dott csapatok megállták a helyüket, nem is akármilyen eredménnyel. Az igazgatóság csapata a több fordulós ös­­­szecsapás eredményhirdetése­kor az első helyezettnek já­ró jutalmakat vehette át, míg a bányaüzem csapata (Vörös csillag szocialista brigád) is értékes helyen végzett. A két brigád eredményes szereplése jutalmaként a város költsé­gén június 2-án kirándulást tett Szentendrére. Majd minden héten írhat­nánk arról, hogy fiatal szo­cialista városunk melyik ré­szén végeznek társadalmi munkát a Borsodi Szénbá­nyák üzemeinek dolgozói. Legutóbb például a most épü­lő Peno Penev-park létesíté­se érdekében tettek igen so­kat. A csaknem negyven­­ fő­nyi munkabrigád ezúttal Sze­les-aknáról érkezett és dél­után háromtól este hétig, a kívülálló számára is jól szer­vezett munkát végeztek. Két tanácsi dolgozó is je­len volt a társadalmi mun­kán. Lévay Istvánná elmon­dása szerint a városnak ezen a részén mintegy 152 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát végeznek a különböző üzemek dolgozói, s jelenleg 80 ezernél tartanak. Három brigádvezető is el­hozta a csapatot az alkalom­ra. Pongó Bertalan, Hajas István és Tóth Mihály is a brigádtagokhoz hasonló len­dülettel keverte a betont, hordta a homokot, csáká­nyozta a követ. Gál Lajos szelesi párttitkár — aki maga is ugyanúgy dol­gozott, mint a többiek — el­mondotta, hogy 27-én és 28- án 40—40­­ embert szerveztek be a társadalmi munkaak­cióra. Aki bányász, annak nincs ne­­héz... Ketten ott voltak a tanácstól is... Jó néh­ányan csákányoztak, lapátoltak ... Mások a betont keverték a halastó építőinek. Kozma István felvételei

Next